Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével – Baudrillard-tól A Bourne-rejtély ig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementó ig, a Nirvanától Nietzschéig – a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról. "Nem szeretnék kertelni: Fisher olvasmányos könyve korunk legpontosabb diagnózisa. Hétköznapi és a populáris kultúrából vett példákon keresztül, de az elméleti színvonalból nem engedve fest kíméletlen portrét ideológiai nyomorunkról. […] A Kapitalista realizmus nem kínál könnyű megoldásokat: kijózanító könyv, amely türelmes elméleti és politikai munkára invitál. " Slavoj Žižek MARK FISHER (1968–2017) író, kritikus, a kritikai kultúrakutatás meghatározó alakja. “mark fisher” kifejezésre történő keresés eredménye – Új Egyenlőség. A University of East London és a Goldsmiths egykori tanára, a Zer0 Books és a Repeater Books társalapítója. Írásait k-punk néven vezetett blogján és többek között a Frieze, a Guardian, a Sight & Sound, a Film Quar-terly és a Wire hasábjain publikálta.
Részletes leírás "Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Mark Fisher: Kapitalista realizmus – Nincs alternatíva? – ISBN books+gallery. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik. " Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású könyve feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus követ-kezményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztáliniz-musában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a '89 után született generáció de-presszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével - Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Memen-tóig, a Nirvanától Nietzschéig - a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról.
Fisher részben megoldást próbál adni erre a problémára, hiszen mondanivalója ezer szállal ágyazódik be a kortárs populáris kultúrába: kötetét ezért Baudrillard-tól A Bourne-rejtély ig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementó ig, a Nirvanától Nietzschéig terjedő utalásokkal, példákkal színesíti. A podcast egyik legfontosabb témája a rendszeralternatíva kérdése, pontosabban az, hogy a neoliberalizmus hogyan rombolta szét a kapitalizmussal szembeni rendszer-alternatívákat. Fischer, Mark: Kapitalista realizmus- Nincs alternatíva? | Atlantisz Könyvkiadó. Azonban – ahogyan erre a kötet fordítói is utalnak – ennél jóval többet tett a neoliberalizmus "depressziós realizmusa": magának a kapitalizmusnak a leválthatóságába vetett hitet semmisítette meg. Ennek egyik fontos eszköze a prekorporáció (Fisher által alkotott kifejezés), amely a neoliberalizmusnak arra a fantáziákat, vágyakat, képzeletet uraló technikájára utal, hogy eleve a kapitalista rendszer képére formált (fogyasztói) igényeket, reményeket termel. Fotó: Jon Tyson (via Unsplash) Ezzel el is érkezünk a Fisher-kötet által felvetett problémákat továbbgondoló és aktualizáló beszélgetés legfontosabb dilemmáihoz: miért nem sikeres az elméleti és a politikai baloldal kapitalizmus ellen folytatott harca, egyáltalán kapitalizmusellenesnek tekinthetők-e az elmúlt évek baloldali megmozdulásai, vagy a kapitalista realizmus ezeket is bekebelezte?
5-6 hónap alatt ugyanis sokszor megkapja ugyanazt a kérdést, így már fejből tudni fog válaszolni. Viszont a kólcenteresség rendkívül lélekölő, monotón munka, így nagyon ritka az olyan ember, aki egy helyen 2 évnél tovább marad. Az eredmény: az átlag kólcenter tömve van hozzá nem értő emberekkel, akik udvariasan nem segítenek, s valójában az ügyfél akkor jár a legjobban, ha saját maga megpróbálja megoldani problémáját. Egy példa. Előfizető vagyok tárhelyre egy amerikai cégnél. Egyszer tavalyelőtt tapasztaltam, hogy nem megy rendesen a feltöltés. Írtam is gyorsan egy ímélt a kólcenterüknek, megkérdezve mikor lesz megint rendben a szolgáltatás, hiszen biztos voltam benne, valami ideiglenes szerverhiba. Jött is a válasz 30 perc múlva, melyben képernyőképet kértek tőlem (a semmiről, mert arról nehéz képernyőképet küldeni, hogy valami nincs), valamint felszólítottak, használjak antivírus alkalmazást, továbbá telepítsem újra az operációs rendszert. Másfél óra múlva persze visszállt a szolgáltatás.
A valós döntéshozók viszont magasan vannak, a fellegekben, ők csak a "nagy képpel" foglalkoznak, továbbá azt mondják "arra van a kólcenter, hogy intézzék a problémás ügyfeleket, mi nem értünk hozzá, időnk sincs erre". Tényleg az a következtetés, hogy a kommunizmusban ez jobban működött, ott legalább lehetett levelet írni Kádár elvtárs titkárságára. Persze a szemfüles kelet-európai ember ezt itt is megpróbálja: megkeresi a cég főemberét, ír neki, majd… nagy meglepetésére választ kap ugyanattól a kólcentertől, mely eddig se tudott érdemi választ adni neki. Nem tudja ugyanis, hogy a nagy vezetőhöz küldött, nem rá tartozó üzeneteket nem a főember titkársága kezeli, hanem ezek átküldésre kerülnek az "illetékeshez", azaz tök ugyanoda, ahová eredetileg is fordult az ügyfél. A kapitalista Kádár elvtárs sose szánja meg az egyszerű embert, nem segít neki, hiszen ez irracionális, nem kifizetődő lenne.
Mára a Farkasréti temető csaknem teljesen betelt, további bővítése csupán kis mértékben lehetséges. A temetőt mégsem lehet bezárni: kiváltására másik budai temető nincsen, s jellegzetes adottságai, szép földrajzi fekvése továbbra is kedvelt temetkezőhellyé teszik. Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. FARKASRÉTI TEMETŐ RAVATALOZÓJÁNAK BEMUTATÁSA 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint készült el Farkasréti temető legnagyobb szabású építkezéseként a bejárati tér kialakítása, magába foglalva a ravatalozókat is. világháború eseményei következtében az építmények jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült. A háború után a ravatalozót helyreállították. Az 1980-as években átépítették és az ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termeket Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A legszebb és legnagyobb a középső terem, melyet Makovecz Imréről neveztek el. Ez a terem alkalmas külső ravatalozásra is. Évente 150-160 ravatalozás történik benne.
ORIGO CÍMKÉK - sír Index - Belföld - Mindenszentek: rendkívüli járatok és sűrűbb tömegközlekedés Menetrend ide: Hóvirág út & Farkasréti temető itt: Budapest Autóbusz, Metró vagy Villamos-al | Moovit Farkasréti izraelita temető – Wikipédia Budapest - Hóvirág út térkép Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. Megközelíthető: A 8-as, az 53-as (Márton Áron téri gyalog bejáró, illetve Hóvirág u. ), a 112-es autóbusszal (Bürök utcai gyalog bejáró), és az 59-es villamossal. Úgy tudni, Harry herceg Meghan Markle nélkül vesz részt a szertartáson. Jövő szombaton lesz Fülöp herceg temetése A kormány weboldala véletlenül már a Buckingham-palota hivatalos bejelentése előtt közzétette Fülöp herceg temetésének időpontját, majd gyorsan törölték - írja az Express. A királyi család szóvivője időközben megerősítette, hogy valóban április 17-én, szombaton lesz a búcsúszertartás a windsori kastélyban. A ceremónia nem lesz nyilvános, csak a királynő és a családtagok lesznek jelen, de a szertartást a televízió közvetíti.
Így a Hóvirág utcai felső területtel együtt, a temető kiterjedése megközelítőleg elérte mai 72 holdas nagyságát. A régi budai temetők teljes és végleges megszüntetése után a Tabáni és Németvölgyi temetők számos megőrizni kívánt sírját ide helyezték át. Egyre több nevezetes személy is temetkezett Farkasrétre, a sírokra számos kiváló műalkotás került. A századfordulótól egészen az 1920-as évek végéig folyamatosan épült az Érdi úti reprezentatív kriptasor. Legnagyobb szabású építkezésként a bejárati tér kialakítása készült el 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor, valamint üzletsor, kerítés, fő- és mellékbejáratok tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború alatt történt bombázások miatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült. A háború után a ravatalozót és az árkádos kriptasort helyreállították, az egykori temetőtemplom belső terét és tornyát pedig urnás temetkezések céljára hasznosították.