2021. 02. 08. 10:30 A Kormány döntésének értelmében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a lehető legrövidebb határidővel új, nulla százalékos kamatú hitelterméket tesz elérhetővé a COVID-járvány gazdasági hatásaival leginkább érintett ágazatok vállalkozásai számára. A Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön legfontosabb célja, hogy segítségével talpon maradjanak azok a vállalkozások, melyeket a biztonsági intézkedések kedvezőtlenül érintettek, illetve felkészülhessenek a járvány utáni működésre. A maximum 10 millió forintig elérhető hitelt az MFB Pontok fiókhálózatában igényelhetik majd a vállalkozások. 10 Millió Forint Kamatmentes Hitel – Vacationplac. A program keretösszege 100 milliárd forint. Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön elnevezéssel új hitelprogramot indít az MFB a világjárvány gazdasági hatásait leginkább megszenvedő ágazatokban működő vállalkozások számára, a Kormány döntése nyomán. A hitelt nulla százalékos kamat mellett igényelhetik majd a vállalkozások az uniós források közvetítésére felállított MFB Pontok hálózatában. A hitel célja, hogy gyors és hatékony segítséget nyújtson a válság-ágazatokban működő vállalkozások számára.
Sorban jelennek meg a részletek a kormány családtámogatási programjáról. Különösen érdekes a 10 milliós kamatmentes hitel, sokan eljátszhatnak a gondolattal, hogy akár lakásvásárláshoz is felhasználják. De mennyit spórolhat ez a CSOK-kal kiegészítve akkor, ha 1, 2 vagy 3 gyereket vállalunk? Számos kedvezményt jelentett be a kormány azoknak a pároknak, akik gyermeket vállalnak, a legjobban várt babaváró hitelnek immár a részletszabályai is ismertek. N em csak ez áll ugyanakkor rendelkezésre a családalapítás előtt állóknak: a két- és háromgyerekeseknek érezhető támogatást tud nyújtani a CSOK is (leginkább ez még a háromgyermekesekre igaz). Hogy mennyit is jelent mindez egy lakásvásárlás előtt álló párnak, azt az alábbi példán szemléltetjük. Olcsó lakáshitelekre vágysz? Keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát! A példánkban egy fiatal pár szemszögéből vizsgáljuk a helyzetet. Renáta és Tibor épp lakásvásárlás és gyerekvállalás előtt állnak, de egyelőre nem tudják, hogy hány gyereket is szeretnének.
Óvatosan a Babaváróval! A csok hitelnél is kedvezőbb – maximum 2, 5 százalékos fix kamatú – feltételekkel igényelhető, kizárólag energiatakarékos új építésű ingatlanok vásárlására igényelhető zöld lakáshitelt még kevésbé érheti meg előtörleszteni, míg egy kamatmentes konstrukció esetében ez kifejezetten hátrányos lehet pénzügyileg. Kamatmentes például a Zöld Otthon Program keretében igényelt csok hitel – ami gyerekszámtól függően akár 10-15 millió forint is lehet -, de a Babaváró támogatást is ide sorolhatjuk. A Babavárónál egyébként is érdemes óvatosnak lenni. Ha ugyanis az első 5 évben az eredeti tartozás összegének 50%-át meghaladó előtörlesztés történik – és nem született még gyerek -, akkor az erre a részre addig igénybe vett kamattámogatást egy összegben kell visszafizetni! Ennek ellenére előfordulhat, hogy mégis érdemes megtenni, akkor például, ha már biztosak vagyunk benne, hogy nem születik gyerek az öt éves türelmi időn belül, esetleg el fogunk válni, vagy külföldre költözik a család, emiatt pedig megszűnik a magyarországi lakcímünk.
A második világháborúban felrobbantott, a Dunántúlt az Alfölddel összekötő dunaföldvári hidat az újjáépítése után 1951. december 23-án adták át a forgalomnak. Kultúrsnack 2021. 12. 23 | olvasási idő: kb. 2 perc Mint minden fontos magyar vízi átkelő, a dunaföldvári híd sem pusztán két partot vagy országrészt köt össze, hanem történelmi korokat. Már a 19. század közepén megfogalmazódott a terv a dunaföldvári összeköttetés megteremtésére, ám több mint fél évszázadot kellett várni a megvalósulásig. Az acélrácsos szerkezetű hidat végül 1930. november 23-án avatták fel. Az eredetileg közúti forgalomra tervezett híd 1940-től az ezredfordulóig a vasúti közlekedést is szolgálta, a Dunaföldvár–Solt-vasútvonal fontos szakaszaként. Kirándulóhajó, háttérben a Beszédes József híd. (MTI Fotó: Gottvald Károly) A háború utáni újjáépítést az a Faber Gusztáv irányította, aki a híd eredeti tervpályázatgyőztesének, Kossalka János műegyetemi professzornak is a munkatársa volt. A legutóbbi nagyobb változást a 2000–2001-ben történt teljes rekonstrukció jelentette.
Az új híd építésére 1948-51 között került sor, kialakítása nagyon hasonló a felrobbantott hídéhoz, a vasszerkezet azonban hengerelt karbonacélból készült, gyártása javarészt a Győri Vagongyárban történt. A szerelést a MÁVAG szerelőrészlege végezte, a munkálatokhoz szerelődarukat használtak. A híd az idők folyamán elhasználódott, ezért 2001-ben a hidat felújították. A teljes pályaszerkezeti cserén átesett hídon megszűnt a vasúti forgalom, helyette irányonként 1-1 forgalmi sávot alakítottak ki, s a gyalogút mellett kerékpárút is kialakításra került. A hidat ekkor nevezték el a Dunaföldváron eltemetett Beszédes Józsefről. Beszédes József (1787-1852) vízépítő mérnök volt, nevéhez fűződik többek között a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása. Kiemelkedő munkája volt a Duna Baja és Báta közötti szakaszának szabályozása, az árvízvédelmi töltések építése 120 ezer hold földterület ármentesítését biztosította a Sárközben. Beszédes vasúti mérnökként is működött valamint sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.