Főoldal > Cikkek > Hivatalos ügyek > Ki jogosult az emelt családi pótlékra és gyógyszertámogatásra az új szabályozás szerint? - Szülők Lapja Az április 1-től hatályos szabályozás emelt családi pótlékról és az asztmás gyermekek támogatásáról szóló része nagy port kavart. Felreppent a hír, hogy elveszik a támogatást az érintettektől. Szerző: Szülők lapja 2013-05-15 Forrás: Szülők lapja Ez a cikk 3245 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Elvették a magasabb családi pótlékot? Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón tiltakozott, amiért - pártjának álláspontja szerint - a kormány áprilistól megszüntette a középsúlyos asztmás gyermekek után járó emelt összegű családi pótlékot. Ki lehet a családi kedvezmény jogosultja? - ADÓSZIGET. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága nem vette el az asztmás gyermekektől az emelt összegű családi pótlékot. Az államtitkárság az MSZP keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Nem túl nagy összeg, de több a semminél. Azt hitted már nem veheted igénybe? Ellenőrizd le, hogy biztos ne maradj le róla! A legfontosabb infók a családi pótlékról egy helyen. Mi a családi pótlék? A juttatás, amit családi pótléknak nevezünk, valójában két támogatást takar. Az első a nevelési ellátás, ami a gyermek születésétől az iskolakötelezettségig jár, vagyis 6 éves korig. A másik, ami ettől kezdve 20 éves korig jár, ha a gyermek köznevelési intézményben tanul, ezt iskoláztatási támogatásnak nevezzük. Ki jogosult a családi pótlékra? Összefoglalva mindkét juttatás esetében az a jogosult, aki a gyermekről gondoskodik. A teljesség igénye nélkül (a pontos listát a Magyar Államkincstár oldalán olvashatod el) ez például a vér szerinti szülő, aki a gyermeket saját háztartásában neveli, a vele együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, nevelőszülő, gyám, stb... Családi pótlék: ki nem jogosult rá? - Adózóna.hu. Fotó / 123RF Igényelheted saját magadnak?
Az április 1-től hatályos szabályozás emelt családi pótlékról és az asztmás gyermekek támogatásáról szóló része nagy port kavart. Felreppent a hír, hogy elveszik a támogatást az érintettektől. Szerző: Szülők Lapja | 2013-05-15. Ez a cikk 3245 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Jár vagy nem jár? Minden, amit a családi pótlékról tudnod kell. Elvették a magasabb családi pótlékot? Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón tiltakozott, amiért - pártjának álláspontja szerint - a kormány áprilistól megszüntette a középsúlyos asztmás gyermekek után járó emelt összegű családi pótlékot. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkársága nem vette el az asztmás gyermekektől az emelt összegű családi pótlékot. Az államtitkárság az MSZP keddi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált az MTI-hez eljuttatott közleményében. Magasabb összegű családi pótlék A tájékoztatás szerint a magasabb összegű családi pótlékra továbbra is a gyermekek mindennapi életében problémát okozó, a gyermek és a család számára komoly betegségterhet jelentő betegség és fogyatékosság jogosít.
Ez azt jelenti, hogy a házastársak a bevallásban más aránynak megfelelően vehetik igénybe a kedvezményt, mint ahogy azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján év közben érvényesítették. Az a magánszemély, aki év közben egyedül érvényesítette a családi kedvezményt, mert gyermek után csak ő jogosult a családi pótlékra, az szja-bevallásban megoszthatja a családi kedvezményt más, a kedvezmény igénybevételére erdetileg nem jogosult személlyel, például az élettársával. A családi adókedvezmény addig jár, amíg a családi pótlék is. Ez alapvetően a tanköteles kor – vagyis 16 éves korig bezárólag – kivéve, ha a gyerek még tanulói jogviszonyban marad. Ez esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyerek betölti a huszadik életévét. Ez egy nappali szakos egyetemi hallgató esetében jelentős különbséget jelent a szülőnek, mert így egyik pillanatról a másikra esik el jelentős összegtől (gyakorlatilag több tízezer forinttól) havonta, miközben ugyanúgy el kell tartani a gyereket, mint azt megelőzően.
chevron_right Családi pótlék: ki nem jogosult rá? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2011. 07. 08., 17:19 Frissítve: 2011. 08., 17:08 Ahhoz, hogy családi pótlékra legyünk jogosultak, jó néhány feltételnek kell megfelelnünk. Melyek ezek? Olvasói kérdésre Angyal József válaszol. Szeretnék érdeklődni a családi pótlék jogosultságáról, mert a lányom betöltötte a 20. életévét 2011 június 10. -én. 2011. szeptember elsejével főiskolán, 2 éves felsőfokú képzésen vesz részt nappali tagozaton. 2010. június 19. -én sikeres érettségi vizsgát tett. Szeretném megkérdezni, hogy a családi pótlékot 2011 szeptemberétől újból igényelhetem-e. Ha nem vagyunk rá jogosultak, akkor miért nem? A családi pótlékra a főiskolás már nem jogosult, de a családi pótlék megállapításánál figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy (példa kedvéért feltételezve) ha a családban eddig három gyerekre kapták volna a családi pótlékot, akkor az érettségi után már csak két gyermek után folyósítanak családi pótlékot.
A gyermekek számának hatása Fontos, hogy legalább egy gyermek kell az igényléshez, és a gyermekek száma befolyásolja a kedvezmény mértékét is. Egy eltartott gyerek esetén 66. 670 forint, két eltartott gyerek esetén 133. 330 forint, három, vagy több gyerek esetén 220. 000 forint az igényelhető keretösszeg. A családi adókedvezmény kizárólag tankötelezett gyermekek után jár. Hogyan lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt? Egy adóelőleg-nyilatkozattal lehet érvényesíteni, amit a NAV honlapjáról lehet letölteni. A kitöltése után a munkáltatónak kell átadni, így a következő hónapban már levonásra kerül a jövedelemből a családi adókedvezmény, illetve a családi járulékkedvezmény összege. Persze egy összegű kifizetés is lehetséges, ami azonban csak az év végén válik esedékessé, és ehhez egy külön nyilatkozatot is kell tenni. Visszamenőlegesen viszont nem lehet igényelni, tehát érdemes minél előbb benyújtani a rá vonatkozó nyilatkozatot.
- Továbbá a támogatási programok jogi alapja nem tartalmazott sem mentesülési díjakat, sem pedig egyszeri díjakat a KKV-k számára. - Végül a támogatható vállalkozások pénzügyi helyzetének minősítése nem volt előírás, ezáltal nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások is igénybe vehették. A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy mindkét formában nyújtott támogatás (kamattámogatás, állam garancia) állami támogatásnak minősül. A következő lépés a belső piaccal való összeegyeztethetőség vizsgálata volt. A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásnak minősül? A görög hatóságok érvelése szerint nyújtható támogatás nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásoknak az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint. A Bizottság azonban azzal érvelt, hogy a támogatásnak kizárólag az aktuális természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény által okozott konkrét károkat lehet kompenzálnia. Az esetjog alapján jól meghatározható, hogy milyen három feltétellel nyújtható támogatás természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállítására: - Az adott esemény ténylegesen természeti katasztrófának vagy rendkívüli eseménynek minősül.
- Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alapján bármilyen gazdasági előnyt vizsgálni szükséges, amelyhez piaci körülmények között nem jutott volna a vállalkozás. - A támogatás pontos formája irreleváns. - A kedvezményezettek normál piaci körülmények között nem jutottak volna ilyen előnyhöz, ezáltal a pénzügyi helyzetük javult. 2. Szelektivitás? A görög hatóságok szerint a két támogatási program nem volt szelektív, mivel azok a vállalkozások nem vettek részt a programban, akik nem szenvedtek kárt a tűzvészben, hiszen nem voltak ugyanabban a helyzetben. A Bizottság érvelése szerint attól, hogy a támogatási program nem határozott meg előre egy vagy több kedvezményezettet, nem mentesül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alól, valamint csak az a támogatási program tekinthető nem szelektívnek, amely az adott tagállam egész területére kiterjed. A görög program regionálisan határozta meg a tűzvész által érintettek körét, függetlenül attól, hogy ténylegesen milyen kárt szenvedtek az adott vállalkozások.
(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti. (3) Az (1) bekezdés szerinti, a) beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok; b) beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést. (4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára nyilatkozik arról, hogy aa) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül, ab) az 1.
A fentiek eredményeképpen a Bizottság megállapította, hogy a görög hatóságok által nyújtott támogatási programok nem egyeztethetőek össze a közös piaccal, ezért a támogatás összegét vissza kell fizetni a kedvezményezetteknek, kivéve, ha a támogatás nyújtás időpontjában a program megfelelt a csoportmentességi vagy a de minimis szabályozásnak.
Iránymutatás és pontosítás Az uniós bíróságok esetjogának és az Európai Bizottság határozathozatali gyakorlatának módszeres összegzése révén a közlemény átfogó iránymutatást ad az állami támogatás meghatározásának összes aspektusáról. A vállalkozás és a gazdasági tevékenység fogalma – miszerint az érintett jogalany gazdasági tevékenységet végez-e: a Bíróság következetesen úgy definiálja a "vállalkozásokat", mint gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok, függetlenül attól, hogy milyen a jogi formájuk és milyen módon kapnak finanszírozást. A "gazdasági tevékenység" olyan tevékenység, amely áruk és szolgáltatások felkínálását jelenti a piacon. Állami eredet – miszerint a támogatás közpénzekből származik: a közvetlenül vagy közvetve állami erőforrásokból és az államnak tulajdonítható módon adott támogatás állami támogatásnak minősülhet. Az állami erőforrások magukban foglalják a közszféra összes erőforrását, beleértve az államon belüli más testületek (decentralizált, szövetségi, regionális vagy egyéb) erőforrásait, illetve bizonyos körülmények esetén a magánszervezeteket.
3. Nincs hatása a kereskedelemre vagy torzítja a versenyt? A görög hatóságok szerint a támogatási programok nem voltak hatással a kereskedelemre és nem torzították a versenyt, mivel a kedvezményezetteket csak alacsony mértékben támogatták. A Bizottság véleménye szerint minden olyan pénzügyi támogatás, amely erősíti valamely vállalkozás pénzügyi helyzetét, az hatással van a kereskedelemre, azáltal állami támogatásnak minősül. Az egyes intézkedések összeegyeztethetőségét így értékelte a Bizottság. 1. Állami garanciák A Bizottság álláspontja szerint az állami forrásból nyújtott garancia esetén a kezességvállalásról szóló bizottsági közlemény 3. 4. bekezdésében felsorolt feltételeket kell vizsgálni. Bármely kritérium nem teljesítése esetén az állami garancia támogatásnak minősül. A vizsgált támogatási programok: - Nem voltak önfinanszírozók. - Az alkalmazott garanciadíjakat nem vizsgálták felül évente. - A garanciaprogram adminisztratív költségét nem fedezték a díjak, ezért a rendelkezésre bocsájtott tőke értékét nem kompenzálták évente.