Megint Hazavárunk Kun Árpád Full

Tuesday, 25-Jun-24 15:46:45 UTC

A 2014-es, Boldog észak kal elnyert Aegon-díjáig nekem Kun Árpád tökéletesen ismeretlen figura volt, annak ellenére, hogy már az előtt is jelentek meg könyvei szép számmal. De akkor olyan egyöntetű elismerés, sőt néha rajongás vette körül azt a könyvét, hogy azonnal felkerült a képzeletbeli várólistámra, ám mind a mai napig nem jutottam odáig, hogy el is olvassam. Viszont így nem sokat gondolkoztam azon, hogy legújabb könyvébe, a Megint hazavárunk ba belevágjak-e. Ebben a vaskos kötetben azonnal feltűnik a névazonosság: a főszereplő itt is egy Kun Árpád nevű figura, akinek életrajza és életrajzi történései kísértetiesen megegyeznek a könyvet író Kun Árpádéval. Megint hazavárunk kun árpád ház. Azonban a szerző több helyen is jelezte, hogy ez nem egy kimondott és igazi önéletrajzi alkotás, ugyanis nem elég jó a memóriája, és nem emlékszik mindenre, ami vele történt, így itt-ott azért lehet némi eltérés. A regénybeli Kun Árpád igazi értelmiségi figura, aki egy szép napon úgy dönt, hogy autóba (egy tipikusan "magyar" Suzukiba) pakolja a családját és irány Nyugat vagy Észak – ahová éppen veti a sorsa –, hogy ott jobban boldoguljon.

Megint Hazavárunk Kun Árpád Ház

Összefoglaló 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a boldog északon. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Kun Árpád: Megint hazavárunk | Pepita.hu. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben, ígérte a szerző egy interjúban.

Megint Hazavárunk Kun Árpád Na

"Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült. Termékadatok Cím: Megint hazavárunk Oldalak száma: 420 Megjelenés: 2016. október 10. Kötés: Keménytáblás ISBN: 9789631434149 Méret: 140 mm x 215 mm A szerzőről Kun Árpád művei Kun Árpád Kun Árpád 1965-ben született Sopronban. Jelenleg Norvégiában él. Díjai Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1993), Déry Tibor-jutalom (2000), József Attila-díj (2013), Aegon Művészeti Díj (2014) Olvasson bele a Megint hazavárunk c. Megint hazavárunk kun árpád 3. könyvbe! (PDF)

Megint Hazavárunk Kun Árpád 3

Talán az anya és az apa "megtagadása" miatt sem tud szilárd talajt fogni az életében (" küzd a gyövőténnyel " – ez a gabonára tekeredő gyom, a szulák, folyton előkerül a gyermekkori emlékekből). Elhagyva Sopront és környékét, egyetemistaként Budapestre költözik. Segélyként tartós élelmiszert és gyógyszert szállítva bejárja Erdélyt, majd Franciaországba költözik. Kun Árpád: szerettem volna megírni a norvégiai élményeimet - Cultura.hu. De hazatérése után is ingázik egy éven át (a francia munkaügyi segély végett) Bordeaux és Budapest között, végül családjával Norvégiába indul. A mozgás. a mindenütt-lét és sehova nem tartozás szinte általános életélményévé válik. Csak a végére világosodik meg, hogy Kun a szövegbe ágyazott idézetekkel, utalásokkal, a saját és másoktól kölcsönzött versekkel meg az emlékezet hektikusságára alapozó sajátos szövegszerkesztési technikával a történetét következetesen átgondolt koncepció szerint építi fel. Prózanyelve rendkívül egyszerű, nyugodt ritmusú, emberközeli, amely ugyanakkor teret enged a belső hang zabolátlanságának. A regény elbeszélője rendre belefeledkezik a részletekbe, már-már túlontúl őszintén osztja meg gondolatait olyan személyes dolgokról, mint a holdkórosság alapos gyanúja, a impotencia fojtogató réme, a szájpadlásból kiálló fog miatt ódzkodás a csókolózástól.

Ezek az idézetek jól illeszkednek az ábrázolt szövegvilágba annyiban, hogy nyomatékosítják a kamaszkorára már "koraművelt" Kun Árpi létében megjelenő – vagy mindig is jelenlévő – otthontalanság érzését: a kakukktojás létet, hogy csak azért szülték, hogy "maradjon egy másik gyerek, ha a cukros elpatkolna". Megint hazavárunk - Kun Árpád - könyváruház. Másrészről viszont nem igazán világos, hogy miért pont ez a majdnem féltucatnyi vers került idézésre. Miért pont Blake tigrisére asszociál a harmincéves Kun Árpád a Gryllus Vilmos-CD hallgatása közben, minekután a párkapcsolati meg nem értettségét a némaság mérgezi. Az sem derül ki, hogy hogyan egyeztethető össze a műtrágyaszagú cujka nyakalása és egy alakulóban lévő szexjelenetből való kimenekülés Áprily Lajos Tetőn című versével – természetesen azt leszámítva, hogy egy erdélyi esemény a visszaemlékezés tárgya. A fentiek ellen szól a regény utolsó versidézeteként megjelenő Beszélgetés a csecsemővel című, a korábban lírát is író Kun Árpád saját költeménye, amely kimagaslik a naplószerű visszaemlékezések naturalisztikus szövegerdejéből.