Többször hallottam már emberektől, hogy a fenti fogalmakat rosszul használják. Végeredményben mindegy, hisz a célja/lényege mindkettőnek ugyanaz: regisztráció, nyilvántartásba vétel. Az én fülemnek furcsa, ha egy gazdasági társaságtól adóazonosító jelet kérnek, vagy egy nyomtatvány kitöltéséhez kisgyerektől adószámot. Az adószám és az adóazonosító jel is adóazonosító számok, illetve nyilvántartási számok, azonosítják az adózót. Ezen a… Tovább »
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt 2015. szeptember 8-i hatállyal módosító 2015. évi CXLI. törvény rendelkezései alapján a családi kedvezmény érvényesítése során a kedvezményezett eltartottak és az eltartottak adóazonosító jelének feltüntetése a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében 2017. A módosítás alapján tehát a családi kedvezmény érvényesítéséhez csak a 2016. adóévről 2017-ben elkészítendő adóbevallásban, valamint a 2017. évben adott adóelőleg nyilatkozatokban kell kötelezetően feltüntetnia kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét. Ezt megelőzően adóazonosító jel hiányában továbbra is elegendő a természetes személyazonosító adatok és a lakcím megadása. Az új jogszabály a magánszemélyek adóazonosító jel igénylésével kapcsolatos adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt is módosította, az állami adóhatóság feladatává téve az adóazonosító jel hivatalból történő megképzését. Ennek keretében a NAV 2016. július 1-ig állapítja meg azon magánszemélyek adóazonosítóját, akik 2006. január 1-jét megelőzően születtek, 2016. december 31-ig nem töltik be 25. életévüket és adóazonosító jellel sem rendelkeznek.
Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el! Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről! Ha valakinek nincs még adóazonosító jele, hogyan tudja megszerezni? Illetve van-e olyan magyar állampolgár, akinek nincs adóazonosítója, vagy csak még nem szerezte meg (gondolok itt az idősekre)? A kérdést azért teszem fel, mert olyan a munkám, hogy sokszor botlok olyan problémába, hogy idős emberek állítják, hogy nincs nekik adóazonosítójuk és nekik nem is kell. Akkor nekik tényleg nincs adóazonosító jelük, vagy csak eddig még nem volt rá szükségük azért nem váltották ki? 2012-04-06 Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Többször hallottam már emberektől, hogy a fenti fogalmakat rosszul használják. Végeredményben mindegy, hisz a célja/lényege mindkettőnek ugyanaz: regisztráció, nyilvántartásba vétel. Az én fülemnek furcsa, ha egy gazdasági társaságtól adóazonosító jelet kérnek, vagy egy nyomtatvány kitöltéséhez kisgyerektől adószámot. Az adószám és az adóazonosító jel is adóazonosító számok, illetve nyilvántartási számok, azonosítják az adózót. Ezen a számon veszik nyilvántartásba, mely alapján tudják azonosítani, megtalálni a későbbiekben, bármilyen ügylet kapcsán. Természetesen ezen számokhoz a rendszer különböző adatokat tárol, melyeket az ART ír elő, mely esetekben milyen adatokat kötelező megadni. Ezen adatok alapján kap képet az adóhatóság az adózó tevékenységének alapvető körülményeiről is. A magyar hatóság nagyon nagy fontosságot és figyelmet szentel a bejelentésnek. Az ART szabályozza a bejelentési kötelezettséget, regisztrációs eljárást. Mivel jogszabályi kötelezettségről van szó, így természetesen annak elmulasztása, késedelme szankciókat vonhat maga után.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Teljes jövedelemadó-mentességet ígért 2022-től a 25 év alatti magyar fiataloknak Orbán Viktor miniszterelnök, eszerint a 25 év alatt munkába állóknak nem kellene megfizetniük a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), csak a társadalombiztosítási járulékokat, ami 18, 5 százalék. A KSH adatai alapján 2020. szeptember és november között a fiatal (15-24 éves) korcsoportban dolgozók száma 269, 4 ezer fő volt - ez a 2019-es adatokhoz viszonyítva 14, 7 százalékos csökkenést jelentett. A foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban 27, 2 százalék volt. A kedvezmény részletei még nem ismertek, de az elhangzottak alapján a terv az, hogy az átlagfizetésekig adják meg a kedvezményt a fiataloknak. A KSH adatai szerint 2020. októberben az országos bruttó átlagfizetés 397, 4 ezer forint volt, az ezután fizetendő 15 százalékos jövedelemadó 59 610 forint. Ennyivel maradna több pénz a 25 év alattiak zsebében 2022-től, vagyis ha a jelenleg ismert átlagfizetéssel számolunk, akkor a - családi adókedvezmény nélküli - nettó bér 323 881 forint lenne a jelenlegi 264 271 forint helyett.
Állítsd be, hogy mekkora hitelösszegre van szükséged, és találd meg a számodra ideális ajánlatot! A kalkuláció ingyenes. A 25 év alattiak a nettó bérük emelkedésének eredményeként a hitelfelvételnél is kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A néhány tízezer forinttal magasabb nettó jövedelem több szempontból is befolyásoló tényező lehet hiteligénylésnél. Egyrészt magasabb törlesztőrészletet tudunk vállalni, így a jövedelemarányos törlesztési mutatóra ( jtm) vonatkozó szabályoknak könnyebb megfelelni, másrészt olyan kamatkedvezményre tehetünk szert, aminek köszönhetően olcsóbb lehet a hitelünk. A teljes futamidőre nézve ez akár több százezer forintot is jelenthet. Promóció
Csak arra a jövedelemre fog vonatkozni majd a kedvezmény, amely munkaviszonyból származik? Ez lenne a logikus. Amikor a négygyermekes családanyák szja-mentességét bevezették, a döntéshozók egyértelművé tették, hogy az csak a foglalkoztatási viszonyból származó jövedelemre vonatkozik. Tehát ha a családanyának egyéb forrásból, például ingatlanértékesítésből vagy osztalékfizetésből származó jövedelme keletkezik, azok után meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót. Várhatóan hasonló elv mentén fogják megalkotni a 25 év alatti fiatalokra is a szabályokat. Kombinálni lehet-e majd az szja-mentességet más kedvezményekkel? A kormányfő nyilatkozatát szakmai körökben kétféleképpen értelmezik. Az egyik értelmezés szerint kizárólag szja-mentességről van szó, a másik szerint az adómentesség mellett járulékmentességről is. A kettő között meglehetősen nagy különbség van a költségvetésre gyakorolt hatás és a családi adókedvezmény számítása szempontjából. Mert abban az esetben, ha valakinek nem volt eddig elég az szja-kötelezettsége, akkor a magánszemély által fizetendő egyéni járulékok terhére még szintén igénybe vehetett családi adókedvezményt.
Az szja-mentesség eredményezheti-e a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatását? Biztos, hogy a tervezett intézkedésnek lesz ilyen irányú hatása, de csodát ebből a szempontból ne várjunk tőle! Nyilvánvaló, hogy a 25 év alatti munkavállalók nettó fizetése emelkedni fog, ami nagyobb mozgásteret ad a munkáltatóknak, hogy vonzóbb bércsomagot kínáljanak számukra. Önmagában azonban ez az intézkedés nem csökkenti a munkaviszonyhoz kapcsolódó költségeiket, és nem teszi őket motiválttá abban, hogy az egyébként fekete foglalkoztatási viszonyaikat átalakítsák és kifehérítsék. Milyen intézkedések segítenék elő hatékonyabban a fiatalok nagyobb arányú foglalkoztatását? A munkáltatók által fizetett járulékok csökkentése célszerűbb megoldás lenne, ez tenné őket igazán érdekeltté a fiatalok alkalmazásában. A nyugdíjasok esetében a járulékmentesség 2019 eleji bevezetése egyértelműen azt eredményezte, hogy a munkáltatók nagyobb arányban kezdték el foglalkoztatni őket, elsősorban azokon a területeken, ahol munkaerőhiány volt tapasztalható.
Az részvételhez szükséges egyedi azonosítót, valamint a további információkat a befizetést követően kiküldött számla kísérőlevelében fogja megtalálni. Részletek » 14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa Mit tartalmaz a csomag?
Ha tehát csak szja-mentességről beszélünk, akkor ez a módszer továbbra is működhet, ha viszont járulékmentességgel is párosul, akkor már nem lesz miből érvényesíteni a többlet kedvezményt. Ha a 130–150 milliárdos költségvetési terhet vesszük alapul, melyik változat lehet reálisabb? Az adómentesség mellett járulékmentességet is feltételező változathoz képest a kizárólag szja-mentesség körülbelül harmadakkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek. Ez az arány könnyen levezethető az adó- és járulékkulcsokból is, hiszen a 15 százalékos szja mellett a szociális hozzájárulási adó 15, 5 százalékos, az egyéni járulékok pedig összességében kb. 18 százalékos terhet képviselnek. A kormányfő által említett 130–150 milliárd forint a kizárólag szja-mentességet jelentő változatot valószínűsíti, bár a számítást nehéz ellenőrizni az érintett korosztályra jellemző demográfiai viszonyok összetettsége és a rendelkezésre álló publikus adatok pontatlanága miatt. A képletet ráadásul a koronavírus-járvány előre nem becsülhető hatásai is bonyolítják.