Szavai és tettei olyan lépések, amelyeket mások is követni fognak. Ezért nagy felelősséggel tartozik mások iránt, és ezt vállalnia kell, ha tiszteletre méltó akar lenni. Amint arra lehet következtetni, a Bushido kód nagyon aktuális. A mindennapi életben és általában az életben számos viszontagsággal kell szembenéznünk, amelyek azt a harcost követelik, amelyet bennünk hordozunk. Pontosabban azt követelik, hogy a harcos legyen bátor, együttérző és tiszteletreméltó, amint az ősi szamurájok tanítottak ránk. "A bajnok ereje": az igazi csaták a belső harcok A bajnok erőssége: egy film, amiből sokat tanulhatsz és reflektálhatsz az életedre Bibliográfia Yuzan, D. (1998). A Samuray-kód: A japán bushido szelleme és a harcos útja. Edaf.
Valahogy így éreztem magam én is, mikor ráeszméltem a saját értékrendszerem és a busidó szellemiségének hasonlóságára. Mert olvasni, írni, alkalmasint társalogni a témáról viszonylag egyszerű. Az ember elolvas néhány könyvet, keresi hasonló szellemiségű emberek társaságát és akár órákat is beszélgethet. Mégsem fog történni semmi. Megélni, átélni a busidót a mai, 21. századi világban, főképpen Magyarországon… Nos, ez már erőteljesebb kihívás, testi-lelki szinten is. Természetesen egy az egyben átemelni és implementálni napjaink világába a feudális japán erkölcsi kódexét szinte lehetetlen, de ez nem is lehet feladat, úgy gondolom. Nem járkálunk már karddal az övünkben, nem önbíráskodunk, jogállamban élünk (állítólag) és más kihívások terelik el a figyelmet. Ugyanakkor a 7 erény megvilágítása, betartása vagy, hogy még pontosabb legyek gyakorlása, nos, ez égetőbb szükséglet, mint valaha. Hogy miért gondolom így, ezt fogom kifejteni a jövőben. Egyenként végigmegyek az erények bemutatásán és a saját, hétköznapi életemből mesélek majd történeteket, helyzeteket, amik talán bepillantást engednek majd abba, hogyan formálta át az életem az erények gyakorlása, és milyen válaszokat adott a felmerülő problémáimra.
A hűség elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a szamuráj hosszú és jövedelmező karriert érjen el. Eredet és evolúció A bushido kód az idők folyamán fejlődött. Eredetében főként egy sor szabályból állt, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy a katonákat jól betanítsák, és felkészítsék őket arra, hogy szükség esetén harcban meghaljanak. A hűség évszázadok óta a bushido gerincét képezte, mivel úgy gondolják, hogy ez a kódex a Kamakura-korszak körül született. A kétszáz éves béke beköszöntével, amelyet a Tokugawa klánnak sikerült az Edo-korszakban Japánban megalapítania, a szamurájok abbahagyták a csatákat, és olyan életet kezdtek élni, amelyben több idejük maradt meditációra, elmélkedésre, tanulmányozásra és kalligráfia más tudományágak között. Bushido egyre inkább magában foglalta az etikai és erkölcsi fogalmakat, mint a becsület, a jóindulat és az őszinteség. Hű alattvalókká váltak magas kulturális színvonalon, mindig arra a pillanatra várva, hogy újból csatába indulhassanak nemzetük és uruk védelme érdekében.
Gi/Seigi Őszinteség és igazságosság, egyenes jellem, a helyes döntés és a becsületesség Légy teljesen őszinte az emberekkel folytatott kapcsolataidban! Higgy az igazságosságban, nem másokéban, hanem sajátodéban. Egy igaz szamuráj számára nincsenek szürke foltok az őszinteség kérdésében! Csakis az igaz/jó vagy a hamis/rossz létezik. A bushido vezéreszméjének tekintett egyenesség, mint gerinc adott tartást a szamurájnak. Ez egyben igazságosságot is jelent, illetve igazságot, ami szorosan összefügg a később tárgyalandó fontos eszme a becsület fogalmával. Az egyenes jellem az az erő, mellyel tudjuk, hogyan kell cselekednünk. Ide tartozik a kötelesség fogalma is a "giri". A kötelesség, mely akkor is motiváló erő, ha nincs más. Ez kényszeríti ránk a gyermeki jámborságot (pl. szüleinkkel szemben), ha a szeretet már hiányzik. Ez a helyes megfontolás, mely néha szomorú és szégyellnivaló dolgok elkendőzésére szolgál. Rei/Reigi Udvariasság, tisztelet, helyes cselekedet A szamurájnak nincs oka a kegyetlenkedésre.
Nincs szükségük az erejük fitogtatására. A szamuráj még az ellenségeivel is udvarias. Enélkül a kifelé irányuló tisztelet nélkül nem vagyunk mások, csak állatok. A szamurájt a csatában nemcsak az ereje miatt tisztelik, hanem amiatt is, ahogy más emberekkel bánik. A szamuráj igaz belső ereje csak a nehéz időkben mutatkozik meg. Az udvariasság az együttérzésből származó erény, mivel kifejezi a másik ember személyének és érzéseinek tiszteletben tartását. A japánok úgy tartják, hogy legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet. Az udvariasság finoman kimunkált szertartások, etikett formájában figyelhető meg, melynek legfőbb jellemzője a kecsesség. Legszebb példája ennek a teaszertartás, a cha-no-yu. Erre az eseményre külön teaház vagy teaszoba szolgált, mely egyszerű, csupasz tisztaságával, az alkalomhoz és a vendéghez mindenkor legjobban illő apró kiegészítők megválasztásával a külső-belső harmónia megteremtését szolgálta. A szertartás kecsessége sem felesleges modorosság, hiszen a békesség és fegyelem a lélek leggazdaságosabb működésmódja.
Egy kis történelem Ha valaki szegről-végről foglalkozott már harcművészettel, küzdősporttal vagy csak az átlagosnál picit jobban érdeklődik a japán kultúra iránt, szinte elkerülhetetlen, hogy ne találkozzon a "busido" fogalmával. Annyira beleivódott és fémjele lett a fentebb említett életforma gyakorlásának, mint ahogyan Magyarországról a külföldi embernek két dolog jut kapásból eszébe: a gulyás és Puskás Öcsi. Talán pont ebből kifolyólag is számos színezete létezik, sokszor túlmisztifikálják, túlromantizálják, kitekerik, félreértik, mindenre ráhúzzák vagy csak éppen szó szerint próbálják alkalmazni. Egy picit nézzünk vissza a történelemben, és kalandozzunk vissza a feudális Japán világába, ahol a busidó, mint eszmerendszer megszületett. Szamurájok és az önszabályozó rendszer eredete A bu-si-do szó szerint a "harcos-lovag-út" elemekből (lásd kanji-k) tevődik össze, és azokat az utakat, módokat jelenti, amelyeket a fegyveres nemeseknek (szamuráj – busi – buke) szem előtt kellett tartaniuk, miközben mindennapi életüket élték vagy hivatásukat teljesítették.
Ám az elkészített "szobrok" vagy "képek" sosem pusztán az istenek ábrázolásainak szerepét töltik be, hanem ők az istenek maguk, az isteneket teszik jelenvalóvá (Horváth). A Szobrokat vittem című vers e megközelítésből is válik értelmezhetővé, s alighanem innen érthetjük meg a Napforduló Ekhnáton ciklusának jelentéslehetőségeit is. Ezzel összefüggésben e lírában nemcsak arról van szó, hogy a dolog/tárgy cselekvő és létező, hanem arról is, hogy a dolog vagy tárgy maga lesz az ember megváltója. Nem "ő" van az embernek alárendelve, hanem ellenkezőleg: az ember szorul rá a tárgyra, a dologra. Erre talán a legszebb példa a Széndioxid című verse: "Csak a növény a tiszta egyedül, / nem ismer kategóriát. / S a bűnös széndioxidot / éjszaka mégis ő cseréli át. / Tisztán ragyog reggel az égi sátor / a tölgyek néma megváltástanától. " Mint látható, a dolog/tárgy Nemes Nagynál sokszor a növény, vagyis az élő anyag formájában jelenik meg. Legismertebb mintája ennek a fa motívuma, amely életművének számos verscímét alkotja ( Diófa; Ecetfa; Tölgy; Éjszakai tölgyfa; Fenyő; Fügefák stb.
Van neked eszményképed? - Kérdezte Apa, és várt, hátha azt mondom: te vagy. De én a tükörbe néztem, amikor bólintottam. Nemes Nagy Ágnes Október Most már félévig este lesz. Köd száll, a lámpa imbolyog. Járnak az utcán karcsú, roppant, négy-emeletnyi angyalok. S mint egy folyó a mozivászon lapján, úgy úsznak át a házon. Acetilén fényében ázik az útjavítás. Lenn a mélyben, iszamos, hüllő-hátu cső, pára gyöngyösödik a kérgen, s a városon, mint vér a gézen, általszívódik a nyirok. Vékony tűz nyüszít, sustorog, mellette kucsmás, birka-bundás, mint a makk-ász, guggol a munkás, fölötte hengerhasu gépek, rájuk irva: "Consolidated…" S egy fa. Akár a régi csap, csöpörésznek a targalyak, szalad, olajjal töltekezvén a gép gömbölyű béka-testén, majd a bundára ér a csepp, s fölsír a tűz: megérkezett. Neonfény lobban és lehull. A vizes kőre rácsorog. Valaki, messze, úgy vonul, hogy a köd kilométer-odva énekét tompán sokszorozza – hallani, amint tántorog.
Nemes Nagy Ágnes: Fák 2010. 01. 26. Készítő: Verspatikus Tanulni kell a téli fákat. Ahogyan talpig zúzmarásak, mozdíthatatlan függönyök. Meg kell tanulni azt a sávot, hol a kristály már füstölög, és ködbe úszik át a fa, akár a test emlékezetbe. És a folyót a fák mögött, vadkacsa néma szárnyait, s a vakfehér, kék éjszakát, amelyben csuklyás tárgyak állnak, meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit. Nemes_Nagy_Ágnes kategória | 1 hozzászólás Egy hozzászólás
Szerző Nemes Nagy Ágnes Kiadás éve 1967 Műfaj vers Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 90 A szócikk szerzője Horváth Kornélia A Napforduló Nemes Nagy Ágnes harmadik verseskötete. Felépítését tekintve négy részből áll: a Között, az Énekhangra és az Ekhnáton versciklusokból, valamint a Ház a hegyoldalon című párbeszédes elbeszélő költeményből. A kötet címe jelzi, hogy maga a szerző is egyfajta fordulatként értelmezte eme verseskönyvét. (A napfordulóhoz, valamint a napéjegyenlőséghez fűződő mitikus és népi hiedelmek több versében is visszaköszönnek: ilyen a kötetnyitó Fák, a Fenyő vagy A vihar). A szakirodalom is megerősíti ezt: Nemes Nagy Ágnes költészete egybehangzó vélemények szerint itt nyeri el a kiteljesedését s jut el az objektív vagy tárgyias líra ama fokára, amely már a "lehető legszemélyesebbről" beszél: "a létezés (és benne az emberi létezés) értelméről. " (Rónay b) Egzisztenciális súlyú líra ez, ahol a lírai beszélő a nemlét fenyegetettségében, a semmivel szemben szólal meg és képviseli az életet.
Tanulni kell. A téli fákat. Ahogyan talpig zúzmarásak. Mozdíthatatlan függönyök. Meg kell tanulni azt a sávot, hol a kristály már füstölög, és ködbe úszik át a fa, akár a test emlékezetbe. És a folyót a fák mögött, vadkacsa néma szárnyait, s a vakfehér, kék éjszakát, amelyben csuklyás tárgyak állnak, meg kell tanulni itt a fák kimondhatatlan tetteit.