Mozaik: Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! – 2021. március 19. - YouTube
Köztünk és a románok között egy vékony kordon volt rendőrökből meg sorkatonákból. 6-7 óra körül érkeztek meg a marosvásárhelyi cigányok Gondos Károly és Boldizsár Máté vezetésével … Nem tudták először, ki a román, ki a magyar, odakiáltottak hát románul: hol vagytok testvérek? A románok visszakiáltottak: itt vagyunk. Na, jó, ha ott vagytok, akkor megyünk mi nektek. A cigányok megindultak a románok felé. Az egyik elkiáltotta magát: "Ne féljetek magyarok, mert itt vannak a cigányok! " Így kezdődött a románok kiverése a városból. Puczi Béla "vallomásából" összeállított hangrészletet ide kattintva hallgathatja meg. Az összeállítást a Roma Sajtóközpont bocsátotta az rendelkezésére. Ne féljetek magyarok megjöttek a cigányok 3. Nálam 28-án hajnalban csengettek a rendőrök. Hét napig nem volt más, csak verés, meg vallatás. 8 hónapot voltunk a vásárhelyi börtönben. Tóth Árpádot, az egyik társunkat minden nap annyit verték, hogy a kiszabadulásunk után egy hónappal belehalt … Egy hónapig szigorított cellában voltunk, az udvarra sem engedtek ki.
Itt ismerkedett meg feleségével, Barabás Máriával. Családot alapított, gyermekeket nevelt. Házasságából négy gyereke született: Karcsi, Levente, Mónika és Béla. 1982-től öt éven át félévente Líbiában dolgozott olajipari kiküldetésben. Ennek révén a család lakáskörülményei nagyban javultak, a vállalat egy háromszobás panellakást utalt ki számukra. Az 1989-es romániai forradalom idején családjával Bukarestben tartózkodott, ő is kint volt az utcán, a tömeggel együtt tüntetett. 1990 március elején hazaköltöztek Marosszentgyörgyre. A fekete március események és az azt követő időszak 1990. március 15-én Puczi Béla is ott volt a székely vértanúk szobránál szervezett megemlékezésen, valamint az ezt követő utcai megmozdulásokon. 1990. “Ne féljetek Magyarok megjöttek a Cigányok” – Túlélésblog. március 28-án hajnalban a rendőrség bevitte kihallgatásra. Hét napig verték a kihallgatás során, [1] a hetedik napon Puczi Bélát és társait áthelyezték a marosvásárhelyi börtönbe, ahol kilenc hónapot töltött.
1990 márciusát írjuk. Már majdnem három hónapja dúl a "demokrácia". Még nem szoktuk meg, rácsodálkozunk dolgokra, helyzetekre. Szokatlan, ha narancs érkezik a boltba, s mindenki rohan, sorban áll, hogy biztosan jusson neki is. Forrás: Aztán elképedünk, hogy másnap reggel is lehet narancsot kapni. Sőt, a boltokba lassan visszaszivárog a normalitás, majdnem mindenhez hozzájuthatunk. Ne feljetek magyarok megjöttek a ciganyok . A hivatalokban még mindig bürokrácia uralkodik, nehézkes az átállás. Mi, magyarok, remegő szívvel várjuk március tizenötödikét. Ismételgetjük magunkban s van, hogy kimondjuk egymásnak is, hangosan, bár még körülnézve, ki hallhatja, hogy végre, végre szabadon ünnepelhetünk! Végre nem kell a kabát alatt, titokban hordani a kokárdát, rettegve, hátha kiderül, hogy ott van, hátha ezért elvisz a szeku. Már a lelkünk is ünneplőbe öltözött, mikor rémisztő hírek érkeznek. A Vatra Romaneasca, szélsőséges, magyargyülőlő szervezet, tiltakozik Szatmárnémetiben. Vásárhelyen meggyalázzák az Avram Iancu szobrot, láthatóan román szórendben díszelegnek a magyar szavak, ám mégis a magyarokra mutogatnak.
2010. március 17. 09:47 Ezt a szállóigévé vált mondatot kiabálták húsz évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a város minden pontjáról összesereglő cigányok, a botokkal és kövekkel felfegyverzett, félrevezetett, leitatott, feldühödött, zömmel környékbeli románok gyűrűjébe került magyaroknak. Egyikük azok között volt, akiket múlt héten "Petőfi Emléklap a Helytállásért" elismeréssel tüntettek ki a Terror Háza Múzeumban, ahol a húsz évvel ezelőtti véres eseményekről és annak áldozatairól emlékeztek meg. Egymásra vagyunk ítélve Az 1990. Ne féljetek magyarok megjöttek a cigányok 4. március 19-20-i véres események Marosvásárhelyen "fekete március" elnevezéssel élnek a köztudatban. A halálos áldozatokat is követelő, Sütő András írót fél szemére megvakító, a várost csatatérré változtató magyar-román véres konfliktus háttere egyes részleteiben máig tisztázatlan. Az emlékezések alapján az akkori román hatalom által patronált Vatra Romaneasca a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) politikai támogatásával, a hadsereg hallgatólagos beleegyezésével vezethette félre és szervezhette meg a Görgény völgyéből (főként Hodákról és Libánfalváról) érkező, a magyarokra támadó román tömeget, mely többek közt megtámadta és szétverte az RMDSZ székházát, magyar feliratokat vert le és gyújtogatni akart.
Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat. Összes kapcsolódás most: 28239 Legtöbb mért kapcsolódás: 166734 Összes rádió és TV: 553 Összes csatorna: 1705 Audió csatornák: 1291 Videó csatornák: 414 Petőfi rádió most szól napi lista b Petőfi rádió most szól napi lista serial Petőfi rádió most szól napi lista teljes film Mezei zsurló tea meddig iható Petőfi rádió most szól napi lista da A harmadik szem megnyitása pdf Ez szólt lista | PetőfiLIVE Petőfi rádió most szól napi lista 2 Petőfi rádió most szól napi lista online Petőfi Sándor Ezrivel terem a fán a meggy című versét Szabó Sipos Barnabás adja elő. A műsor ismertetése: A vers jószívű. Ránk bízza, mit tegyünk, gondoljunk. Nem akar, nem vár el semmit. Petőfi rádió top 15 music. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl.
Az album dalai: Megint hétfő, Ma jól vagyok, Nana!, Lusta szerető, Csepp a tengerben, Mintamókus, Valahol biztos unnak már, Mit tehet a sejt?, Csináld rosszul!, Legyen végre más! *** MOZIKLIP (Gong, 1987) Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy végignézünk egy videóklipekből álló filmet, viszont bő negyedszázaddal ezelőtt ez még simán megtörténhetett. Tímár Péter a nyolcvanas évek közepén az Egészséges erotiká val tette le a névjegyét, két évvel később leforgatott 18 videóklipet, és összefűzte őket egy mozifilmmé. Petőfi Rádió. A dalok érdekessége, hogy csupa olyan felvételről van szó, ami kifejezetten a filmhez készült, vagyis az előadók saját lemezein nem találhatóak meg. Itt van az akkori magyar pop krémje, mindenféle műfajból és kasztból: vannak bejáratott, nagy nevek (V'Moto-Rock, Révész Sándor, Komár László, Zorán), aktuális sztárok (Z'Zi Labor, Napoleon Boulevard), az underground képviselői (Sziámi) és még feltörekvő tehetségek is (Anita, Kentaur). Egyedül Galla Miklós felvétele nem ment át a szűrőn, a többi dal (és klip) viszont egy olyan pillanatot örökít meg, ami nem csak a magyar, hanem a nemzetközi popmezőnyben is egyedülállónak tekinthető.
Már az iskolában hallhattunk arról, hogy 1848. március 15-én Petőfi Sándor elszavalja saját írását a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. De valóban így történt? A fennmaradt írások és a hallott történetek alapján tudjuk, hogy Petőfi többször elszavalta versét aznap, többek közt az egyetemisták előtt, de ugyanígy a Pilvax kávéházban is. Petőfi rádió top 15. Lelkesítő beszédeket is tartott, amit kihangosítás híján kevesen értettek, sokan messzebb csak találgattak, hogy mi lehet a beszéd témája. Elterjedt, hogy talán a Nemzeti dalt szavalja. Fontos hozzátenni, hogy a Pesti Divatlap 1848. április 22-i számában látható volt a vers megzenésítésének kottája, mellette pedig egy metszet, amely Petőfit ábrázolja. A lap főszerkesztője a rajzzal tudta növelni az eladást, mellette pedig újabb okot adni a történet valószínűségének. Bizonyos kutatások viszont azt mutatják, hogy Egressy Gábor volt a múzeum lépcsőjén, aki aznap este a Nemzeti Színházban is elszavalta a Nemzeti Dalt. Sokan gondolhatták, hogy Petőfi állt a közönség elé aznap, hiszen a fénykép elterjedése előtt csak rajzok, metszetek mutatták az ismertebb embereket.