A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Karácsony Feldíszített karácsonyfa, a karácsony ünnepének egyik szimbóluma Lásd még Szócikk a Wikipédiában Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Gondolatok a karácsonyról: híres emberek, orvosok, politikusok, névtelenek idézetei. Idézetek [ szerkesztés] Karácsonykor az embernek még otthon is honvágya van. Carol Nelson Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti. Ernest Hemingway Menj el, karácson, menj innen sietve, Hiszen családok ünnepnapja vagy te, S én magam, egyes-egyedűl vagyok. Petőfi Sándor Fehér karácsonyról álmodom. Irving Berlin I'm dreaming of a white Christmas. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek.... Ady Endre: Karácsony Kint is bent is nagy vacogás, ringassuk hát a Gyermeket, nem válthat meg már semmi más, csak a jóság, a szeretet. Ady Endre: A szivárvány halála : hungarianliterature. Szép hitedet ne veszítsd el, nem élhetünk üres szívvel! Csukás István: Karácsonyi vers mindenkinek A csomagolópapír ropogásától karácsonyi hangulat kerített hatalmába.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme sugna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből ─ Úgy mint régen ─ Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. Ady Endre: Harc a nagyúrral : hungarianliterature. Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Oh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgotha nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át, A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra...
Száz esztendeje lesz e május kilencedik napján, hogy meghalt Weimarban az az igen nagy ember, kinek Thorwaldsen faragta az első szobrát. Szinte azt írtuk, hogy Goethe Schillere. Mivel a magyar memóriák legfelső fiókjában úgy pihennek ők. Schiller – és Goethe. Kettős szobrukat Weimarban ma talán nem faragnák kettősnek. Ők ketten immár eltávolodtak egymástól. Hadd maradjanak azonban együtt, ahol együtt vannak. Nálunk is, sőt nálunk igazán, ahol Schillert értettük meg mindenha jobban, s ahol mintha nem is telt volna még el a száz esztendő, mert nálunk hosszabbak az évek. Ma ünnepli a hivatalos magyar irodalom Schillert. Már ünnepelt Bécs. Ünnep ünnepet ért mindenütt, ameddig csak die deutsche Zunge reicht. Lesz még talán ez évben ezer ünnep, Budapesten tisztelik a dátumot. Alig pár nappal előbb áldozik a magyar géniusz Schiller emlékének a naptári napnál. És ez az ünnep mindenképpen helyes ünnep. Ünnep, mely okvetlenül megülni való. A nemzeti géniusz igen érzékeny madár, de talán mégsem veszi tépázásnak, ha a mi nagy ébresztőnknek is tartjuk a weimari halottat.
Somogyi Károly színigazgató a következő hirdetést teszi közzé: A n. é. közönséggel tudatom, hogy megvettem és színrehozom a Vesztaszüzek című operettet. Akik az erkölcsöt meg akarják menteni, jelentkezzenek mielőbb, hogy a darab behozhassa azt a szép kis summát, amit ráköltöttem. (1902)
A nagy pénzrablás 5. évadának első része nyaktörő tempóban indul. Akciódús, szívdobogtató és kiszámíthatatlan. Ha a hátralévő epizódjainak sikerül megtartaniuk ugyanezt a sodrást, akkor a Netflix sorozatának záró évada hatalmasat fog robbanni! Egy év hosszú idő – elég hosszú ahhoz, hogy egy rettegett járvány pusztító változatokat szüljön, és hogy rezsimek emelkedjenek és bukjanak. A nagy pénzrablás világában azonban az idő nem csak lelassult, hanem mintha meg is fagyott volna. A spanyol sorozat 4. évadában kilőtt golyók most végre célba találnak. De a Netflix sorozata bőven kárpótol a várakozásért azzal, hogy sokkoló leckét ad. A nagy pénzrablás az 5. évaddal nem egyszerűen elhúzza a függönyt, hanem inkább ledob egy elég súlyos gránátot, és felgyújtja az egészet. Az első epizód rögtön azután indul, hogy Lisszabon belép a Spanyol Bankba, és Alicia Sierra felügyelőnő elkapja a Professzort a rejtekhelyén, de ez már tulajdonképpen a negyedik évad végén világossá vált. Credit: Netflix A banda még mindig Nairobi elvesztése miatt kesereg, és a hír, hogy a Professzor Alicia rabja, meg kellene hogy törje a lelküket… Csakhogy ezeket a srácokat jól kiképezték, és bosszúszomjtól tombolnak.
A problémák, elháríthatatlannak tűnő akadályok egyre csak gyűltek, a Professzort egy frissen szült exrendőrnő tartotta sakkban, és a bandának újabb veszteséget kellett lélekben feldolgoznia, ami nem csekély feladat. Ha nem erről a sorozatról beszélnénk, azt mondhatnánk, hogy nem lehet ennyi konfliktust 5 epizód alatt lezárni. De hát A nagy pénzrablás nem arról híres, hogy beváltatlanul hagy ígéreteket, és akármennyire lehetetlennek is tűnt, de elvarrták a szálakat, kielégítő módon lezárták a történetet. Van azonban néhány visszatérő anomália, amelyről beszélni kell. A sorozat fűszerét eleinte az adta, hogy a névtelen zseni, akit sokáig csak Professzorként (Álvaro Morte) ismertünk, egy valódi lángelme volt, aki idejének legnagyobb részét a lehetséges következmények és alternatív megoldások, menekülőutak kitervelésével töltötte. Az első néhány évadban még hihető volt, hogy mindenre van egy pótterv, egy eltitkolt tervrészlet, amelyet csak kevesen ismernek a végrehajtók közül, ám ez a szeretett zsenialitás a záráshoz közeledve már magas fokú spontaneitásba torkollt, és egyáltalán nem volt sem következetes, sem valószínű, hogy ennyi váratlan tényezővel számolva a Professzor még mindig a tervet követné.
Az előzményekért érdemes inkább elolvasni Ivan Tapia és Montse Linde könyvét, A nagy pénzrablás: A professzor naplóját. A záró évad nem mentes sem meglepő fordulatoktól, sem logikai bakiktól. Talán még azt is mondhatjuk, hogy már nem ér fel teljes mértékben az első két évad zsenialitásához, mégis izgalmas és élvezetes pár óra lesz annak, aki az eddigi eseményeket nyomon követte, és megnyugtató, méltó lezárást szeretne látni minden idők legjobb heist-sorozatához. Számos búcsúpillanat került bele az utolsó epizódokba, ikonikussá vált jelenetek ismétlődnek meg, hogy keretbe foglalják a sztorit. Még egyszer, utoljára felzendül a " Bella ciao ", és egy csipetnyit spirituálisra sikerült jelenetben elköszön a narrátor is, éreztetve, hogy ideje menni, ideje befejezni. Egy picit erőltetett, egy picit keserédes, de tényleg itt a vége, nincs tovább, az álom véget ért, még ha a rablókhoz szolidáris nép nem is hiszi el. Legenda született, és ez így is van jól. Ebben a történetben ennyi volt, így őrizzük meg emlékezetünkben, a kérdéses részleteket pedig majd úgyis ízekre szedik és kielemzik a rablóbanda nélkül maradt fanatikus rajongók.
Igazából, nem is meséről beszélünk jelen esetben, hanem egy animációs köntösbe bújtatott, drámaisággal feltöltött coming of age akciófilmről. Nem csoda, ha a fenti definíció kissé zavarba ejtő, hiszen az első részre szinte csak az animáció volt igaz, bár nyomokban minden elemet tartalmazott. Most viszont a könnyed vígjátékelemeket a minimálisra csökkentették, kevés volt a jóízű kacagás, vagy ha mégis akadt, akkor az csak a túlzott komolyság és nagy dráma ideiglenes feloldására szolgált. A mű a legjobb animációs film Oscar-díjára is jelölt volt, ám a Toy Story harmadik részével szemben vesztett, azonban az Annie Awardson tíz kategóriában is győzedelmeskedett, például a legjobb rajzfilm díját is megkapta. A produkcióhoz a stúdió több mozijához is komponáló John Powell írt zenét. Az elmúlt években az animációs filmek világában nyakig merülő szerző élete egyik, ha nem legjobb muzsikáját alkotta meg a sárkányos sztorihoz. A mesebeli viking világban játszódó történethez egy régimódi, a hollywoodi Golden Age zenei világát is megidéző szimfonikus kalandzenét írt, melyben természetesen nem nélkülözte saját stílusának elemeit sem, például itt is jelen van egy kiterjesztett ütőszekció, mely több helyen is igen kirobbanó pillanatokat okoz, azonban jelen esetben inkább a nagyzenekaré a főszerep.
5 Magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja
Hitelesített értékelés esetén ajándékot kaphatsz a következő rendelésedhez!! Legyél az első aki véleményt ír a termékről ahogy megérkezett hozzád, és szerezd meg a különleges ajándékunkat!
Az egyik kedvencem elvesztése nagyon fájt, de talán ebben rejlik az izgalmak fokozása. Az évad első felében kaptunk egy puccsot Tokyótól, aki egy belső konfliktus következményeként társaival együtt leszavazta vezetői szerepköréből Palermót, aki bosszúként mindenkit hátrahagyva ki akart sétálni a jegybankból. Hihető, nem? Őrült akcióját hamar hatástalanították, azonban Palermo száguldása itt még nem ér véget, de erről majd később. Kaptunk egy felesleges Denver-Stockholm-Rio-Tokyo 4-es szerelmi civódást, ami abszolút nem illet a képbe, és csak arra szolgált, hogy a történetünk még kevésbé haladjon előre. Pozitívumként kiemelném azokat a jeleneteket, amikor Lisbont kihallgatja Alicia Sierra (Najwa Nimri) rendőrfelügyelő. Fizikai hadviselés helyett igazi szóbeli rábírást látunk, és amikor már úgy gondoljuk, hogy Lisbont végleg megtörik, jön a várva várt segítség a Professzortól. Mondanom sem kell, Najwa Nimri csak úgy lubickol a gátlástalan rendőrfelügyelő szerepében. Azok a bizonyos adrenalin bombák viszont csak a sorozat második felében robbantak igazán.