Eladó a képen látható könyv! Minden kérdésre szívesen válaszolok! Kérem, hogy az aukció nyertese 1-2 munkanapon belül vegye fel velem e-mailben a kapcsolatot. Az aukció lejárta után a nyertes kap egy vásárlási értesítőt, melyben megtalálja számlaszámomat. Kérem e-mail címemre küldje el a szállítási címet! Ha ideje engedi, kérem nézzen szét nálam, érdemes!!! Jelenlegi ára: 300 Ft Az aukció vége: 2011-12-19 23:10. AH00207 Szombathy Viktor - Holló Csete, a besenyő - Jelenlegi ára: 300 Ft
SOK-SOK DELFIN KÖNYV KÖZÜL VÁLOGATHAT, KEDVEZŐ ÁRON. A KÉPEK TÁMPONTOT ADNAK A KÖNYV HASZNÁLTSÁGI FOKÁRÓL. KÉREM NÉZZE MEG ŐKET! A liciten szereplő termék azonos a fotókon láthatóval. A könyvekben bélyegző lenyomat, ajándékozási beírás előfordul. Használt könyvekről van szó, előfordulhat, hogy valamilyen hibáját nem veszem észre, kérem, inkább kérdezzen, a probléma kiküszöbölése érdekében. Nagy képekre kattintva a termékek minőségéről könnyebben tájékozódik! A termékeket a mindenkori postai díjszabással tudom küldeni, ill. személyes átvételre Monoron van lehetőség. Több vétel esetén%-san lényegesen csökken a postaköltség. -Ha idejébe belefér, úgy kérem, lapozza át az oldalaimat. A felmerülő kérdésre, kérésre szívesen válaszolok! Jelenlegi ára: 200 Ft Az aukció vége: 2014-10-18 21:19. SZOMBATHY VIKTOR: HOLLÓ CSETE, A BESENYŐ (delfin) - Jelenlegi ára: 200 Ft
Eladó a képen látható könyv. Minden kérdésre szívesen válaszolok! Naponta 100 könyvvel frissítem kínálatomat. A könyv súlya a fotón látható. Kérem, hogy az aukció nyertese 1-2 munkanapon belül vegye fel velem a kapcsolatot. Az aukció lejárta után a nyertes kap egy vásárlási értesítőt, melyben megtalálja számlaszámomat. Kérem a megadott e-mail címemre küldje el a szállítási címet! Kérem tekintse meg többi termékemet is. Jelenlegi ára: 200 Ft Az aukció vége: 2013-08-21 18:21. Szombathy Viktor: Holló Csete, a besenyő F5015 - Jelenlegi ára: 200 Ft
Szombathy Viktor: Holló Csete, a besenyő (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1971) - Regény Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1971 Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés Oldalszám: 266 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: "Íj pattant az erdő félhomályában, idege néhány pillanatig muzsikálva rezgett még, nyila végigsüvített a bükkök zöld levelei között, s egy gyanútlan csókát ért. A madár hangtalan... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
"Annyi kalandos regény után ezúttal kalandozzunk vissza a magyar történelemben néhány száz esztendőt. Az oligarchák korában vagyunk, kihalt az Árpád-ház, és még nincs új királya az országnak. Hatalmas – és hatalmaskodó – főurak élnek a nép nyakán, s vívják a maguk önző, véres háborúit. E főurak között a leghíresebb Csák Máté lett, aki a saját birtokain példás rendet tartott, jó királyként kormányzott – az ottani mesékben ma is Mátyusnak becézi a nép-, hanem az ellenséges főurak földjét ott dúlta fel, ahol csak tehette, ezért aztán mégiscsak fekély volt az ország testén, amire előbb-utóbb Holló Csetének, a derék besenyő fiúnak, könyvünk kalandos életű hősének is rá kell ébrednie. " Cím(ek), nyelv része Delfin könyvek nyelv magyar Tárgy, tartalom, célközönség tárgy regény célközönség általános Személyek, testületek létrehozó/szerző Szombathy Viktor kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó Tér- és időbeli vonatkozás kiadás/létrehozás helye Budapest az eredeti tárgy földrajzi fekvése Szendrő létrehozás dátuma 1971-01-01 Jellemzők hordozó papír méret 93, 7 MB 266 oldal formátum pdf Jogi információk jogtulajdonos Magánszemély hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés Forrás, azonosítók forrás Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár leltári szám/regisztrációs szám Sz89/10692
❯ Tantárgyak ❯ Irodalom ❯ Középszint ❯ A Nyugat folyóirat kulturális jelentő... ELŐZMÉNYEK: A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg. 1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a "modern" fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is. LÉTREJÖTTE, TÉNYEK: • 1908. jan. 1. és 1941. aug. között Budapesten jelenik meg (első szám 1907. dec. ) • főszerkesztő: Ignotus (veigelsberg Hugo) - maga is publiciszta, kritikus, költő • szerkesztők: Fenyő Miksa és Osváth Ernő (Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával.
Isten csodája, hogy végig meg tudtak állni a talpukon. Ne felejtsük el, hogy Tisza István, a nagy tekintélyű miniszterelnök, akit nem jellemzett az, hogy ostoba lett volna, így nyilatkozott: "Ady és a Nyugat levéltetűk a magyar kultúra pálmafáján! " A levéltetvek túlélték Tisza pálmafáját, az ország gazdasági, katonai, politikai nagyságából jóformán nem maradt ránk más, mint az ő csorbátlan, csorbíthatatlan nagyságuk. Ha valaki nem tudja fölérni ésszel, hogy ezt az örökséget nem lehet elherdálni, hát az ő baja. Ha valaki úgy érzi, jobban jártunk volna, ha inkább egy ipari, politikai nagyhatalom lennénk ma, hát bánkódjon fölötte. De bolond lenne az a magyar író, eltökélt bolond, aki a Nyugat nagyhatalmi rangjánál alább adná. " (Ottlik Géza: A Nyugatról) 1929-ben Osvát öngyilkos lett, Ignotus lemondott a főszerkesztőségről, a lap labilis anyagi helyzete tovább romlott. Móricz Zsigmond vállalta, hogy rendezi az adósságokat, cserébe szerkesztői rangot kért. Babits és Móricz mellett Gellért Oszkár lett a harmadik szerkesztő, de szerepe nem volt jelentős.
1925-1929 között a kor liberális és konzervatív erőivel való kiegyezés jellemzi a lapot, de változatlanul a fiatal tehetségek felfedezésére törekszik. Osvát halála (1929) után Babits és Móricz folytatja a szerkesztői munkát 1933-ig. Ellenmondás van szemléletükben. Móricz a riportot, a nyers valóságot kívánta behozni a Nyugatba, Babits az európaiság, a klasszicizálás értékrendjét képviselte. Móricz megválik a Nyugattól, s Kelet népe címmel új folyóiratot szervez a népi írók számára. 1933-tól Babits és Gellért Oszkár a Nyugat szerkesztői. Ebben az időszakban a folyóirat legfőbb jellemzője a humanizmus, az antifasizmus. 1941-ben Babits halálával a nevére szóló lapengedély megszűnik. A hatóságok számára ez kívülálló ürügy a folyóirat megszüntetésére. Utódja Illyés Gyula szerkesztésében folytatta a Nyugat szellemi örökségét még formai szempontból is: A Magyar Csillag (1941-1944). Illyés a nemzedéki és az úgynevezett népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett baloldali és üldözött írók számára is.
BEVEZETŐ ALKOTÓK GALÉRIÁK............ fotók............ címlapok............ kéziratok............ első kiadások............ egyéb HANGANYAGOK............ szerzők hangjai............ mondott vers............ zenés vers SZAKIRODALOM............ a Nyugatról............ monográfiák............ tanulmányok............ kronológia NYUGAT 100 események............ PIM............ OSZK............ MTV............ egyéb ÚJDONSÁGOK
Az urbánusok témáikat a nagyvárosi élet, a városi ember életérzései, a "modern világ" köréből merítették, és általában szívesen használták a különböző modern irányzatok formakincsét is (újságuk a Szép Szó). A két csoport éles vitát folytatott egymással. Az urbánusok provincializmussal, vidékiességgel, szűklátókörüséggel vádolták a népieket, akik viszont hajlamosak voltak arra, hogy egyedül önmagukat tartsák az igazi magyarság képviselőinek, és azt vetették az urbánusok szemére, hogy kozmopoliták, lebecsülik a hazafiasságot, a nemzeti érzést. A harmadik nemzedék: a '30-as években a Nyugat támogatásával és elismerésével lépett színre a harmadik nemzedék. Nem hittek már abban, hogy a költő személyesen és közvetlenül beleszólhat a világ sorsának alakulásába. Irodalmat akartak, tisztán irodalmi eszközökkel. Csak néhány nevet említve: Jékely Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Szerb Antal, Örkény István, stb. Nincsenek kapcsolódó érettségi tételek.