"A történelem sokféleképpen ismétli önmagát – írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. – Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk…" A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Eredetileg filmforgatókönyvnek készült " Pókék, majd Csend legyen! " címmel. Örkény István: TÓTÉK | Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza. Először a Kortárs című folyóirat augusztusi száma közölte 1966-ban. Könyvként először 1967-ben, a Nászutasok a légypapíron című kötetben jelent meg. Szintén 1967-ben Örkény átdolgozta a kisregényt drámává, amelyet aztán nagy sikerrel játszottak a színházak. Az ősbemutató a Thália Színházban volt 1967. február 7-én.
Csakhogy még Tótéknál is kicsi a margóvágó. Kérdezik Tóttól mi a teendő de ő csak hosszas gondolkodás után tud rájönni, hogy nagyobb kellene. Megjelenik Gizi Gézáné a sült almával. Mariska közvetítésével elhívja az őrnagyurat hozzájuk, azonban az őrnagy nem tud elmenni. Helyette egy fényképet ad Gizi Gézánénak. Közben elkészül a hatalmas margóvágó. Elkezdenek dobozolni, egyszercsak Tót lebukik a szék alá és elalszik. Ágika és Mariska figyelemelterelés végett egy képzeletbeli pockot kezdenek el hajtani. Tót felébred, és nem bírja tovább, hatalmasat ásít. persze sikerül megmagyarázni. Az őrnagy ad neki egy zseblámpát ("csipogó"), de Tótnak nem akaródzik bevenni a szájába. Végül aztán megtörik…Az őrnagyúr megígéri nekik, hogy a fiukat maga mellé veszi szobatársnak Paplakba érkezik Mariska és a férjét keresi. Egyszer csak horkolást hallanak. Megtalálják Tótot az ágy alatt. Tomaji beszél Tóttal, aki elmondj, hogy minden vágya, hogy valami alá bebújjon. Örkény István: Tóték | televizio.sk. Tomaji felemeli a reverendáját de Tót ellenáll.
-ben szerzett gyógyszerész diplomát, majd 1941. -ben vegyészmérnöki diplomát. Első munkái a Szép Szó című folyóiratban jelentek meg. 1938. -tól ''39. -ig Londonban és Párizsban élt. 1942. -ben munkaszolgálatra hívták be, majd 4 ás fél évig hadifogságban volt. 1946. -ban tért haza. Az Egyesült Gyógyszergyárban dolgozott. Az 1956. -os forradalomban való részvétele miatt 1958 és ''63 között nem jelent meg írása, igazán nagy művei a ''60-as évekre tehetők. 1973. -ban megkapta a Kossuth-díjat, a Tóték című darabjáért, Párizsban a Fekete Humor nagydíjat kapta. Művei: - Szociográfiai jellegű művek: Kisregényei: o Macskajáték /színdarab is készült belőle/ Egyperces novellák Utolsó műve Forgatókönyv címmel készült el. Egyperces novellák: A műfaj és az elnevezés Örkénytől származik. A mű terjedelmére utal, rövidebb a megszokottnál, ugyanakkor többször és figyelmesen kell elolvasni. Örkény istván tóték dráma tartalom. Jellege groteszk, az írói közlés csak a legszükségesebbre szorítkozik, a mű értelmezése a képzeletre van bízva. Például In memoriam dr. K. H. G. A mű változatai: Kisregény változata, 1964 Dráma változata, 1967 Film változata, 1979 /Isten hozta őrnagyúr!
A Tót család három tagja sajátos drámai viszonyban áll egymással. A feleség, Mariska egyfolytában fia kegyetlen körülményeire gondolva buzdítja, kényszeríti Tótot, hogy kiszolgálja az Őrnagy kívánságait. Ő és lánya, Ágika teremtik meg az egyensúlyvesztett helyzet alapját, hiszen amikor Tótnak még volna néhány autonóm kísérlete, a nők ezt folyamatosan felszámolják. Tót Lajos tűzoltóparancsnok ugyanolyan autokratikus személyiség, mint az Őrnagy: a konfliktus fő vonala kettejük között bontakozik ki, és vezet a végső tragédiához. Noha a darab dramaturgiájában az Őrnagy alakja válik ellenszenvesebbé (részben az általa használt nyelvezet, részben a színészi játék lehetőségei miatt), valójában mindketten ugyanolyan negatív tulajdonságokat hordanak magukban, s ezért nem a jó és a rossz küzdelme látható a színpadon, hanem egy groteszk világ különböző szereplőinek értelmetlen vetélkedése. Tóték (kisregény) – Wikipédia. Küzdelmük értelmetlenségét visszamenőleg is aláhúzza, hogy a második felvonás elején a Postás meghozza a tábori lapot, amelyből kiderül, hogy Tóték fia elesett a fronton, de sajátosan torz világnézeti megfontolásból nem adja át, inkább összetépi azt.
Kormos már korábban megkezdte a szervezést, három jelöltje is volt, akiknek a halálhoz vezető utolsó napjait kamerával akarta rögzíteni. Az engedélyezés huzavonái miatt azonban az első személy meghalt időközben, s helyette özvegye meséli el utolsó napjait. Ebben az epizódban a kettős narrációban rejlő humorforrást használja ki Örkény. A filmrendező második célszemélye éppen most készül a halálra, súlyos beteg, de saját végzete nem érdekli annyira, mint idős édesanyjának ezutáni sorsa. Számára szeretne biztonságos anyagi körülményeket hagyni, ezért vesz részt a filmben. A legrészletesebben kidolgozott alak a harmadik célszemély, az író és dramaturg J. Nagy, a főszereplő régi barátja. Kormos Áron kérésére elvállalja a szerepet, ám lassan saját halála gondolatának rabjává válik, végül kórházba kerül szívrendellenességgel. J. Nagy saját identitását művészként határozza meg, s számára a "szerep" a művészi megvalósítás fontos mércéje lesz. Ez lehetőséget ad a szerzőnek, hogy Kormos és J. Nagy mondataiban a művészet és az élet, illetve a halál sokrétű kapcsolatrendszeréhez fűzzön gondolatokat.
Na meg jöttek a városi terepjárók, SUV-k, crossoverek, velük lett egyre meredekebb a lejtő. Az egyterű végzete nem önhibán kívüli. A leggyakoribb kritika a fantázia hiánya. Mondják, hogy nem baj, ha az egyterű csak egy fokkal szebb a kisbusznál, és kettővel a furgonnál, de azért tessék már megnézni, milyen lett az új Espace. Oké, crossovernek hazudják, de egyterű az is, a BMW meg odateszi ezt? Egy kis reményű kategóriába, hígítani a márkaimidzset. Muszáj hizlalni a kínálatot vagy csak elszámolták magukat? A történet persze nem úgy néz ki, hogy állnak kulcsolt ujjakkal a kis egyterűjükkel (Active Tourer), aztán mielőtt kiderülne, hova elég, kijönnek rögtön egy másikkal. Pont a BMW-nél, ahol piackutatásra elköltik egy szegényebb óceániai szigetállam éves GDP-jét? Még csak arról sincs szó, hogy nem működött a matek. Szebb időkben beindult a gőzhenger, aztán hiába tűnt el a kategória alól egy komplett piac, a nyomás még tart, menni kell, gyártani kell. Így nem lehet, más van emögött: moduláris platform.
És jutott szellőzőrostély is hátra, szóval itt nem lehet panasz. A csomagtérfedelet elektromotor emeli a magasba, mögötte pedig elég méretes, 645 literes puttony rejtőzik. És két plusz ülés. Ezért is hívják Gran Tourernek az autót. A két extra ülőhely mozgatása nem nagy mutatvány, egyszerűen állítgatható minden. Aztán jön az első próbatétel: be kéne mászni leghátra. No, itt már komolyabb ruganyosság kell, ugyanis a második sor háttámlája csak ledönthető, az ülőlap viszont nem hajtogatható, az szimplán előre-hátra tologatható. Nyilván gyerkőcök ezt élvezik, vagy perverz apukák, de azért ma már lehet ennél szofisztikáltabban is bejutni egy ekkora méretű helyre. A leghátsó sorban egyébként el lehet férni, de a fejtér például 180 centis magasság fölött biztosan elfogy, a lábtér pedig, nos, az egész egyszerűen nincs. Hasunkba húzott térdekkel ücsörgünk, mármint a megtermett felnőttek. Vagyis egyértelműen a gyerkőcöket célozták meg ezekkel a székekkel. Jópofa megoldás viszont, hogy a csomagtérrolót elrejthetjük a puttony padlójában kialakított rekeszbe, így nem kell otthon hagyni.
Tehát egyel több indok, hogy ne tekerjünk túlságosan a BMW 2-es Gran Tourerrel. A megállásra viszont nincs panasz. Ezek a fékek hamar belassítják a testes bömöst, a középső pedál határozott lenyomására a szemünk is csak gúvad. Nemsokára még visszatérek a hajtáshoz, ugyanis ott sem "stimmel" valami, de előtte még nézzük, milyen egyterűnek a 2-es Gran Tourer. Szerintem ebben a szegmensben elég nehéz mellényúlni, főleg, hogy az elmúlt közel 30 évben rengeteget fejlődtek az ilyen járgányok. A BMW-nek nem volt más dolga, mint elküldeni néhány mérnököt konkurens gyártókhoz egy jegyzettömbbel és felíratni velük, mi az, amit ők másképp csinálnának. Egyébként, ahogy körbenéztem a BMW-ben, úgy éreztem, nem sok mindent variáltak. Inkább egybegyúrták azt, ami jó. Vagyis, a hátsó traktus 40:20:40 arányban dönthető, állítható háttámlájú ülésből áll. A két szélső utas kapott egy-egy hajtogatható fedelet maga elé, a fej- és lábtér pazar, de mindezt még egy kicsit tovább béemvésítették. Ennél több fényt ugyanis csak a kivilágított Andrássy úton lehet látni, nem csak a lábteret, de az ajtókat is különleges hangulatizókkal futtatták körbe.