2021. ápr 16. 7:38 #Zalatnay Sarolta #petefészekrák #legyőzte Zalatnay Sarolta Fotó: RAS "Túl rövid az élet... " Nincs olyan év, különösen a Nemzetközi Rákellenes Napon, hogy fel ne idézze magában a rákkal vívott keserves küzdelem hónapjait Zalatnay Sarolta. Zalatnay Sarolta: Eltávolították a méhemet és kemoterápiára ítéltek - Kiskegyed. Fájdalmas emlékezni, de tudja, sok rákbeteg merít erőt sorstársai történetéből, olyanokéból, mint ő, aki nem akarta feladni. Cininél húsz évvel ezelőtt, 2001-ben diagnosztizáltak petefészekrákot, ami felforgatta az életét. Noha az énekesnőért férfiak ezrei epekedtek, egyvalaki számára mégis kevésnek érezte magát és ez felőrölte lelkileg. – Évek alatt teljesen elveszítettem önmagamat, felemésztett a tudat, hogy semmit sem érek. Elhitette velem, hogy nem vagyok elég, nekem pedig fontos volt a véleménye. Hiába voltam sikeres a munkámban és a férfiak körében, mégsem éreztem magam értékesnek – meséli az énekesnő a Bestnek, hozzátéve, minden igyekezete ellenére úgy érezte kudarcot vall, pusztító házasságának pedig súlyos következményei lettek.
Meghalt az a férfi, akinek szervezetébe elsőként ültettek be genetikailag módosított sertésszívet. Reméljük, hogy ez a történet a remény kezdetét, és nem a végét jelenti A halálos szívbeteg David Bennett két hónapig élt az Egyesült Államokban végzett operáció után. Néhány nappal ezelőtt romlani kezdett az állapota, és az 57 éves férfi kedden elhunyt - közölték szerdán a marylandi kórház orvosai, akik a beavatkozást végezték. Bennett a Marylandi Egyetem kórházában hunyt el, a halál pontos okát nem közölték. Beültetés után 7 nappal hari. Fia dicsérte a klinikát, hogy apjának felajánlották az utolsó reményt nyújtó beavatkozást. A szívátültetés egyike a legbonyolultabb sebészeti beavatkozásoknak Forrás: MTI/- A család azt remélte, a műtét támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a szervhiányon akarnak segíteni. "Reméljük, ez a történet a remény kezdetét, és nem a végét jelenti" - idézte a kórház közleménye az ifjabb David Bennettet. David Bennett két hónapig élt a belé ültetett genetikailag módosított sertésszívvel Forrás: Wikimedia Commons Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez.
Kvon Dzsun Vuk, a szöuli járványügyi központ kutatója szerint a vérplazmakezelés fontos módszer lehet akkor, amikor nincs sem gyógyszer, sem oltás a Covid-19 betegség ellen. Jó hírek érkeztek az intenzíven ápolt Boris Johnson állapotáról - ha kíváncsi a részletekre, akkor nézze meg a cikket az oldalán.
A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek. Eddig még nem volt példa arra, hogy valaki ennyivel élte volna túl az állati eredetű szívbeültetést Forrás: U. Beültetés után 7 nappal 2017. S. Today/UNIVERSITY OF MARYLAND SCHOOL OF MEDICINE A január 7-i operáció után a páciens fia azt mondta az AP hírügynökségnek, apja tudta, nincs garancia arra, hogy működni fog a transzplantáció. Hasonló átültetések - úgynevezett xenotranszplantációk - korábban kudarccal végződtek, mert a páciens szervezete gyorsan kilökte az állati szervet. A sertésszívbillentyűk beültetése már elterjedt beavatkozásnak számít Ezúttal a marylandi sebészek genetikailag módosított sertésszívet használtak: a tudósok eltávolították azokat a sertésgéneket, amelyek a rendkívül gyors kilökést előidézték, és emberi géneket ültettek be, hogy segítsenek a szervezetnek a szív befogadásában.
A kezeléseket megelőző pontos precíz előkészületek, az alkalmazott műszerek folyamatos fejlesztése, az eljárást végző személyzet egyre nagyobb felkészültsége nagyban hozzájárulnak a várva várt siker eléréséhez, azonban a biológiai órát semmi sem tudja becsapni – a kezelendő nő életkora nagyban befolyásolja, hogy eredményes lesz-e a lombik program. A nemzetközi statisztikai adatok szerint 35-37 év alatt a kezelés sikerességi mutatója akár 40-50 százalék is lehet, 40 év felett már csak 5-10 százalék, míg 42 év felett alig 1-3 százalék. Mikor forduljon orvoshoz? Éjjel-nappal 7ker. Bár meddőségről csak egy éves védekezés nélküli, sikertelen házasélet után beszélünk, mivel az idő faktornak hatalmas szerepe van a meddőségi kezelés sikerességében, ezért dr. Fülöp István azt javasolja, hogy 38 év felett már fél év sikertelenség után érdemes a meddőségi kivizsgálásokat elindítani. A pár női tagjánál fizikális vizsgálattal, laboratóriumi vizsgálatokkal, képalkotó eljárásokkal, szükség esetén sebészeti technikákkal történik a meddőség okának felderítése.
A 20. század elején az orvosok a kanyaróból, gyermekbénulásból, mumpszból vagy influenzából felépült betegek vérében keletkezett antitestekkel kezeltek olyanokat, akik ezektől a betegségektől szenvedtek. Annak idején a kutatók megfigyelték, hogy ezek a betegek gyorsabban és teljesen felépültek, szemben azokkal, akik nem kaptak ilyen kezelést. A koronavírusból kigyógyult páciens egyikétől vesznek plazma mintát a paviai San Matteo kórházban. Újabb műszívet ültettek be Franciaországban - Blikk. Fotó: MTI/EPA/ANSA/Matteo Corner Biztatóak az eddigi eredmények Az Egyesült Államokban az élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) március 24-én hagyta jóvá amerikai kutatók kérelmét ilyen típusú klinikai vizsgálatok megkezdéséhez, mivel az új koronavírus elleni vakcina legkorábban egy év múlva vethető be, és nincs biztos gyógyszer a betegség ellen. Folynak hasonló kísérleti kezelések Franciaországban is. A kínai kutatók esettanulmánya szerint egy 46 éves magasvérnyomásos férfi, aki lázzal, köhögéssel, légszomjjal és mellkasi panaszokkal jelentkezett a kórházba és lélegeztetésre szorult, a tünetei megjelenése utáni 11. napon kapott vérplazma-infúziót.
A 12. napon vérének koronavírustesztje negatív lett, meredeken csökkent a gyulladás szintje szervezetében. Véroxigénszintje 90 százalékra emelkedett. A következő napon beszüntették a mechanikus lélegeztetést. Négy nappal a kezelés után a tüdő-, az immunrendszer- és a májfunkció ismét normálissá vált. Egy 49 éves súlyos beteg nő két nappal a vérplazmakezelés után vált vírusmentessé. A tíz beteg közül egy sem halt meg, egynél lépett fel mellékhatás, vörös folt a beteg arcán. A tanulmányba nem vontak be kontrollcsoportot, de a kutatók eredményeiket összevetették 10 véletlenül kiválasztott, ugyanazon kórházban kezelt beteg esetével, akik egyeztek korban, nemben és a betegség súlyosságában. Nagyjából ugyanakkor került kórházba mindkét csoport. A következő hetekben azonban a két csoport betegeinek állapota igen különböző módon alakult. Beültetés után 7 nappal 5. Az összehasonlító csoportban hárman meghaltak, hatnak az állapota stabilizálódott, egy állapota javult a kutatás ideje alatt. Hasonlóan biztató eredményekről számoltak be a vérplazmakezelésről dél-koreai kutatók, akik két, tüdőgyulladásban szenvedő idős betegnél alkalmazták a módszert.