Második rész: Etikai Eljárási Szabályok (az etikai bizottságokra vonatkozó szabályrendszer). 2012. január 1-én hatályba lépett az Etikai Kódex, ami az orvosetika írott szabályait tartalmazza, melynek összhangban kell lennie az Egészségügyi Törvénnyel, és más egészségügyi jogszabályokkal. A ma érvényben lévő egészségügyi rendelkezés az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről.
Megbízó: A megbízó az a szervezet (beleértve annak képviselőit is), amely a coaching szolgáltatást fizeti és/vagy szervezi. A coaching megállapodásban minden esetben – amennyiben nem egyazon személyről van szó – egyértelműen meg kell határozni az ügyfél és a megbízó jogait és kötelezettségeit. Tanuló: A "tanuló" olyan valaki, aki beiratkozott egy coach(ing)-képző tréningre, vagy dolgozik egy coaching szupervizorral, vagy coach mentorral annak érdekében, hogy megtanulja a coaching folyamatot, vagy javítsa és fejlessze a coaching készségét. Érdekellentét: Egy helyzet, amelyben egy coachnak olyan mértékben van magán vagy személyes érdekeltsége, amely befolyásolhatja a hivatalos kötelességének teljesítésében mint coach. Második rész: Az ICF etikus magatartás normái Első szakasz: a professzionális magatartásról általában Coachként: 1. Etikai codex fogalma . Minden kapcsolatban, interakcióban – beleértve a coach-képző tréninget, a coach mentoringot és a coach szupervizor kapcsolatokat is – az ICF Etikai kódex-nek megfelelően viselkedek.
Az etika vagy erkölcstan az emberi cselekedeteket irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata. A vallási etikát alapvetően az különbözteti meg az etika egyéb világi ágaitól, hogy míg a filozófiai etika tisztán az emberi ész képességeire támaszkodik, a teológiai tudomány az Isten igéjéből, azaz a keresztényeknél a Szentírásban foglalt kijelentésből igyekszik feleletet találni az etika kérdéseire.
Az egészségügyi rendszerek hatékonyságának bizonyítéka is, hogy a fejlett nyugat- vagy észak-európai országokban ma már a halálozásban kisebb arányt képviselnek a keringési, szív- és érrendszeri betegségek. Ott már egy ideje a különböző daganatos betegségek számítanak a leggyakoribb haláloknak. A daganatos halálozás ezzel szemben Magyarországon csak nagyon mérsékelten csökkent az utóbbi közel három évtizedben, így az európai országokhoz képest különösen sokan halnak meg ezen halálokok következtében. Magyarországon 2016-ban 32 987 daganat miatti haláleset történt. A 2018-as Demográfiai Portré szerint AMENNYIBEN A HALÁLOZÁS SZINTJE AZ AUSZTRIAI SZINTEN LENNE, 22 181 HALÁLOZÁS TÖRTÉNT VOLNA, AZAZ 10 806 HALÁLESET NEM KÖVETKEZETT VOLNA BE. A szűrések és a megelőzőprogramok eredménye még nem látszik Magyarországon a különféle daganatos megbetegedések közül a tüdőrák a leggyakoribb. Ennek részaránya 9 százalék a férfiak, illetve 7 százalék a nők esetében az összes halálozáson belül. Alkohol és dohányzás: a rák a második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon. A 2. leggyakoribb daganatos halálok a vastagbelet- és végbelet érintő kolorektális rák: a halálozás előfordulása mindkét nemnél 4-4 százalék, évente körülbelül 5 ezer ember hal meg emiatt.
Ide tartozik az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres, szervezett szűrés, a betegségek korai felismerése, a szövődmények kialakulásának megelőzése. A keleti blokk országaiban is vannak különbségek Nézzük először a gyógyítható, kezelhető betegségekben meghalt emberek arányát. Az Eurostat a különböző méretű és lakosságszámú országok összehasonlíthatósága érdekében 100 ezer lakosra számítva adja meg a halálozási számokat. A gyógyítható betegségek közé sorolják a szívizom elégtelen vérellátásával járó és infarktushoz, szívelégtelenséghez vezető iszkémiás szívbetegségeket, a vastagbélrákot, a mellrákot, az agyi érkatasztrófát, sztrókot okozó érrendszeri betegségeket és a tüdőgyulladást. Daganatos halálozás magyarországon árakkal. Ezek a betegségek okozzák az Európai Unióban a halálesetek 65 százalékát. A legmagasabb a halálozási aránya az iszkémiás szívbetegségnek. Az EU-ban a 75 évesnél fiatalabb korosztályban 100 ezer ember közül átlagosan 18, 9-en halnak meg emiatt. Sztenderdizált halálozási ráta az EU országaiban a kezelhető betegségek körében a 75 évnél fiatalabb korosztályban (100 ezer lakosra számítva) Jól látható, hogy a legrosszabb a helyzet az egykori keleti blokk országaiban van: itt halnak meg legtöbben amúgy kezelhető betegségekben.
2016-ban másfél millió olyan ember halt meg az Európai Unióban, akik kétharmadánál, azaz egymillió embernél a halál elkerülhető lett volna, derül ki az Eurostat friss összesítéséből. Százezer lakosra számítva Magyarországon haltak meg legtöbben megelőzhető betegségekben, kétszer annyian, mint az EU-átlag, ami a prevenció hiányára és az egészségtelen életmódunkra utal. Daganatos halálozás magyarországon 2020. A másik kategóriában, a kezelhető betegségekben meghaltak arányában sem állunk jól: ebben a rangsorban Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarország következik. Ez a mutató a hazai egészségügy hatékonyságáról is rossz bizonyítványt állít ki – írja az Index. Az uniós statisztikai ügynökség a 75 évnél fiatalabb korosztályban két kategóriában vizsgálja azokat a haláleseteket, amelyeket korainak, idő előttinek lehet tekinteni, azaz elkerülhetőek lennének: kezelhető halálozás: ez a furcsa fogalom azt jelenti, hogy a haláleset megfelelő orvosi ellátással, gyógyszerrel, gyógykezeléssel megelőzhető lett volna. megelőzhető halálozásalatt azt értik, ami megfelelő orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokkal lenne elkerülhető.
Ez 147 főt jelent 100 ezer lakosra vetítve és sajnos több más magyar régió is a legmagasabb ráták egyikét produkálta. Ezzel némileg összefügg, hogy a születéskor várható átlagos élettartam is az észak-magyarországi és észak-alföldi régióban az egyik legalacsonyabb mind a férfiak, mind a nők között.
2016-ban másfél millió olyan ember halt meg az Európai Unióban, akik kétharmadánál, azaz egymillió embernél a halál elkerülhető lett volna, derül ki az Eurostat friss összesítéséből. Százezer lakosra számítva Magyarországon haltak meg legtöbben megelőzhető betegségekben, kétszer annyian, mint az EU-átlag, ami a prevenció hiányára és az egészségtelen életmódunkra utal. Nem csökken a rákhalálozás Magyarországon. A másik kategóriában, a kezelhető betegségekben meghaltak arányában sem állunk jól: ebben a rangsorban Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarország következik. Ez a mutató a hazai egészségügy hatékonyságáról is rossz bizonyítványt állít ki. Az uniós statisztikai ügynökség a 75 évnél fiatalabb korosztályban két kategóriában vizsgálja azokat a haláleseteket, amelyeket korainak, idő előttinek lehet tekinteni, azaz elkerülhetőek lennének: kezelhető halálozás: ez a furcsa fogalom azt jelenti, hogy a haláleset megfelelő orvosi ellátással, gyógyszerrel, gyógykezeléssel megelőzhető lett volna. megelőzhető halálozás alatt azt értik, ami megfelelő orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokkal lenne elkerülhető.