A legenda legismertebb forrása a kilencedik századi Historia Brittonum ( Britek Története) nevű írás, amelynek történelmi hitelessége igencsak kétséges. Ez az írás valamennyire a görög és római hagyományokat követi és használja fel, a briteket Aeneastól származtatja, és beleszövi a római mítoszokat a nép eredettörténetébe. Ezekhez kapcsolódnak későbbi walesi és ír hagyományokat őrző kéziratok is, ahol szintén fontos szerepet játszik a hősies Artúr. Artúr király filmek. Egyes római történelmi feljegyzésekben is hallhatunk a híres vezetőről, bár nem Artúr néven, hanem latin titulusokkal, és személyük Rómához kapcsolhatók: Riothamus, Ambrosius Aurelianus vagy Lucius Artorius Castus. Az utóbbi névvel találkozunk a korhűséget hirdető 2004-es Artúr Király filmben is, amely igyekezett lecsupaszítani a történetet a történelmileg eddig feltárt tényekig. Artúr király (2004) Igaz, a film megjelenése óta már sikerült újabb bizonyítékokat feltárniuk a történészeknek, amelyek nem jelentek meg benne, például megtalálták a sokáig nem létezőnek hitt cameloti kerek asztalt is.
Mert még jó, hogy nem ugyanazt az Artúr királyt tolják le hatezerszer ugyanúgy. Nyilván GR a saját stílusát erősen beleszőtte az egészbe, egy kis művészi szabadság nem árt. Én pont azért várom, mert nem az átlag Artúr cuccnak tűnik végre. Sajna a Man from U. N. Arthur király film . C. L. E. is hiába volt tök szórakoztató moziélmény (azt is kaptad, amit az előzetes árult) azon is átsiklott a nép. Remélem ezzel nem ugyanaz fog történni, én mindenesetre ott leszek a moziban.
Mert a mese – még ha bizonyos csavarokat tartogat is – jól ismert: Uther Pendragon (Eric Bana) meghal, fia Arthur (Charlie Hunnam) messze földön nevelkedik, majd amikor visszatér apja ősi kastélyába, Camelotba, ő az egyetlen, aki ki tudja húzni a kardot a kősziklából. Ő a trón várományosa, de azt ellenségei bitorolják – az eredeti mondában Mordred (Rob Knighton), itt szövetségese, Arthur nagybátyja, Vortigern (a szupergenya Jude Law). Arthur összefog a mágussal (Astrid Berges-Frisbey) és segítségével visszaszerzi trónját. Artúr király film sur. Persze Ritchie történetében nem ilyen lecsupaszított a cselekmény, a szerzők ügyesen töltötték ki a legendában maradt űröket. Arthur bandát szervez leendő lovagjaiból (feltűnik köztük Djimon Hounsou és Aiden "Kisujj" Gillen is), olyan dörzsölt csapatot, ami akár a Blöff ben is megállná a helyét. Itt máris megjelenik egy a direktor kézjegyei közül, de a banda nem az egyetlen: az alvilági üzelmek – igen, jól olvastad, Arthur Londonium legnagyobb csibésze –, a fejben előre lejátszott jelenetek, a lassított – ezúttal kung-fuval (! )
Merlin (1998) Igaz, kellőképpen átvariálta és adaptálta a mítoszokat kortárs nézőközönség számára aktualizálva, kicsit szanitálva az egyes szerelmi történeteket vagy a szereplők kegyetlenségét. A történet itt inkább meseszerű, az illúzió varázsát vegyíti az egyszerű, emberi gyarlóságokat is szemléltető történetekben. A filmet az teszi igazán izgalmassá, hogy Merlin, a varázsló nemcsak főszereplője, hanem narrátora is lesz a történetnek, sőt a film végén még el is ismeri, hogy az eredeti történetet egy kissé kiszínezte és a közönséghez illesztve átírta, mert úgy, ahogy az megtörtént, nem hinnénk el. Azonban itt Artúr-király története csupán egy vezérfonal a hozzá kapcsolódó szövevényes szálak mellett. A Steve Barron művének egyik érdekessége a vizuális megoldások kombinációja a film varázslatos elemeivel. PaprikásKrumpli.hu. Bár a vizuális effektek a mai szemnek sokszor fájdalmasan kezdetlegesek (lásd a sárkány vagy a griffinek), de egyes kameramozgások és képkivágások még ma is szemet gyönyörködtetőek. Mab királynő varázslatos megjelenése és eltűnése különösen izgalmas az egyes jelenetekben, illetve az textúrák, ruhadarabok és a tájak egymásba tűnése érdekes képeffektusokat hoz létre.
[2] Nevének jelentései közül talán a "gondterhelt lélek" a leginkább ide illő. Ma ismert alakja Galfredus de Monmouth Historia Raegum Britanniae c. művében bukkan fel. Galfredus (Angolul Geoffrey of Monmouth) korábbi történelmi anyagot és mondákat gyűjtött össze, és kikerekítette őket. A britek régi krónikásai, mint az 512-ben meghalt Gildas Artúr legfontosabb győztes csatájáról ír. A 735 előtt alkotó Beda Venerabilis nem említi nevét, de mivel ő csak az angolszászok viselt dolgairól ír, ez nem meglepő. A 10 – 11. Artúr Király Teljes Film | Film - Letöltés Online | letolt-online. századi krónikások már tudnak róla, de Galfredus az első, aki a teljes mondakört az utókorra hagyta. Történelmi kutatások megállapították, hogy Artúr abban az időben tevékenykedett, amikor a római légiók kivonultak Britanniából Itália és a többi provincia védelmére. Artúr és lovagjai legendáját az ún. szarmata-elmélet szerint a római légiókban szolgáló, a szó tágabb értelmében szkíta, pontosabban szarmata, közelebbről pedig alán nehézlovasság ihlette. Eszerint a Pendragon-ház vörös sárkánya a szkíta népek hadi jelvényéből eredeztethető.
[12] Még sok más kora középkori forrás vall "Arthur"-ra, hol királyként, hogy egyszerű katonaként, vagy esetleg tábornokként (Nennius " dux bellorum -nak" hívja). Egy másik középkori forrás, az Annales Cambriae (Walesi Évkönyv), amit 970 körül írtak, ezt írja Artúrról (Arthur formában): "LXXII Annus. Bellum Badonis, in quo Arthur portavit crucem Domini nostri Jesu Christi tribus diebus et tribus noctibus in humeros suos et Britones victores fuerunt. " "A 72. év: (kb. Artúr király – Wikipédia. Kr. 519) A badoni csata, melyben Arthur három napon és három éjen át hordozta vállain Jézus Krisztus Urunk keresztjét, és a britek győzedelmeskedtek. " Artúr-mondák [ szerkesztés] A szkíta népek hadi jelvénye: nyitott szájú sárkánykígyó Artúr a mondák szerint a brit Uther Pendragon király és Yguernen (Ingerna, Ygraine) cornwalesi hercegné fia volt. Anyja titokban nevelte, majd a varázsló Merlin kiadta dajkaságba Ectorhoz, mert ellenségei ármánykodtak ellene. Istenítéletből mégis királlyá vált, egyedül ő tudta kihúzni a kőbe vágott kardot.