A munkaviszony megszüntetésére irányuló, azt rendező közös megegyezés – még ha elnevezése szerint az megállapodás is – nem tekinthető polgári jogi szerződésnek. A megállapodás alapján megszüntetendő munkaviszony speciális jellege folytán, az a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint értékelendő, és az Mt-ben rögzítettek szerint támadható meg. A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel mind a határozott időre, mind a határozatlan időre szóló munkaviszonyt bármikor megszüntetheti. A munkaviszonynak ilyen módon történő megszüntetéséhez mindkét fél feltétel nélküli akarat-elhatározása szükséges, vagyis a közös megegyezés akkor állapítható meg, ha a felek minden lényeges kérdésben egybehangzóan és befolyásmentesen azonos álláspontra jutottak. Ha a felek között nincs akarategység a munkaviszony megszüntetésének módját és feltételeit illetően, közös megegyezésről nem beszélhetünk. Az, hogy a munkavállaló új munkáltatónál kötött munkaszerződést és munkába lépett, önmagában nem jogosítja fel a korábbi munkáltatóját arra, hogy ezen időponttal közös megegyezésre hivatkozással megszüntesse a munkavállaló nála fennálló munkaviszonyát.
Válás közös megegyezés nélkül (tényállásos bontás) Ha nincs közös megegyezés, a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs kilátás, tehát például a felek hónapok óta külön élnek, elhidegültek egymástól és nem is áll szándékukban a kapcsolat helyreállítása. Megegyezés nélküli válóper esetén (úgynevezett tényállásos bontás) akár évekig is elhúzódhat a jogi procedúra. A bíróság az első tárgyaláson megkísérli a felek békítését. Ha a békítés sikertelen, akkor a bíróság további tárgyalásokat tűz ki, ahol konkrétan foglalkozik a részletekkel és belemélyed a vitás kérdésekbe. Ha van közös gyermek is, akkor még több idővel és költséggel kell számolni. Gyermektartás A gyermekek elhelyezése általában az egyik szülőnél történik, a másik szülő pedig gyermeke neveléséhez bizonyos pénzösszeg megfizetésével (gyermektartásdíj) járul hozzá.
A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelennek tekintendő. Amikor a munkáltató támadta a közös megegyezést Az egyik perbeli esetben a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett döntött. Abban állapodtak meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony hátralévő részére mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. A munkáltató arra is kötelezettséget vállalt, hogy a munkavállaló részére az őt megillető juttatásokon felül további juttatásokat is kifizet, annak ellenére, hogy közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén arra nem lenne köteles. Később azonban a munkáltató számára nyilvánvalóvá vált, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt régóta a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértő cselekményt folytatott. Erre tekintettel a munkáltató úgy döntött, hogy a közös megegyezésre irányuló jognyilatkozatát megtámadja, a kifizetett juttatást pedig visszaköveteli. A bíróság ebben az ügyben úgy értékelte, hogy a nyilatkozattétel vonatkozásában megtévesztés vagy tévedés nem történt.