§-ban foglaltak alapján: • 1. 1 állandó kereskedelmi pavilon és a pavilonnal egybeépített raktár létesítéséhez • 1. 2 kereskedelmi rendezvényhez szükséges mobil pavilon ideiglenes telepítéséhez • 1. 3 mozgóbolt területének biztosításához, kereskedelemi árusítás során pavilonon, sátoron kívüli közterületen felállított asztal, pult, állvány, hűtőberendezés, konténer, sütőberendezés, kemence, étkező asztalok, ülőhelyek közterületi elhelyezéséhez (a 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti termékek értékesítéséhez • 1. 4 idényjellegű árusításhoz szükséges mobil pavilon, forgalmazó, rakodó-, tároló terület kialakításához • 1. 5 alkalmi árusításhoz szükséges terület kialakításához • 1. 6 vendéglátó üzlet teraszához, alkalmi vendéglátó rendezvény területének kialakításához • 1. Működési engedély kiadása. 7 vendéglátó üzlet teraszán, rendezvényterületén kívüli közterületen napernyő, hűtőberendezés elhelyezéséhez • 1. 8 kereskedelmi árusító automata elhelyezéséhez • 1. 9 zsűrizett iparművészeti termékek árusításához • 1.
A végzett tevékenység jellegére vonatkozóan viszont nincsen előírás, nincsenek kizárt tevékenységek, mint például a katában (pl. ingatlan-bérbeadási tevékenység kisadózóként nem végezhető). Az átalányadózás választásának bevételhez kötött kettős feltételrendszere van, amely szerint átalányadózás akkor választható, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele – az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben a 20 088 000 forintot); és – az adóévben sem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2022-ben a 24 000 000 forintot). Változás-bejelentés kereskedelmi tevékenységnél. Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29. ) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást akkor választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2021-ben a 100 044 000 forintot), és a tárgyévben is a tárgyévi minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 000 000 forint) alatt marad.
Ezen kívül, ha úgy ítélik meg, hogy az számukra kedvezőbb, akkor lehetnek tételes adót fizető kisadózók is. 1. 1. Átalányadózás Az átalányadózás egy adminisztrációs szempontból kedvező adózási mód, hiszen a ténylegesen felmerült költségekkel nem kell elszámolni és elegendő a vállalkozói tevékenységre tekintettel megszerzett bevételekről nyilvántartást vezetni. Lényeges, hogy átalányadózás csak adóévenként az adóév egészére választható, így nincsen lehetőség arra, hogy valaki az adóév egy részében a vállalkozói jövedelemadózás szerint állapítja meg az adóját, míg az év második felében átalányadózik. Ezen szabály alól csak a kezdő egyéni vállalkozók jelentenek kivételt, akik a tevékenységük megkezdésétől, akár tört évre is választhatják az átalányadózást. Ez esetben a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell figyelembe venniük. Fontos megemlíteni, hogy az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható, azaz, amennyiben az egyéni vállalkozó például autószerelőként és taxisként is tevékenykedik, akkor mindkét tevékenysége tekintetében az átalányadózást kell választani, hiába lenne az egyik tevékenység vonatkozásában kedvezőbb a tételes költségelszámolás vagy a kata.
Forrás: 2016-05-30 A 120 évig működő Magyar Optikai Művek 1998-ban jogutód nélkül megszűnt, és bár néhány vidéki gyáregység továbbra is üzemel más, főként külföldi cégek tulajdonában, a nagy […] 2016-05-30 Hazánk egyik leghíresebb üzeme, a Magyar Optikai Művek budapesti épületkomplexuma a Csörsz utcában terült el. A gyár egyik jelképévé váló íjászszobrot, amely sokáig büszkén álldogált az […] 2008-05-19 A történetírók a gyár alapítása időpontjának 1876 július 1. Az ekkor kelt miniszteri leiratban Trefort Ákos vallás-és közoktatási miniszter Süss Nándor marburgi egyetemi mechanikust a […]
Sokkal fontosabb, hogy a szovjet kormány 1952-ben végre lemond a MOM tulajdonjogáról, amely az Rt. jelölést elhagyva Magyar Optikai Művekként működik tovább. /pixinfo/
Jelentős eredményeket ért el az optikai üzem is, mely exportra is termelt, így 1939. novemberében a gyár nevét GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt. -re változtatták. Szervezés, gyártás, szabadalmak [ szerkesztés] A gyártáselőkészítésnél megvalósult a gyártás- és műveletszervezés. A szerszámgyártást gondos tervezéssel, modern gépekkel ( helyzetfúró, menetköszörű, profilprojektor) szerelték fel. Pintér Nándor: A Magyar Optikai Művek története 1876-1963. (Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztály) - antikvarium.hu. Az egyszerűsítés, egységesítés révén nagyobb sorozatú alkatrészgyártás vált lehetővé. Néhány fontosabb találmány [ szerkesztés] Barabás-féle távcső, mely tetszés szerint volt használható figyelő vagy távmérő távcsőként. Csécs Balázs szabadalma alapján készült fénytelefon. Az optikai rendszer gyújtósíkjában elhelyezett izzólámpa a mikrofonárammal volt vezérelve. Fehér-vörös, vagy infravörös fénnyel működött. Hatótávolsága nappal 6-8, éjjel 8–10 km volt. Geodéziai műszerek gyártására és javítására még 1920-as évek közepén tértek át. 1928-ban forgalomba került az N-3 típusú szintező, a TT-3 teodolit, az erdészeti tájolós- tahiméter teodolit.
A sporttelep mára átalakult. A XII. kerületi Önkormányzat kezelésébe került. Itt készült el a kerület első műfüves pályája, valamint a korábbi épület helyén egy multifunkcionális sport és szabadidő központ. forrás: