Hiszen földi pályafutásunk alkalmával többféle szint létezik és csak egy jó megoldás van. Betegségből van sokféle, újak is mindig születnek (variálódnak a lehetőségek), de egészség csak egy van. Így ez azt jelenti, hogy szint kérdése, hogy honnan ítéljük meg a másikat. Hiszen egészséges ember is élhet meg paranoid reakciót mikor pl. külföldre megy élni, vagy más változás áll be életében. Tehát felesleges elítélni a másikat. Elképzelhető, hogy elménk diszfunkcionális működése okozza a problémát. Van, aki kényszergondolkodó, előfordul olyan is, aki ugyanezt éli meg, de hangosan ki is mondja a gondolatait. Őt már betegnek tartjuk, de lényegében mi a különbség? Erősebb az azonosulás, de végső soron ugyanúgy téveszmében él, igaz? Üldözési mánia - lelki okai. Az elme működéséről (a boldogságot illetően) itt írtam egy másfajta megközelítésben. Az üldözési mánia betegség tünetei: pranoid zavarok, avagy üldöztetéses téveszme A paranoid zavarban (paranoid -téveszmés- zavar, paranoid pszichózis, deluziv zavar) egyfajta sajátos logika érvényesül és megingatlanul hiszünk benne, ha éppen ez a tünetegyüttes kerített hatalmába.
Fiatalabb korban agyi sérülés, oxigénhiányos állapot következményeként jelenhet meg. Azok az emberek, akik hajlamosak a paranoiára, néha közelgő támadástól vagy árulástól rettegnek. Folyamatosan arra számítanak, hogy valami rettenetes fog történni. Üldözési mánia (?) - EgészségKalauz. Egy elképzelt, jövőbe vetített képen keresztül vizsgálják a jelent és folyamatosan erősítik saját félelmeiket. Gyakran előszednek a múltból egy-két beigazolódott árulást, vagy fenyegetést, és azt hozzák fel, ha megkérdőjelezik félelmeik realitását. A mentális betegség enyhébb formái közé tartozik az a folyamat, amikor az illető meggyőzhető, és a felsorolt józan érveket mérlegelve belátja, hogy gyanúi alaptalanok voltak. Extrém helyzetben viszont már nem tudja megkülönböztetni a valóságot a fantáziától - a pszichiáterek ezt pszichózisnak vagy téveszmének nevezik. A betegségben szenvedőket az a veszély fenyegeti, hogy a család és a barátok elfordulnak tőle, ezért hamar elszigetelődik, és úgy érzi, nem számíthat senkire. Dühössé, elkeseredetté, bosszúállóvá és fenyegetővé válhatnak.
Egy paranoiásnak az a szilárd rögeszméje, hogy valaki figyeli, követi őt, általában minden ok nélkül bárki gyanús lehet a számára. Hogy minél jobban meggyőzze magát arról, hogy tévképzete valós, gyakran még egy történetet is kitalál hozzá, hogy szerinte miért is üldözik, és miért akarnak ártani neki. Úgy tartják, hogy az az igazi paranoiás, akit előbb-utóbb el is kapnak – de egy kicsivel mélyebbre ásva kiderül, hogy sokkal összetettebb dologról van szó. Ez a mentális betegség nem feltétlenül függ össze a stresszel, és már az ókorban is diagnosztizálták, bár abban az időben simán az őrületek közé sorolták. Igazából leginkább a demenciához van némi köze, de egyre gyakoribb a fiatalabb korosztály esetében is. Üldözési mania betegség . Amikor a család és a barátok elfordulnak Demencia Ideggyógyászati betegségek közé tartozó tünetegyüttes, amelyben a szellemi működés és kognitív képességek hanyatlása figyelhető meg. Főként idősek körében gyakoribb, de sokféle kórkép állhat a hátterében: anyagcserezavar és fertőzés is.
Például amikor valaki azt gondolja, hogy üldözi, megfigyeli vagy lehallgatja a rendőrség, a CIA vagy az FBI, vagy egyszerűen az emberek. Gyakori a befolyásoltatás gondolata is, amikor valaki azt állítja, hogy a gondolatait olvassák, vagy különféle gondolatokat ültetnek a fejébe, és kényszeríteni próbálják, hogy ezeknek megfelelően cselekedjen. Ennek egyik súlyos fokozata az úgynevezett parancshallucináció, amelynél az érintett a vélt parancsnak megfelelően cselekszik.
Olyan paranoid zavar is létezik, amikor a beteg bebeszéli magának, hogy testi kór alakult ki nála. Az erotomániás személy úgy véli, hogy valaki (általában egy híres ember) titokban szerelmes belé, ezért levelekkel, telefonhívásokkal zaklatja, üldözi az abnormális szerelmével. S depresszióban szenvedő személyeknél is kialakulhat paranoid zavar: a beteg azt hiszi, hogy ő rossz, ezért meg kell halnia. Rátérve az üldözési mániára: vagy úgy kezdődik, hogy a beteg úgy látja, mintha egy ismerőse "rossz szemmel" nézne rá, majd azt hiszi, hogy ártó szándékkal követi az utcán, később pedig hallucinációi támadnak, hangokat hall az agyában, s vagy azt véli hallani, hogy az adott ismerőse fenyegeti, vagy azt, hogy egy ismeretlen személy. Máskor viszont már a betegség kezdeti stádiumában megjelennek a hallucinációk. Előfordulhat, hogy a beteg egy idegen személyt, aki valamelyest hasonlít a szerinte őt bántani akaró ismerőséhez, és mögötte halad az utcán, a konkrét ismerősével téveszt össze. Az üldözési mániában szenvedő ember leggyakrabban azt hiszi, hogy valaki meg akarja ölni, az illetőt feljelenti a rendőrségen, s olyan esetekkel is találkozunk, amikor a beteg agresszívvá válik, megtámadja vélt rosszakaróját, vagy akár egy ahhoz hasonlító személyt.