A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereken 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért, szúrta ki a egy EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben. Az 1874-es képet egy svájci magánszemély, a genfi címre bejelentett Antoine Pierre Guth adta el az MNB-nek. A szerződést tavaly december 21-én, a karácsonyt megelőző pénteken, írták alá. A kép letétként a Magyar Nemzeti Galériába kerül, ahol jelenleg is látható az állandó kiállításon egy későbbi változata, a Poros út II. 1883-ból. A két festmény készítése között eltelt tíz évben Munkácsy festői stílusa sokat változott, így érdekes lesz, ha a műalkotások, ahogy tervezik, egymás mellé kerülnek. Ezzel ráadásul egy olyan állapot áll vissza, amit a galéria látogatói évtizedekig élvezhettek: 1960 és 2002 között a Poros út I. is szerepelt a múzeum állandó kiállításán. A Poros út I. fordulatos történetéről itt lehet részletesen olvasni; 1944-ig Vida Jenő, a két háború közötti időszak egyik legjelentősebb műgyűjtője tulajdona volt.
1865-ben a bécsi akadémia előkészítő osztályát látogatta, de pártfogója halála után kizárták az intézményből; a kiegyezés után, 1867-ben állami ösztöndíjjal tanult Münchenben, majd Párizsban. Első nagysikerű képének témáját korábbi mestersége világából vette, így született 1868-ban az Ásító inas, s ekkorra alakult ki sajátos stílusa. Sokalakos, drámai hatású életképi kompozícióinak jellegzetes példája az 1869-ben készült Siralomház. Az egzotikus, magyar témájú festmény aranyérmet kapott a párizsi Szalon 1870-es kiállításán, és annyira meghódította a közönséget, hogy "Monsieur Münkakszit" egy ideig csak "Monsieur Siralomháznak" hívták. Elismertségét tovább erősítette az 1871-ben, a porosz-francia háború hatása alatt született Tépéscsinálók című alkotása. A sikereket kihasználva Munkácsy letelepedett Párizsban, ahol 1896-ig élt és dolgozott. Munkácsy Mihály: Ecce homo Az immár hírneves festő plebejus témákat is festett, de amikor 1873-ban feleségül vette De Marches báró özvegyét, a francia arisztokrácia és vagyonos polgárság kedvenc festője lett.
Szülei halálát követően gyámja fiatal korában asztalos inasnak adta, azonban a fiú festészet iránt tanúsított érdeklődése hamar megmutatkozott. Munkácsy-t kezdetben Szamossy Elek festőművész mentorálta, majd ezután Pestre ment annak reményében, hogy a fővárosban több támogatóra talál. Ligeti Antal segítségével művészpályája fokozatosan felfelé ívelt, hamarosan lehetőséget kapott, hogy Bécsben, Münchenben és végül Düsseldorfban is tanulhasson a kor legkiemelkedőbb művészeinek segítségével. 1867-ben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott a világkiállításra, ahol megismerkedett Courbet műveivel. Ezek a későbbiekben nagyban befolyásolták Munkácsy technikáját, festészete könnyedebb és újszerűbb lett, a modern francia stílusra jellemző színpalettát kezdett alkalmazni. Munkácsy művészetének korai szakaszában a kortárs magyar festők nyomdokait követte, stílusára hatással volt például Lotz Károly festészete. Ezekben az években első sorban a kritikai realizmus irányzata felé fordult, foglalkoztatta az egyszerű emberek élete és a hétköznapi témák, mint ahogyan azt az Ásító inas, vagy a Tépéscsinálók is mutatja.
Az MNB keddi közleménye szerint Vajda Lajos festő és grafikus festményeit 181, 5 millió forintért vásárolta meg a jegybank, a tizennégy darabos gyűjtemény a Magyar Nemzeti Galériába került letétbe.
Munkácsy rendkívüli festői fogékonyságára is több bizonyítékot találhatunk. A Poros út mindkét változatának 1874-es megfestése sem lett volna nagyobb ugrás, mint az előzmények nélküli, szinte a kirobbanás erejével megfestett Siralomház. JOSEPH MALLORD WILLIAM TURNER: A Canale Grande Velencében 1840 Vízfesték, gouache és tinta papíron, 22 x 32 cm A számlakönyvek tanúsága szerint Charles Sedelmeyer 1881-ben vásárolta meg a Poros út l. -et Munkácsytól. 1914-ben még bizonyosan az ő tulajdonában volt a kép, majd 1921-ben bukkant fel először Magyarországon, az Ernst Múzeum egyik aukcióján. Feltételezhetően itt ragadta meg a képzőművészeti gyűjteményét állandóan gazdagító Vida Jenő figyelmét, akinek tulajdonában többek között id. Markó Károly, Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Mészöly Géza, Paál László művei voltak, valamint hét Munkácsy-kép, és nem akármilyenek: Poros út I., 1874; Két család, 1877; A baba látogatói, 1879; A tömeg. Tanulmány a Krisztus Pilátus előtthöz, 1880; Mozart halála. Vázlat, 1886; Elbeszélés, 1888; Rokokó társaság.
Valaki még azt is felvetette, hogy Orbánéknak nem volt mersze igazán nagyot lépni, és meleget jelölni (ha megtették volna, az illető megkapta volna, hogy nem is meleg igazán, csak kirakatmeleg, a heteródiktatúra kiszolgálója, a mondás pedig az lett volna, hogy egy fekete transz nő kéne). Tordai Bence, akinek a szimbolikus politikához semmi érzéke nincs, úgy fogalmazott, hogy "lojálisabb, engedelmesebb aláírógéppel talán nem nagyon találkoztunk még", és (figyelem! Jancsó Zita: Egy képviselőnek kutya kötelessége lobbiznia a városáért - Ugytudjuk.hu. ) Novák Katalin "nőgyűlölő, szexista, macsó, fideszes" családpolitikát csinál. Donáth Anna ízlelgeti Novák Katalin jelölését, és keserű ízt érez, felvetve, hogy "vissza kell adni" az embereknek a köztársasági elnök megválasztásának lehetőségét. Kár, hogy azt nem lehet visszaadni, ilyen ugyanis sosem volt, maximum odaadni lehet, de ha félretesszük az ilyen logikai lényegtelenségeket, akkor is ott van az a politikai megfontolás, hogy a köztársasági elnököt elnöki rendszerekben választja a nép, mint a francia, szóval ehhez kvázimonarchikus elnöki rendszert kéne csinálni hazánkból.
Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök megindító összefogást tapasztalt az ukrán határ mentén tett négynapos látogatásán. A májusban hivatalba lépő államfő pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában nyilatkozva hangsúlyozta, csak pozitív tapasztalatokat szerzett, a menekülteket segítő emberek között nem volt pártalapú nézetkülönbség. A teljes interjú itt hallgatható vissza. Novák katalin válik. Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök elmondta: Mindannyiunk életét meghatározza a háborús helyzet, mindez egy koronavírus-járvány fémjelezte hosszú időszak után. Talán már úgy érezhettük, hogy fellélegezhetünk, és ekkor jött ez a következő csapás. Egészen drámai helyzet, hogy egy szomszédos országban háború zajlik, ahol nem kevés magyar is él. Novák Katalin szerint ettől senki nem tudja függetleníteni magát, és a világon talán szinte minden embernek naponta eszébe jut, hogy mi zajlik Ukrajnában. A megválasztott köztársasági elnök 12 települést keresett fel a keleti határnál.
Úgy véli, hogy az ország vezetőinek ott kell lennie, ahol baj van. Igyekezett minél inkább tájékozódni, és helyiekkel valamint a menekültekkel is találkozott. Most mindenki segíteni szeretne, akár adományokkal, akár önkéntességgel. A helyiek nemcsak hogy ellátják a menekülőket, de rendet is tudnak tartani, sehol nem romlott a közbiztonság. Mindenkit sokkolóan ért az ukrajnai háború, és a határ mentén azonnal érezhető volt, hogy megindult a menekülthullám, mostanra a helyben lévő hat karitatív szervezet felosztotta maga között a karitatív pontokat és a településeket a Karitatív Tanács segítségével. Tények - Novák Katalin: Elvitathatatlan jog, hogy a szülők dönthessenek a gyermekeik szexuális neveléséről. A segítségpontok éjjel-nappal nyitva vannak. Rengeteg segítő van a térségben, egyszerű emberek, akik dolgoznak, eltartják családjukat, majd ezután akár éjszaka is a menekülteknek segítenek. "Egészen megindító az az összefogás, amit ott tapasztaltam a határ szélén" – fogalmazott a megválasztott köztársasági elnök. Az emberek rengeteg szeretet kapnak, ezt forgatják vissza erővé és továbbra is segítenek.
Identitáspolitikai és kulturális háború zajlik a hagyományos nyugati civilizációval szemben. " Nyitókép: Sebastian Kaulitzki / SCIENCE PHOT / SKX / AFP. Illusztráció.
Döbbenetes irányelveket tett közzé a WHO. "A WHO azt javasolja minden ország számára, hogy korlátozások és megkötések nélkül, egészen a születés pillanatáig tegyék lehetővé a terhességmegszakítást. Egészen elképesztő és döbbenetes javaslat. Az abortuszhoz való hozzáállás szoros összefüggésben áll az élethez, valamint az élet tiszteletéhez, szentségéhez való hozzáállással. Ahol az abortuszhoz való hozzáférést a végtelenségig egyszerűsítik, sőt, burkoltan még biztatják is, ott a társadalom egészséges immunrendszerét, az élet igenlésének kultúráját teszik tönkre és váltják fel a halál, az elfogyás kultuszával. Novák Katalin: elvitathatatlan jog, hogy a szülők dönthessenek a gyermekeik szexuális neveléséről - Metropol - Az utca hangja. Ha egy társadalomban uralkodóvá és elfogadottá válik az a nézet, hogy a magzati élet semmit nem ér, ott az emberek közti viszony, az egymáshoz való hozzáállás is leértékelődik és megbetegszik. Európa egyik legnagyobb szellemóriása, Nietzsche mondta: »Eljő az idő, amikor a bűn válik erénnyé és az erény válik bűnné«. Sajnos ez a fenyegető folyamat egyre inkább száguld a rémisztő kiteljesedése felé.