1. ábra: Éves hőmérsékleti helyi rekordok - 2015 Az ipari forradalom azonban az emberek megváltoztatja a természetes üvegházhatást. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése több mint egyharmadával növelte a légköri szén-dioxid mennyiségét az elmúlt században. Ezenkívül a földtisztítás kevésbé növelte az üvegházhatású gázokat. Ezzel a Föld átlagosan melegebb lett, és ezt globális felmelegedésnek hívják. Mi az éghajlatváltozás? Az éghajlatváltozás a globális felmelegedés következtében megfigyelhető változások gyűjteménye a Földön. Az üvegházhatás. Az éghajlatváltozás hatása egy adott régióra időről időre változik. A klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) szerint az éghajlatváltozás hosszú távú hatásai a következők: A föld hőmérsékletének folyamatos emelkedése - A hőmérséklet emelkedése az idő folyamán nem egyenletes a földön. A hőmérséklet emelkedése azonban bizonyos mértékben az egész Földön át megy, különösen az 1970-es évek vége óta. Becslések szerint az átlagos felszíni hőmérséklet körülbelül 0, 8 ° C-kal (1, 4 ° F) emelkedett.
Ezért a szén-dioxid kibocsátást kell a legnagyobb mértékben csökkenteni. Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért nem minden állam egyformán felel. Ezt mutatja be a 2. ábra. 2. ábra Az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás eltérő ország-csoportokban 2004-ben Az ábra szemlélteti, hogy a 2004-ben a fejlett és átmeneti gazdaságú országok, köztük Magyarország is, a globális kibocsátás 46%-ért volt felelős, miközben a világ lakosságának csak a 20%-a él ezekben az országokban. Sulinet Hírmagazin. Ezekben az országokban az egy főre eső kibocsátás 14, 6 t/év átlagosan, míg a világ más részein ez az átlag csak 4, 2 t/év. Magyarországot tekintve az ábrából kiolvasható az is hogy nálunk a világhoz képest kis gazdaságunk ellenére a világátlag feletti 7, 4 t/év volt a CO2 kibocsátás. Ebből adódóan Magyarországnak átlag feletti csökkenést kell vállalnia a felelősség elve alapján. Ezért kellene hazánkban végre tenni is valamit a tényleges csökkentés érdekében, és nem csak hangzatos ígéreteket és terveket szövögetni. Források: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 Prof. Dr. Neményi Miklós, Alternatív hajtóanyagok órai jegyzet
Forrás: MTI/EPA/XL Catlin Seaview Survey/Xl Catlin Seaview Survey Ha a káros hatás nem tart sokáig, a korall képes regenerálódni, ha azonban tartós marad, megfordíthatatlan folyamattá válik a korallok pusztulása. A zátonyok pusztulása az óceáni ökoszisztéma felborulásával fenyeget Sajnos, napjainkra a Nagy-korallzátony egy jelentős része, közel 30 százaléka már elpusztult, és kérdéses, képes lesz-e újra regenerálódni. Súlyos csapás volna mind az emberiség, mind a tengeri élőlények számára, ha eltűnnének a korallzátonyok. Nagy-korallzátony, Északkelet-Ausztrália Queensland Forrás: AFP/Mond'Image A zátonyok nem csak rengeteg faj élőhelyét alkotják, amelyek a korallzátonyok pusztulásával szintén eltűnnének, de a mind kiterjedtebb korallfehéredésnek szociális és gazdasági kihatásai is vannak, amelyek elsősorban az ott élőket sújtják. A korallzátonyokra épülő turisztikai iparág komoly bevételtől esik el, ha csökken a hely vonzereje. Mi az üvegházhatás röviden na. A színpompás korallzátonyok rendkívül nagy mennyiségben megkötik a nehézfém-szennyeződést Forrás: Elter Tamás archívuma A Nagy-korallzátonynál ennek máris tapasztalhatóak a kézzelfogható következményei.
Ezeken a hullámhosszokon a Föld légköre gyakorlatilag átlátszó. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik az adott évszaktól, szélességi körtől és még sok egyéb paramétertől függő hőmérsékletre. Ez a hőmérséklet jellemzően 60 °C alatt van. A Föld saját (nagyjából 300 K-nek megfelelő) hőmérsékleti sugárzása tehát a Napénál jóval kisebb energiájú; hullámhossza a távoli infravörös tartományba esik. A légköri gázok abszorpciós hullámhosszain (az úgynevezett elnyelési sávokban) a légkör részben átlátszatlan, és ahogy ezek koncentrációja nő, mindinkább teljesen átlátszatlan lesz. Más hullámhosszakon az elektromágneses sugárzást ezek a gázok nem tudják elnyelni, így az akadálytalanul távozik. Mi az üvegházhatás? (7093262. kérdés). A gázokban a sugárzás elnyelődését a Lambert–Beer-törvény írja le. Ebből következik, hogy az üvegházgázok nem tudnak elnyelni több energiát, mint amennyit a Föld elnyelési sávjaikban kisugároz. Ezért koncentrációjukkal az üvegházhatás nem lineárisan nő, hanem – amint ezt Arrhenius üvegházhatás-törvénye kimondja – egy aszimptotikus, úgynevezett telítési görbe mentén.
Az áram- és hőtermeléshez óriási mennyiségben égetnek el szenet, természetes gázokat és kőolajat és a közlekedésben is a járművek meghajtása túlnyomó részt még mindig fosszilis eredetű.