Arató András (Arató András István) Született 1945. július 11. (76 éves) Kőszeg Művészneve Hide the Pain Harold Pain Harold Harold Állampolgársága magyar Foglalkozása villamosmérnök stock model Iskolái Budapesti Műszaki Egyetem (–1969, villamosmérnöki tudomány) weboldal blog Facebook IMDb Arató András ( Kőszeg, [1] 1945. július 11. –) [2] magyar nyugdíjas villamosmérnök. Világszerte a "Hide the pain Harold" nevezetű internetes mémnek köszönhetően vált ismertté. [3] Életpályája [ szerkesztés] Édesapja, Arató István az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. Arató András a Medve Utcai Általános Iskolában tanult. [4] 1969-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán. [5] 1975-től tagja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek. 1997 és 2010 között a Világítástechnikai Társaság egyik alelnöke is volt. Munkatársa volt a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet (MEEI) Fénytechnikai osztályának, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának ( EKA), a Siemens Rt.
Végül is az egész azzal indult, hogy elment modellnek egy nyilvános, netes képadatbázisba. Nekem úgy tűnik, hogy most már direkt élvezi is a dolgot. Erre utal, hogy március 7. -én, hétfőn Youtube-csatornát indított Hideyourpain néven, ahová ezt a videót posztolta ki: Arató azonban még ennél is sokkal érdekesebb fickó. Van neki például egy ettől a stockfotós vonaltól teljesen független, magyarországi videós mémkarrierje is. Ez konkrétan egy darab hárommásodperces videót jelent, amiben hősünk lelkesen közli, hogy nagyon szereti a tejet. Akik ezt megosztják, általában nem is tudják, hogy a főszereplő maga Hide The Pain Harold. A rövid részletet a Mindent vagy semmit című, Vágó István vezette egykori tévévetélkedő egyik epizódjából vágták ki. Arató ugyanis több kört is ment annak idején a játékban. A Youtube-ra felrakott részeket egymás után találják most meg az amerikai rajongók: Arató meglepően gyakran szerepel ezen kívül is a magyar médiában. A Direkt36 oknyomozó portál egyik, a 444-en is leközölt cikkében, ami Tiborcz István, Orbán miniszterelnök vejének egykori cégével, az Elios Zrt.
2021. május 7. Hide the Pain Harold mémes karrierje 11 évvel ezelőtt néhány családi nyaralós fotóval vette kezdetét. A bánatos mosoly azóta védjegyévé vált Arató Andrásnak és mára büszkén vállalja arcát. A világszerte ismert nyugdíjas villamosmérnök az M5 csatorna kulturális magazinműsorának, a Librettónak adott exkluzív interjút. Arató András szomorkás mosolya mára az egész világot meghódította. A nem várt karrier 11 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a férfi feltöltött néhány képet törökországi nyaralásukról az internetre. "Azt hittem a fotókat csak a barátaim, ismerőseim látják majd, arra egyáltalán nem számítottam, hogy meglátja egy fotós is, de így történt. Azzal keresett fel, hogy pont egy ilyen karakterre lenne szüksége" – mesélte a Librettónak András, akiről ennek nyomán több száz kép készült egy adatbázisba. Később aztán magára keresett az interneten és teljesen ledöbbent a találatoktól. "Sokkoló pillanat volt, amikor viccfiguraként láttam magam viszont. Bár születtek tényleg jópofa mémek, de olyanok is, amiknek nem annyira örültem.
2021. október 27. | 14:05 Humorosnak szánt mémet akart posztolni Facebook-oldalára a Mészáros Lőrinc-féle Mészáros Alapítvány, amit néhány órával később inkább töröltek. A 444 írta meg, hogy az alapítvány Hide the Pain Harold (Arató András) egyik klasszikusát tette ki azzal a felütéssel, hogy így néz ki az, aki olvassa a visszaigazoló e-mailt arról, hogy elnyerte a támogatást és már várhatja is az összeget. A lap azt írja, a mém, amit eredetileg felsőoktatási ösztöndíjakkal kapcsolatban készítettek, három óra után lekerült az oldalról. Úgy tűnik, a poszt készítői nem igazán érezték a cinizmus határát akkor, amikor támogatások elnyeréséről írtak Mészáros Lőrinc alapítványánál, hiszen Orbán Viktor barátjának és bizalmasának pontosan így lett több száz milliárd forintos vagyona részben azzal a céllal, hogy akkor is életben maradjon a mélyállam, ha kormányváltás történne. Más kérdés, hogy a fiatalosch posztolók alapból a mémet sem értették, hiszen az erőltetett mosoly nem az ajándék pénz jellemzője.
Abban bíztam, hogy minden csoda három napig tart és majd elfelejtenek" – mondta, majd hozzátette: időbe telt úgy döntenie, hogy vállalja arcát. Ma már azonban jókat derül a róla készült mémeken. Kedvencei, amikor híres fotókra, festményekre montírozzák az arcát, de nagyon szereti azt is, amikor a Rushmore-hegy elnökei helyén önmagát látja viszont. András úgy véli a "Hide the Pain" filozófia segíthet az embereknek: még ha bánatos mosollyal is, de túl lehet lépni az élet nehéz pillanatain. Többek között arról is beszélt, hogy a vírus őt sem kerülte el és kórházba is került. A Librettó exkluzív interjúját IDE kattintva lehet újranézni! Librettó – minden hétköznap 19 órától az M5 műsorán! via GIPHY
a házasságkötés, gyermek születése, nyugdíjazás. A gyász feldolgozása életünk egyik legmeghatározóbb momentuma. Módszer A Gyászfeldolgozás Módszer® az USA-ból indult az 1970-es évek végén, Magyarországon Dr. Sarungi Emőke szegedi pszichiáter jóvoltából 2011 óta elérhető. Célja, hogy segítségünkre legyen a jelentős érzelmi veszteség okozta fájdalom, az elszigeteltség és a magány feloldásában, hogy energikusan, felszabadultan éljük meg életünket. A program alapvetése, hogy minden emberi kapcsolatunk egyedi. „Minden gyász és minden kapcsolat egyedi” – interjú Dr. Sarungi Emőkével - Mindset Pszichológia. Ezáltal a gyász is egyedi, ezért természetesen mindenki másként éli meg. A bennünket ért veszteségekért nem okolhatjuk magunkat. Nem változtathatunk a történteken, de az érzelmi viszonyulásunkat igen. Csupán 1% a mi felelősségünk, ezt kell felvállalnunk, cselekednünk a gyógyulásunk érdekében! Hogyan segíthet a gyász feldolgozása? A Gyászfeldolgozás Módszer® Támogató egyéni formában (7 héten keresztül heti 1 órát vesz igénybe) és csoportosan is (2 hónapon keresztül, heti 1×1, 5 óra). A gyász feldolgozása során a résztvevő elsajátít egy cselekvés programot.
Nemzeti Kongresszus, Budapest, 1998. jan. Csorba János; Makra Judit; Rózsa Sándor; Sarungi Emőke; Széll Katalin: Öngyilkossági kísérletet elkövetett, szuicidumról fantáziáló és nem-szuicid depressziós serdülők összehasonlító vizsgálata / Csorba János [et al. ] Bibliogr. : p. 38. In: Psychiatria Hungarica. – ISSN 0237-7896. – 1999. 14. évf. 1. sz., p. 32-38. Sarungi Emőke- Arany Zoltán: Vizuális pszichoterápia családdal, SIPE Nemzetközi Kollokvium, Szentgotthárd, eptember Formálás (Vizuális pszichoterápia serdülővel, előadás), Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2002. április 26. SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ | Veszteségeink és visszatérés az élethez. Csorba János; Rózsa Sándor; Gádoros Júlia; Vetró Agnes; Kaczvinszky Emilia; Sarungi Emoke; Makra Judit; Kapornay Krisztina Suicidal depressed vs. non-suicidal depressed adolescents: differences in recent urnal of affective disorders 2003;74(3):229-36. Sarungi Emőke – Imre Gabriella:Why is Growing Up So Difficult? (angol nyelvű előadás) és Arany Zoltán-Sarungi Emőke:Visual Family Therapy (angol nyelvű poszter) I. Művészetterápiás Világkonferencia, Budapest, 2003. március Bemutatkozik a Szegedi Vizuális Pszichoterápiás Műhely Magyar Pszichiátriai Társaság XI.
Bibliogr. : p. 38. In: Psychiatria Hungarica. – ISSN 0237-7896. – 1999. 14. évf. 1. sz., p. 32-38. Sarungi Emőke- Arany Zoltán: Vizuális pszichoterápia családdal, SIPE Nemzetközi Kollokvium, Szentgotthárd, eptember Formálás (Vizuális pszichoterápia serdülővel, előadás), Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2002. Kortárs Online - Gyászfeldolgozás filmek segítségével – interjú Sarungi Emőkével és Gráf Orsolyával. április 26. Csorba János; Rózsa Sándor; Gádoros Júlia; Vetró Agnes; Kaczvinszky Emilia; Sarungi Emoke; Makra Judit; Kapornay Krisztina Suicidal depressed vs. non-suicidal depressed adolescents: differences in recent urnal of affective disorders 2003;74(3):229-36. Sarungi Emőke – Imre Gabriella:Why is Growing Up So Difficult? (angol nyelvű előadás) és Arany Zoltán-Sarungi Emőke:Visual Family Therapy (angol nyelvű poszter) I. Művészetterápiás Világkonferencia, Budapest, 2003. március Bemutatkozik a Szegedi Vizuális Pszichoterápiás Műhely Magyar Pszichiátriai Társaság XI. Vándorgyűlése Szeged, 2004. január Imre Gabriella – Sarungi Emőke:Találkozás belső képeinkkel (workshop) Pszichoterápiás Konferencia, Szeged, 2004. április Sarungi Emőke: Életközépválság – Vizuális pszichoterápiás műhelyfoglalkozás Magyar Transzperszonális Egyesesület Szimpóziuma, Budapest, 2005. április Aranytíz Művelődési Központ Viktor (esettanulmány) in:Vizuális pszichoterápia, Animula kiadó, 2006.
Az első a halál előtti élet minősége és értelme, ami az elmúlástól való fenyegetettségben vagy ahhoz közeledve felértékelődik. A második maga a meghalás, az elmúlás folyamata, míg a harmadik a halál utáni lét–nemlét kérdése. Mindegyik kategória – legyen szó közönség-, művész- vagy dokumentumfilmekről – a maga módján segíti a halálnak és az élet végességének feldolgozását. Egyik sem nélkülözhető, hiszen egyetemes a probléma, és nem tudhatjuk, melyik műtípus kit szólít meg, kiben melyik indítja el vagy segíti a feldolgozás folyamatát. A hollywoodi filmek a feldolgozást talán abban segíthetik, hogy ráirányítják a figyelmet a meglévő, élő kapcsolataink fontosságára, és felkelthetik a vágyat arra, hogy a gyászoló valóban itt és most akarjon élni: ne hagyja feldolgozatlanul a traumáját, tegyen azért, hogy jobban legyen. Jó példa erre az Édesek és mostohák, az Édes november, az Ősz New Yorkban, a Bakancslista, a Ghost vagy a Ha eljön Joe Black. Jelenet a Ghost című filmből Bizonyos hollywoodi alkotások azonban erősítik azokat a sztereotípiákat, amelyek egyébként is nehezítik a feldolgozást.
Magyarul, a hozzátartozó is magára maradhat. És bármennyire is szeretne támaszt nyújtani, lehet, hogy azt hiszi, hogy én is egyedül maradtam és nekem is segítségre van szükségem. A módszer a hozzátartozókat is segítheti. Vagy segítheti az, hogy egyszerűen csak jelen vannak a gyászolónak. Segíthet az a tudat, hogy nem kell semmit csinálni - leszámítva azt, hogy a gyakorlati életben jó, ha támogatást nyújtanak a gyászolónak (a bevásárlás, főzés, gyerekek, vagy bármi az otthon rendezése kapcsán); de nem feltétlen kell megoldani a gyászoló problémáját! Amikor a gyászoló tud beszélni, akkor hallgassuk meg, amikor meg egyáltalán nem tud beszélni, akkor csak legyünk mellette. És ha így kibírjuk és elfogadjuk, hogy ő a gyászában most nem tud semmit megosztani, akkor lehet, hogy ezzel adunk neki a lehető legtöbbet! Miközben a gyászoló mellett vagyunk, és látjuk, hogy egyre mélyebbre kerül a gyászában; vagy nem tud kijjebb jönni, néhány dolgot ne mondjunk! Semmiképpen ne mondjuk, hogy az idő mindent megold!