A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan bírósági eljáráson kívüli természetbeni megosztásával (bármelyik tulajdonostárs által kezdeményezetten, egyezség útján és térinformatikai alkalmazás – osztóprogram – segítségével, a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel, legalább 10 000 m2, illetve bizonyos esetekben 3000 m2 minimális alapterülettel, a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban és ún.
Amennyiben a bíróság a benn nem lakó tulajdonostársat jogosítja fel a magához váltásra, a másik félnek el kell hagynia az ingatlant. A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a bíróság a közös tulajdont úgy szüntesse meg, hogy a bennlakó tulajdonostársat feljogosítja – kizárólag kérelem alapján és kivételes esetekben: ilyen például az évtizedekig tartó bennlakás ténye – az ingatlan használatára. Említette, hogy sor kerülhet az ingatlan árverésére is. Milyen feltételek mellett? Ez mi? Szántóföld osztatlan közös tulajdon megszüntetése?. Az árverési értékesítés a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésének legvégső módja. Az árverés útján való értékesítés általában a felek számára gazdaságilag a leghátrányosabb megoldás, mert így az ingatlan rendszerint jelentősen az értéke alatt talál gazdára. Fontos, hogy az értékesítés az ingatlan egészére vonatkozik, és beköltözhető, azaz üres vagy lakott állapotban is elrendelhető. Ez utóbbit a bíróság akkor irányozhatja elő, amennyiben a bennlakó tulajdonostársnak fennáll a további használatra való joga. Ebben az esetben szükséges azt is mérlegelni, hogy a szóban forgó helyzet veszélyezteti-e magának az árverésnek a sikerét.
A megállapodást célszerű közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalni, mert számos tartalmi és alaki elemet kell tartalmaznia pl. ahhoz, hogy a későbbiekben hitelt adjanak rá a bankok. A társasház-alapítás A társasház alapítás egy másik lehetősége a közös tulajdon megszüntetésének. Ház osztatlan közös tulajdon megszüntetése ertekesites. Egyik legfontosabb szabálya, hogy olyan ingatlan esetében alkalmazható, ahol az épület legalább két külön tulajdonként bejegyezhető lakással, és nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik, illetve alakíthatók ki. Az alapításhoz valamennyi tulajdonostárs együttes hozzájárulása szükséges, és az elkészült alapító okiratot át kell vezettetni az ingatlan-nyilvántartáson is. Kiemelt szerepe van a közös képviselőnek, aki önállóan jár el a társasház képviseletében. A társasház-alapítás előnyei A társasházzá alapítást követően a lakások külön tulajdonba kerülnek, viszont az épület bizonyos részei, mint a tető, a lépcsőház, az épület tartószerkezete, pince, vagy a telek továbbra is közös tulajdonban maradnak.
A tulajdonhoz fűződő jog általában szent és sérthetetlen, így a tulajdon... A tulajdonhoz fűződő jog általában szent és sérthetetlen, így a tulajdon átruházásánál kényszer alkalmazására csak igen kivételes esetekben (például kisajátításkor) kerülhet sor. A vételár meghatározása ugyancsak a szerződéses szabadság körébe esik. A közös tulajdon tekintetében azonban a törvényalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy annak megszüntetését bármely tulajdonostárs, akár a másik (vagy többi) tulajdontárs akarata ellenére (és külön indok nélkül is! ) követelje. A közös tulajdon megosztása elsősorban természetben – erre ingatlanoknál általában korlátozott a lehetőség –, valamint értékesítés útján történhet. Így lehet megosztani a közös tulajdont - Őszinte ingatlanos. Értékesítésnél a közös tulajdonban levő dolog ellenérték fejében valamelyik tulajdonostárs vagy más (harmadik) személy tulajdonába kerül. A harmadik személy részére történő értékesítés esetében a vételárat a tulajdonostársak között arányosan kell felosztani. A felek közötti megállapodás hiányában a közös tulajdon megszüntetése iránt pert kell indítani az illetékes bíróságnál.
Fontos, hogy a tulajdonostársak közös megegyezéssel utóbb is eltérhetnek az ügyben hozott jogerős ítélettől, és az abban foglaltaktól eltérő módon is megszüntethetik a közös tulajdont. Mit lehet tenni a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ha az egyik fél ki szeretné vásárolni a másikat, azonban ezt a másik fél nem szeretné, például ha nem szeretne kiköltözni az ingatlanból? Ház osztatlan közös tulajdon megszüntetése illetek. A bíróság a közös tulajdon megszüntetését ellenző tulajdonostárs tiltakozása esetén is dönthet a tulajdonközösség felszámolása mellett, kivéve akkor, ha annak időpontja alkalmatlan időre esik, vagy az indítványozó fél visszaélésszerűen gyakorolja a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó jogát. Előbbihez sorolhatjuk az instabil piaci viszonyokat – pl. a jelentős áringadozást -, vagy a felek személyéhez kapcsolódó okok közül a szociális körülményeiket, esetleg családvédelmi szempontokat. Az utóbbira jó példa, ha az egyik tulajdonos kihasználja a másik anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült helyzetét.
Az új Polgári Törvénykönyv 2014-ben életbe lépett szabályai jelentősen megváltoztatták a túlélő házastárs öröklését. A korábbi szabályokhoz képest jelentősen megváltozott, hogy a hagyatéki vagyonból mikor részesül az örökhagyó özvegye, illetve miként illeti meg haszonélvezeti jog a más által örökölt vagyontárgyakon. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere foglalja össze. A házastárs végrendeleti öröklése Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg, amelyet az örökhagyó végrendeletben fejezhet ki. FONTOS! Változott a túlélő házastárs és a szülő öröklése! - Napi Választék. Az örökhagyó végrendeletében rendelkezhet halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről. Természetesen a végrendeletben az örökhagyó azt is meghatározhatja, hogy vagyonából mit kíván házastársára hagyni. Fontos, hogy ha az örökhagyó házastársa javára az életközösségük fennállása alatt végrendelkezett, de az örökhagyó halálakor az életközösségük már nem állt fenn, akkor különélő házastárs elveszítheti az örökséget.
Bár gondolhatják, hogy a házasságkötés csak egy papír, ami semmin sem változtat, ám az egyikük távozásakor bizony nem ez a helyzet. A felmérésben résztvevők több, mint fele úgy gondolta, hogy az élettárs automatikusan örököl majd. Ez azonban nem így van. Az élettárs nem lesz törvényes örökös. Ha az elhunyt személynek nem volt érvényes végintézkedése, melyben gondoskodott volna élettársáról, akkor bizony nagy bajba kerülhet a szeretett személy. Az élettárs, miután nem válik törvényes örökössé, még a közösen lakott lakáson sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot. Így az örökösök akár ki is tehetik onnan. Ám, ha ez a legrosszabb forgatókönyv nem is következik be, akkor sem lesz egyszerű a helyzete. Lehet, hogy az ingatlan részben az ő tulajdona is, de mivel az elhunyt társ után más örököl majd, a kialakuló osztatlan közös tulajdoni helyzet is szülhet komoly problémákat. Mindez megelőzhető, és csak emiatt még házasodni sem kell. Ilyen esetekben fokozott jelentősége van, hogy legyen érvényes végrendelet, ami biztosíthatja a társ megfelelő életkörülményeit.
Ezt házasságunkat megelőzően egyedül ő, majd házasságkötésünket követően közösen fizettük. Még jelenleg is van hátra valamekkora összeg a hitelből. A kérdésem az lenne, hogy anyósom a fentiek miatt jogosan hivatkozik arra, hogy ez a lakás ági vagyon? Az anyósom egyébként hagyatéki igényt is bejelentett, arra hivatkozással, hogy az ingatlanban ablakot cseréltetett, illetve ő fizette a fűtés korszerűsítést is. Ha mégsem tekinti a bíróság ezt ági vagyonnak, akkor hogy alakul majd az öröklés, illetve ezeknek a beruházásoknak a megfizetése. Álláspontom szerint az ingatlan nem ági vagyon, mert ági vagyonnak minősül a hagyatékon belül az a vagyontárgy, amelyik az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult. A haszonélvező értéknövelő beruházása az ingatlanba – ha az bizonyítható – elszámolási tétel hitelezői igény lehet az örökösök felé. Jól tudom, hogy szüleimtől kapott pénz (férjemmel közös bankszámlára történt utalással, amit közös tulajdonú ingatlan építésébe forgatunk) külön vagyonnak számít?