Zeffirelli Rómeó és Júlia (Magyar változat) - YouTube
Bár a herceg a temetési jelenetben őt is elbúcsúztatja, imígyen: "... s én, mert tűrtem viszálytok, két atyafit vesztek: így bűnhődünk mind. " Kár ezért az apró bakiért. "Ha csak ez lenne. " Mondhatják a kritikusok. Aki kicsit szemfüles, vagy fanatikusan megnézi újra, meg újra a filmet észrevehet még olyan hibákat, mint, hogy Tybalt ingén a vérfolt, mikor leszúrják, folyamatosan vándorol. De ne legyünk szőrős szívűek, az olasz rendező Rómeó és Júliája így is elvarázsolja az embert. ESZKÖZÖK: Szerkesztői levél >> 2010 legolvasottabb cikkei 2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> Film >> Basquiat – A graffiti királya Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta.
A közös baj enyhíti a félelmet, ilyenkor más lelki mechanizmusok kapcsolnak be. Teréz anya-effektus A negatív stressz tünetei közös érintettségnél a segítő magatartás beindulásának arányában csökkennek. Kísérletileg igazolt, hogy a másik embert segítő magatartásnak már a látványa is növeli az A-immunglobulin-szintet, javul az immunvédelem, hát még ha ő maga is aktívan segít. Ezt a jelenséget Teréz anya-effektusnak nevezte el a pszichológia. Bagdy Emőke szerint ilyenkor jelenik meg a kollektív altruizmus. A szakember csodának tartja, ahogy működik a belénk égett genetikai program: az élet minden áron való védelme, szeretete, szolgálata, ami főleg bajok idején képes kifejezésre jutni. Azt is megkockáztatja, hogy a világjárvány kollektív emberi válasza végülis pozitív lehet, a szív bölcsessége felülmúlja az ész uralmát is, és bebizonyítja, hogy nem kell félni. Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
Egyből nem tudunk lazítani – mondja a pszichológus asszony, de feszíteni még igen! Egy Edmund Jacobson nevű chicagói-i neuronfiziológus dolgozta ki azt a villám relaxációs gyakorlatot, melyet Bagdy Emőke sok szeretettel ajánl most nekünk: A módszer titka abban, áll – hogy miután azokra az izmainkra melyekben alapból magasabb a tónusúak ráfeszítünk (ezek a karunkban a hajlító, lábunkban a feszítő izmok) azután jön egy önmentő központi kikapcsolás. Nekem csak feszítenem kell – a központi idegrendszerem pedig kiadja a lazító parancsot. 2-3 ismétléssel megszabadulhatunk annyi stressztől, hogy a maradékkal már a szervezetünk elboldogul szervi károsodás nélkül. A gyakorlat folyamata: A gyakorlat során minden megfeszített izmot feszesen tartunk a teljes gyakorlat végéig! Egyenesen állunk. Majd minkét kéz ökölbe szorul. Könyök kissé behajlítva (bicepsz megfeszítve), könyök a testhez feszül Lábak feszítése, farizmok összefeszítése nyújtózunk felfelé, közben elengedjük a feszítést (akinek kis ízületi fájdalmai vannak, csak képzelje el a feszítést – a hatás egyenértékű lesz) További trükk a jó közérzet elérésére a különböző "M" hangot tartalmazó mantrák mormolása, pl az ommm, áommm, stb…Elektroakusztikai vizsgálatokkal igazolták, hogy ez csökkenti az agyi elektromos tevékenységet – segíti a tisztán látást.
Szorongás esetükben is lehet, de az mint egy veszélyjelző van jelen, aminek funkciója van az életben, arra sarkalva, hogy "légy szíves, dobd be magad, tegyél valamit! " Éppen ez az "ösztöke" minden problémás helyzetben, hogy az ember kiutat keressen. Így például egy vizsgahelyzet szorongása normálisnak tekinthető, miután tisztában vagyunk a helyzettel, amit végig kell csinálni, feloldva általa a szorongás gócát. Most, hogy a szorongás azonban egy ismeretlentől való félelem okán tör ránk, és úgy érezzük, nincs tovább, megsemmisülünk, az poszttraumás stressz szindrómához (PTSD), vagyis a szélsőséges szorongás állapotához vezethet. Ez azzal függ össze, hogy valamit úgy élünk meg, hogy az én-integritás ellen történik egyfajta támadás, mint egy abuzált gyermek eseménye, vagy egy váratlan természeti katasztrófa átélése – magyarázta Bagdy Emőke. A járványhelyzet pedig szintén egy katasztrófa mélységű, lelket megrengető hatású helyzet lehetett. És hogy kiknél? – tette fel a kérdést az egyetemi tanár, rögtön meg is válaszolva: azoknál a személyeknél, akiknél, miután lezajlott a pánikos krízis állapota, felgöngyölíthető volt a személyes szocializációs történetükben olyan megelőző, az átéltekhez hasonló lelki állapotot előidéző esemény, amely nem került ott, akkor föltárásra és megoldásra.
Most, hogy a szorongás azonban egy ismeretlentől való félelem okán tör ránk, és úgy érezzük, nincs tovább, megsemmisülünk, az poszttraumás stressz szindrómához (PTSD), vagyis a szélsőséges szorongás állapotához vezethet. Ez azzal függ össze, hogy valamit úgy élünk meg, hogy az én-integritás ellen történik egyfajta támadás, mint egy abuzált gyermek eseménye, vagy egy váratlan természeti katasztrófa átélése – magyarázta Bagdy Emőke. A járványhelyzet pedig szintén egy katasztrófa mélységű, lelket megrengető hatású helyzet lehetett. És hogy kiknél? – tette fel a kérdést az egyetemi tanár, rögtön meg is válaszolva: azoknál a személyeknél, akiknél, miután lezajlott a pánikos krízis állapota, felgöngyölíthető volt a személyes szocializációs történetükben olyan megelőző, az átéltekhez hasonló lelki állapotot előidéző esemény, amely nem került ott, akkor föltárásra és megoldásra. Hogy valami történt például gyermekkorban, amit nem volt kinek elmondani, szégyenérzet alakult ki miatta, és bűnösnek érzi magát áldozatként.
Ez változásokat hoz létre a szervezetünkben: hat a hasi szervekre és az emésztésre, segít az emésztési problémák csökkentésében, emellett fájdalomcsillapító, immunerősítő hatása is van. A nevetésnek van egy szociális jellege is: egyedül, magunkban ritkán nevetünk, társaságban viszont a közös nevetés segíti az egymásra hangolódást, ugyanis ilyenkor a különböző emberek agyhullámai szinkronba kerülnek, kialakul köztük egy egységtudat-állapot. A nevetés fertőző is – a "Nevető Buddha" kísérletben egy ember felszállt a metróra, és nevetni kezdett, pár megálló múlva pedig már az egész kocsi csatlakozott hozzá, és a sok ismeretlen ember együtt hahotázott minden különösebb ok nélkül. A viccek csattanója szintén a káros feszültségek ürítését segíti, viszont a humornak is van "sötét oldala": a szarkazmus és a kinevetés pont hogy negatív hatást vált ki. A szarkazmus agresszív humor, nem okoz örömet és nem old feszültséget sem, a kinevetés pedig a kiközösítés és megszégyenítés eszköze, valóságos romboló fegyver.
Bizonyos betegségeket lelki, mentális együtthatók okoznak vagy éppen súlyosbítanak: ekcéma, magas vérnyomás, pikkelysömör, gyomorfekély vagy a szív betegségei. Szintén a pszichoszomatikus rendellenség alá sorolhatjuk az olyan eseteket is, amikor egy testi tünetet lelki faktorok okoznak, de ugyanakkor nincsen jele testi betegségnek, ilyen például a stressz okozta mellkasi fájdalom. Az aggodalom és a félelem szintén okozhat szorongási tüneteket. A pszichoszomatikus elváltozás tehát egy olyan betegség, amely összeköti az elmét és a testet. Pszichofiziológiai rendellenességnek is nevezik, vagyis amikor az autonóm idegrendszer nem megfelelő stimulálása felelős a rendellenesség kialakulásáért s ez a belső szervek működésének megzavarásához, illetve károsodásához vezethet. A pszichoszomatikus rendellenesség kialakulásának pontos oka azonban nem ismert. Tanulmányok szerint a mentális stresszhez kapcsolódó fizikai rendellenességek az agyból a test más részeire továbbított idegimpulzusok hiperaktivitásából származnak, ami így szorongásos állapothoz vezethet.