Tízezrek látogattak ki az OMÉK harmadik napjára Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) és az "Egy a Természettel" Vadászati Világkiállítás a szombati napon is több tízezer látogatót fogadott. A szakmai és közönségprogramokkal, többek között néptánc-együttesek, népi zenekarok, autentikus viseletek, hagyományőrző mesterségek bemutatói is várják vasárnap estig a látogatókat. Részletek
Hírek "13 éves voltam, de emlékszem. Nyilván az nem volt ennyire színvonalas. " - ezt a mondatot egy látogatótól csíptem el, aki a párjának emlegette fel... A Hungexpo sajtóközleményében az áll, hogy a jövő hétre tervezett virtuális Fehova kiállítás elmarad. Vélemény, ajánló A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum tisztelettel meghívja Önt az 1971-es Vadászati Világkiállítás emlékére készült időszaki tárlatának megnyitójára. Időpont: 2019. Minden készen áll a Vadászati Világkiállítás megnyitására. május 09. 14:00...
Ha le szeretné tiltani a GA webes tevékenységét, keresse fel a Google Analytics letiltó oldalát, és telepítse a bővítményt böngészőjéhez. A bővítmény telepítéséről és eltávolításáról további tájékoztatásért tekintse meg az adott böngészőhöz tartozó súgót! Törlés! Ha törölni kívánja a honlapunkról származó sütiket, vagy nem kívánja használni azokat, kérjük informálódjon az alábbi tájékoztatásokból attól függően, hogy Ön milyen böngészővel rendelkezik: Cookie beállítás az Internet Explorer -ben Cookie beállítás a Firefox -ban Cookie beállítás a Chrome -ban Cookie beállítás a Safari -ban Felhívjuk figyelmét, hogy cookie-k tiltása esetén előfordulhat, hogy bizonyos elemek és a weboldal teljes funkcionalitása nem lesz elérhető! Egy a Természettel - Vadászati és Természeti Világkiállítás - Országos Erdészeti Egyesület. Tájékoztatjuk, hogy honlapunkon cookie-kat/sütiket használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet! RENDBEN
az akkreditációk a helyszínen fizethetők készpénzben, vagy bankkártyával Kapcsolódó cikk Mottónk: Minőségi lovas hírek lovasoktól lovasoknak 2011 óta dolgozunk az online közvetítés, marketing kommunikáció, rendezvényszervezés és filmgyártás területein. 2017 szeptemberétől kibővült szerkesztői csapattal a Magyar Lovas Szövetség és a Nemzeti Lovarda hivatalos médiapartnereként végezzük a lovas hír- és tartalomszolgáltatást. Facebook rajongóink és hírlevélre feliratkozott olvasóink száma dinamikusan nő.
MTI 2021. szeptember 20., hétfő 17:00
NYITVATARTÁS: mindennap: 10-19 óra Az Agrármarketing Centrum szervezésében valósul meg két évente hazánk legnagyobb agrárgazdasági seregszemléje, az OMÉK (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár). A 2021. évben az OMÉK nem különálló rendezvényként, hanem az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kísérő eseményeként valósul meg a HUNGEXPO területén belül a E és B pavilonokban 2021. október 7- 10. napjai között. Az OMÉK négy napos rendezvény hatékony eszköze lehet a hazai agrár, élelmiszer- és borágazatban tevékenykedő vállalkozások termékeinek népszerűsítésére. A Kárpát-medence legnagyobb agrárgazdasági seregszemléje az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár idén 80. alkalommal nyitja meg kapuit. Története több, mint 190 évre nyúlik vissza; Széchenyi István gróf hívta életre az első, akkor még állatbemutatóként megvalósuló rendezvényt 1829-ben. Széchenyi elsődleges céljának tartotta a kereskedők és a vásárlók közötti kapcsolatok erősítését, a modern kor kihívásainak megfelelni képes agrárium felépítését.
Az Erkel-életmű első maradandó opera-remekműve, a Hunyadi László című háromfelvonásos történelmi opera 1841-43 folyamán született meg. Szövegkönyvét Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján Egressy Béni írta. Sikerét jelentős részben a nemzeti történeti köztudathoz kötődő, szerencsés témaválasztásának köszönhette. Hunyadi lászló opera története. A magyar történelem dicsőséges időszaka – a Hunyadiak kora – művész kortársaihoz hasonlóan Erkelt is foglalkoztatta. Hunyadi Lászlón kívül Brankovics György és Kemény Simon történelmi alakjáról is szerzett a későbbiekben operát. Hunyadi László című operája azonban nem csak a népszerű téma, a kortársaknak szóló aktuális politikai üzenete miatt emelkedik ki a korabeli magyar dalművek átlagterméséből. A verbunkos hagyományt alapul vevő mű zenei értékeivel, megragadó dallamvilágával, fejlett zenedrámai építkezésével, gazdag jellemformálásával megteremtette a magyar operát, mely sajátos nemzeti színeivel új iskolát képviselt az európai operairodalomban. A Pest-Buda művészeti és politikai életét felrázó, hatalmas sikerű opera ősbemutatója 1844. január 27-én volt a pesti Nemzeti Színházban.
Úgy tűnik azonban, hogy az idő távlatában mégis, mintha minden visszanyerné eredeti alakját és erkölcsi megítélését. Kérdés, mi kiált messzebbre: a legyőzöttek jajszava, vagy a leigázók öröme. Hunyadi László és V. László. Huszonnégy és tizenhét éves fiúk. Mátyás tizennégy éves. Szilágyi Erzsébet, mint egy görög tragédia hősnője néz vissza ránk: a Valóságból. Fél évvel a győzelem után, a várban kialakult pestisjárvány után, ami legyőzte a győzteseket, a férjét, gyermekei apját. Hunyadi lászló opera rövid tartalma. Vert seregével (fél évszázadra) elvonult a szultán. És most a király közeledik, az uralkodó, oldalán a nagybátyjával, a főkormányzóval. A vár joga őket illeti meg. A Hunyadiak tisztelik a törvényt. Jobban, mint saját magukat. Alázatos főhajtásuk halálukat, rabságukat jelenti majd. Két fiatalember, és általuk egyúttal két érdekcsoport állnak egymással szemben. Pedig a király akár beállhatna középső testvérnek az árvák közé. Nagybátyja és a Hunyadiak hívei, a pártok, a politika azonban árkokat ás, és falakat húz. A király elveszti a nevelőapját.
Az operában Szilágyi Erzsébet szerepét alakító világhírű művésznő az áriát több ízben is magyarul énekelte el külföldi fellépései alkalmával. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás is, a harmadik felvonás balettjelenete. 1856. augusztus 13. – Havi Mihály színtársulata a Theater an der Wien színpadán játssza a Hunyadit. 1859. – A címszerepet alakító Stréger Ferenc tenorista tiszteletére Erkel kiegészítette a Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1860. május 23. – Havi Mihály Bukarestben adja elő a Hunyadi Lászlót. 1878. – Erkel átírja a nyitány zenei anyagát. 1896. – Kern Aurél szerkesztésében megjelent az opera zongorakivonata. 1935. Erkel Ferenc - Hunyadi László - Eredeti opera négy felvonásban -M207. – Az opera felújítása alkalmával a régiesnek ható mű jelentős átszabására is sor került. A zenét Radnai Miklós, a dramaturgiai és a szcenikai megoldásokat Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán dolgozta át. 1960. – Komor Vilmos karmester vezényletével a Radnai-féle ádolgozást alapul vevő hangfelvétel készült a Hunyadi László című operáról.
Igazi diadalútja azonban 1849 után, a szabadságharc leverését követő években kezdődött. Ekkor vált népszerűvé a Hunyadi-induló is – Doppler Ferenc műve –, mely katonazenekarok előadásában országszerte népszerűvé tette az opera jellegzetes dallamait. A szerk. ••••• 1844. január 27. – A Hunyadi László című opera ősbemutatója. 1844. – Nem sokkal a darab ősbemutatója után Erkel kihúzta Gara és V. László kettősét a harmadik felvonás elejéről. 1845. október 2. – Először hangzik el a mű nyitánya, melyet Erkel csak a bemutatót követő évben készített el. 1847. – Erkel a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, Hollósy Kornéliának ajánlva elkészíti Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettáját. Hunyadi lászló opera helyszínei. 1848. április 15. – A Hunyadi László 25. előadása. 1850. – Egy kisebb színtársulat Bécsben bemutatja a Hunyadi Lászlót. 1850. július 18. – Megszületik az opera híres betéte, a második felvonás úgynevezett La Grange-áriája (Szép reménysugár), melyet Erkel a kiváló francia koloratúr énekesnő, Anne de la Grange asszony Pest-Budára látogatása alkalmából szerzett.
Innen indult a mi színjátszó Rozgonyink története, s vele nyertünk egy, a színpadon számos helyzetet megoldó, horizontálisan külön szálat is húzó szereplőt. És persze, a történelmi igazságszolgáltatás nem tud az operaházak rivaldájára maradni. V. Rozgonyi, a szélkakas, avagy jegyzetek a Hunyadi-operához. László király alig egy évet él még az opera fináléja után. Gara nádor egy évvel később követi őt, teljesen átverve a Hunyadiaktól és eljelentéktelenedve, már az új, nagy király, Mátyás alatt, épp ellene szervezkedve. És akit Erkel második felvonásában idegileg meggyötört állapotú anyaként ismerünk meg, s akinek zenéi közt fel-felbukkan a gerinces-távlatos asszony jellemzése is, az abszolút mélypontról, férjének, fiának, birtokainak rapid elvesztéséből tíz hónappal később mint a jövendő korszakos uralkodó, vagyis Mátyás visszatérésének kiötlője, megválasztásának kitárgyalója és hatalmának megalapozója támad fel. Mondom, minden, mi történelem nem fér egy operaelőadásba, de az az üzenet remélhetőleg igen, hogy minden fájdalomnak oka van, minden veszteségnek értelme kell legyen, s hogy nyomukban esély nyílhat a magasabb létállapotra.
Azaz dehogy a história: ez már a mitológia maga, a történelemből kreált színes szöveg-szövet, amely azonban mégis sokkal alkalmasabb kötődés, egyáltalán: érzelmek kialakítására, provokálására, mint bármely szikár, kommentármentes szakkönyv. És ekkor érkezik még a színpadi alkotóstáb, a transzformerek újabb csapata, amely esetünkben a zenét annyira tiszteli, hogy visszahúzza Erkel eredeti partitúralapjaiig, ám a látvány és a rendezés már újabb tiszta térben találhatja magát. Korlátos ez a tér, ám így is hatalmas, kitölteni nekünk kell azt. A Hunyadi László Debrecenben - Operaportál. És ekkor szembetűnik Rozgonyi alakja. Homályos figura, kidolgozatlan is talán, afféle első felvonásos szereplő, akit a szerzők később elfelejtenek, veszni hagynak. Egy lemezen nem is érdekes ezért, néhány mondatos szólama a Hunyadi-Cillei jelenetek egyikére összpontosul. Ám a színpadon megmutatható általa a magyar történelem egyik átkos jellegzetessége: a széthúzás és ármánykodás, a kiskirálykodás szelleme. Tagadom, hogy nemzeti jelleg volna, inkább helyzetek hívják elő, búvópatakszerűen bukkan újra és újra fel.
– bevonul a király kísérete Temesvárra, a forgószínpad is bemutatkozott, és pár másodperc alatt pazar belátást nyitott a tér mélységébe, amit a közönség tapssal jutalmazott. Palotást a Balettintézet apró növendékei jártak (Solymosi Tamás koreográfiájára), a gyermek- és a felnőttkar többször is megtöltötte a színpadot. Lisztopád Krisztina díszletei és jelmezei pompás látványt nyújtottak, parókák, kosztümök, dolmányok és fegyverek tucatjai forogtak a néző szeme előtt. Hatalmas kandalló előtt zajlott Erzsébet, László és Mátyás tercettje, grandiózus látvány volt Gara Mária és a címszereplő esküvője, a szememet legfeljebb az szúrta, hogy Nándorfehérvárt és Budát egyazon díszlet ábrázolta az I. és a IV. felvonásban. A Hunyadi-mítoszhoz persze nagy formátumú hősök kellenek, és jóllehet az Operaház a lehető legjobb szereposztásban vonultatta fel művészeit, ikonikus alakítást csak a Szilágyi Erzsébetet éneklő Kolonits Klárá tól hallottunk. Az énekesnő remekelt a trillákkal, oktávokkal és szekvenciákkal díszített, híresen nehéz La Grange-áriában, megindított a tercettben, és minden mozdulatában királynői tekintélyt parancsolt.