Egy X. kerületi sörözőt is bezártak a rendőrök. Van ami marad, de van ami nem. Február végéig tesztelik a vakcinaigazolási programot. Hol tart ma a magyar oktatás, és miért? Mire lenne a szükség a felzárkózáshoz? Hol tévesztettünk utat? Iskola nyitás április 19 petición. A téma hazai vezető szakértője Radó Péter válaszolt... Lazítottak az érettségi Covid-szabályain, idén már nem lesz "létszámstop" a tantermekben és szóbeli is lesz. Ma reggel 8-kor országszerte, több száz iskolában megkezdődött a tanársztrájk. Emellett pedig egész nap több tüntetés is várható. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sikernek, ugyanakkor megkésettnek tekinti a kötelező oltásról szóló rendelet módosítását Több mint 21 ezren kértek iskolahalasztást, 98 százalékban engedtek is a szülők kérelmének. Egyházi iskolák is csatlakoztak a pedagógusok engedetlenségi mozgalmához, kevés egyelőre a konkrétum.
A március 29-i regisztrációs határidőről egyelőre semmilyen nyilvános kormányzati tájékoztatást nem adtak. Amennyiben a védekezést a kormányzat valóban fontosnak ítéli meg, ezekre a lépésekre szükség van - hangsúlyozzák a nyílt levélben. A PDSZ arra is felhívja a miniszterelnök figyelmét, hogy az oktatásban-nevelésben dolgozók oltási hajlandósága lényegesen magasabb, 84 százalékos, mint az átlagos népességé és elsősorban a nyugati vakcinákkal kapcsolatban van bizalommal, a keletiekkel kapcsolatban határozottan bizalmatlan az oltási kedv felmérésének eredménye szerint. Index - Belföld - Megakadályozná a PDSZ, hogy április 19-én kinyissanak az iskolák. Az egyéb megbízással munkát vállalókra is felhívják a figyelmet, kiemelve, hogy míg az EMMI levele külön is említi a hasonló helyzetben lévő hitoktatókat, nem említi a külsős cégek közvetítésével ott dolgozó takarítókat, megbízással tevékenykedő egyéb technikai, vagy akár pedagógiai munkatársakat sem. A PDSZ azt kéri, hogy az ő regisztrálásukra is külön hívják fel az intézmények figyelmét. Kérjük, hogy a Miniszterelnök is járjon el korrekten, a kölcsönös együttműködés szellemében, és ne hozzon olyan döntést, amelynek kapcsán kialakult védelem nélkül kényszerülnének vissza az iskolákba az oktatásban-nevelésben közvetlenül résztvevők százezrei - írják az érdekvédők.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán Április 12-én vagy április 19-én nyithatnak ki az óvodák, iskolák, attól függően, hogy az oltottak száma Magyarországon mikor éri el a 2, 5 milliót. A tanárokat, óvónőket a nyitás előtt beoltják koronavírus ellen – ismertette a kormány döntését Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön online sajtótájékoztatón. Iskola nyitás április 19 petcoó . Gulyás Gergely hangsúlyozta, az oltás továbbra is önkéntes, ezért arra kérik a pedagógusokat, bölcsődei dolgozókat regisztráljanak. A miniszter közölte azt is, az egészségügyi ellátórendszer – nemcsak tárgyi, hanem személyi feltétleket is tekintve – felkészült arra, hogy megfeszített munkával a jelenleginél magasabb adatok mellett is képes legyen mindenki számára az ellátást biztosítani. hirdetés Pénteken várható döntés az üzletekről Gulyás Gergely kifejtette: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan szabályozásra tett javaslatot, amely minden üzletre azonos elvek alapján vonatkozna: tíz négyzetméterenként egy vásárló vagy vendég tartózkodhatna benne.
A Pósa Lajos Emlékbizottság Monoron tartotta a Pósa Lajos emlékév záróünnepségét. Az összegző gondolatokat Kun Miklós Jenő, budapesti Pósa-kutató mondta el, melyet alább teszünk közzé: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy utat tettünk meg… Rövid fejlődéstörténet: ha visszatekintünk a 2000-es esztendőre, Pósa Lajos születésének 150. évfordulóján zajlott megemlékezések, méltatások nyomát jobbára csak a ma Szlovákiához tartozó szűlőföldön találjuk. Itthon – a fősodrat részéről – néma csend, csupán (és itt a "csupán" csak gyakoriságra utaló jelző) a Szegedi Nemzeti Színházban felavatott emléktábláját és a hagyatékból Sárospatakon rendezett kiállítást említhetjük; magánkezdeményezés eredménye az egyik, egyházi intézményé a másik. Meghalt Gereben Ágnes. Utólag is sok-sok köszönet érte! Nagyjából ennyi történt akkor… Engem éppenséggel ez a honi viszonylatban tapasztalt gyér érdeklődés – hogy nem mondjam totális közöny – indított arra, hogy szerény eszközeimmel az általam valamikor az 1990-es évek utolsó harmadában felfedezett Pósa Lajos ébresztésébe kezdjek.
Mondhatnám úgy is, hogy ismét felfedezett, hiszen kisgyermek koromban édesanyám sokat mesélt nekem az ő verseiből, ám ezek a felnőtté érés során nagyrészben kiestek az emlékezetemből… Bevallom, kezdetben még azt sem tudtam, hol van Nemesradnót. A korszak jelentős magyar kulturális erőtere: Rimaszombat neve is csak az annakidején, unalmas matekórák alatt űzött "ország-város"-játéknak köszönhetően csengett ismerősen számomra. Nem csoda, hogy sokáig abban a tévhitben éltem, hogy egyedül vagyok… Még az is megfordult a fejemben, hogy vajon érdekel-e Pósa Lajos bárkit is – rajtam kívül? Szerencsére a sors kegyes volt hozzám. Röpke néhány év alatt megismerhettem szinte mindenkit (sokaknak persze már csak az emlékét), akiknek szintén szívügyük volt a kánonból egy torz szemlélet okán kiutasított Pósa Lajos emlékének ápolása, és a maguk területén tették a dolgukat – ahogy tudták, ahogy lehetett. Hosszú a névsor, ugyancsak időigényes lenne a felsorolás, és félek, ki is maradna valaki. Három nevet azonban mindenképpen említem kell: Bodon Lajos radnóti kántortanító, az egészséges Pósa-kultusz tényleges megindítója, még az 1930-as évek elején; a 103. Kun Miklós Jenő: Összegző gondolatok a Pósa Emlékév magyarországi záróünnepségén | Felvidék.ma. életéve küszöbéhez ért, s hála Istennek makkegészséges és töretlenül élénk érdeklődésű Tamás Ilona, a Balogvölgy tanítónénije (akinek szeplőtlen nevét a világ sajnos egészen más okból ismerhette csak meg), és Pósa Dezső, aki az utóbbi 35-40 évben a kapocs volt szinte valamennyiünk között, s akinek – mi ébresztők – mindannyian nagyon sokat köszönhetünk… Az eddig elmondottak talán sejtetik: az Emlékév nem előzmények nélküli.
Hírszemle Rovatok Aktuális Bakancslista Bemutatjuk Bemutatjuk Georg Gänswein érseket, XVI.
1969-ben szerzett diplomát az ELTE történelem-orosz szakán. 1970-től 2002-ig az ELTE BTK tanára. 1980 és1986 között a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen a kísérleti képzés tanára. 2000-től a XX. Század Intézet, 2002-től a Terror Háza Múzeum tudományos főmunkatársa, 2003-tól a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, 2005-től az egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője. Kun miklós betegsége. 1970-ben bölcsészdoktor, 1976-ban kandidátus, 1988-ban habilitált, 2003-tól egyetemi tanár. Kutatási területe a 19-20. századi Oroszország és Szovjetunió története, a témában Magyarországon és külföldön monográfiákat, forráspublikációkat, tanulmányokat publikált, dokumentum- és riportfilmeket készített.