A ferencvárosi önkormányzat átadta a szivárványszínű Black Lives Matter-szobrot, amely azonban csak pár órán át állhatott háborítatlanul a szélsőjobbos tüntetők miatt. A Légió Hungária és a Mi Hazánk berkeiből érkezett tiltakozók az Azonnali tudósítása szerint egyszerűen bedeszkázták a szivárványszínű szobrot, így azt nem is lehetett látni. A tervek szerint egyébként a BLM-szobor két hétig lesz kiállítva a kilencedik kerületi Ferenc téren. Bayer Zsolt egyelőre nem jelent meg a helyszínen, bár korábban ő is a szobor ledöntését helyezte kilátásba. A Telex szerint viszont megjelent tíz rendőrautó, s a kiérkező hatóságok igazoltatták a demonstráció résztvevőit, köztük Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét is. Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere szerint azért fontos az installáció felállítása Budapesten, mert "a rasszizmus és a rendőri brutalitás elleni BLM-célok ugyanolyan relevánsak Magyarországon, mint bárhol másutt. " Példaként az Orbán-kormány migránsok és menekültek elleni "könyörtelen kampányát" említette, valamint a magyarországi romák "szisztematikus diszkriminációját. "
Áprilisban két hétre állítják majd fel a IX. kerületben Szalay Péter szobrászművész Black Lives Matter szobrát, amely még el sem készült, de vannak, akik már most a ledöntését tervezik. Megkérdeztük a képzőművészt, pontosan mi volt a célja a szoborral, és számít-e arra, hogy baja esik a művének. Tavaly nyáron a ferencvárosi önkormányzat installációk felállítására hirdetett pályázatot a kerület közterein. A pályázaton hét alkotás nyert, köztük Szalay Péter fiatal szobrászművész a Black Lives Matter szobrával, amely egy egyméteres, fél térdre ereszkedett, ökölbe szorított kezét a magasba emelő Szabadság-szobrot ábrázoló, szivárványszínű installáció. A sajtóban november végén ment híre a szobornak, az Origo akkor Az erőszakos, szélsőbaloldali BLM-mozgalomnak akar szobrot állítani a baloldali polgármester Ferencvárosban című cikkében mutatta be a pályázatról szóló határozatot, amelyből kiderült, hogy Szalay Péter szobra április 1. és 14. között lenne kiállítva a Ferenc téren. A határozat indoklásában az szerepel, egy olyan köztéri emlékműszobor a parafrázis, amely jelenleg is aktuális társadalmi és politikai kérdéseket érint, hoz játékba: Black Lives Matter, az LMBTQ-val kapcsolatos, a társadalomban élő előítéletek.
Az idei esztendő sem múlt el keresztényalázó akciók nélkül Magyarországon, de Nyugat-Európában sem jobb a helyzet. A Magyar Nemzet sorba vette a 2021-es esztendő jelentősebb hazai és külhoni keresztényellenes megnyilvánulásait. Az elmúlt néhány évben Európa-szerte, így hazánkban is megszaporodtak a keresztényellenes atrocitások, amelyek a vallási szimbólumok meggyalázásától kezdve a blaszfém (istenkáromló) tartalmakig, számos dologban megmutatkoznak. A Magyar Nemzet szerint a 2021-es évet tekintve a legnagyobb botrányt Pusztaszabolcs volt alpolgármesterének ámokfutása okozta, aki a Magyar Ateista Mémbázis nevű Facebook-oldalon adott hangot istentagadó nézeteinek, amikor egy Szűz Máriát gyalázó grafikához fűzött megjegyzést. Az esetet követően a település polgármestere közleményben határolódott el alpolgármesterétől, aki aztán lemondott a városvezetői tisztségéről. Nagycsütörtökön, alig néhány nappal a kereszténység legnagyobb ünnepe előtt, a IX. kerületi Ferenc téren – a nagy port felvert Black Lives Matter-szobor mellett – egy olyan, Jézust ábrázoló plakát jelent meg, amely szerint a keresztények megváltójának az oldalából nem vörös, hanem szivárványszínű vér folyik ki.
A mozgóképek nyelvén próbálhatta megérteni a világ a vietnami háborút, majd néhány évtizeddel később, az Öböl-háború idején az élő televíziós közvetítés vette át a fotók helyét. Az Arab Tavaszt már az első Facebook-forradalomként emlegetjük, Ukrajnával pedig elérkeztünk az első TikTok-háborúig (amely mindeközben a civil, személyes dokumentáción keresztül ugyanúgy jelen van a többi platformon is, a Twitteren, az Instagramon vagy épp a Telegramon). Az egyszer csak háborúra ébredő felhasználók már akkor meg tudták mutatni, hogy mi történik ukrán földön, mielőtt a riporterek még odaértek volna, sőt még akkor is, amikor a sajtó képviselői a biztonságuk érdekében már elhagyták a terepet. A közösségi média – bármennyire is tökéletlen és megbízhatatlan – sokszor az egyetlen csatorna a jelen történéseihez. Ahogy a New Yorker cikke fogalmaz, a háborúból kontent lett, amely egyszerre terjed minden platformon. A groteszk határát gyakran súroló, olykor pedig át is lépő háborús tartalmak az aktív TikTok-felhasználóknak aligha idegenek – míg egyes videók csupán bemutatják a háború sújtotta Ukrajna mindennapjait, addig mások olyan napirendi pontként említik a bombázás előli bujkálást, vagy a melegedést a hajszárítóval, mintha csak a reggeli fogmosásról lenne szó.
Hatásukra rövid időn belül csökkentették a rendőrségek létszámát és hatáskörét, volt, ahol átmenetileg meg is szüntették a helyi rendőrőrsöt. A demokrata párti Eric Adams már akkor is ellenezte a létszámcsökkentést. Az ismét létrehozott egység tevékenységét a város további 5 körzetére terjesztették ki. A cél azonban összesen 30 ilyen egység működtetése a több mint tízmilliós nagyvárosban. Ezek a speciális rendőri egységek – amelyeket szomszédsági közbiztonsági csoportoknak neveznek – már munkába is álltak. A múlt hétfő óta 10 fegyvert koboztak el és 31 letartóztatást hajtottak végre Bronxban. A hétvégén összesen 23 incidensben 28 embert lőttek meg a városban, ketten életüket vesztették. A National Review szerint a speciális rendőri egység hatáskörének kiterjesztéséről szóló döntés szorosan összefügghet a múlt hét végén történtekkel.
), nem az, hogy bíráljuk, milyen társadalmi kérdésről mit gondol egy alkotó. " Az elmúlt hónapok szobordöntéseiről erre a linkre kattintva olvashat bővebben.