A Jobbik nemzedék c. film feleleveníti a Jobboldali Ifjúsági Közösség, mint egyetemi ifjúsági szervezet 1999-es megalakulásának körülményeit, a nemzeti erők mozgalmának fejlődését, a párttá alakulás körülményeit, és azt, hogy miként nőtt a Jobbik a teljes média és politikai össztűz alatt hazánk egyik legnagyobb politikai szervezetévé, amely nem kevesebbet, mint Magyarország megmentését tűzte zászlajára. Elrajtoltak a Mi Hazánk Ifjai – interjú Walter Pál Péter országos főszervezővel - Nemzeti.net. A filmben a Jobbik alapítói és mai meghatározó emberei vallanak az alapítás motivációiról, csalódásaikról és sikereikről, Gárdáról és üldöztetésről, és arról, hogy miként kívánják jobbá tenni Magyarország sorsát. Egy film, amit mindenkinek látnia kell! Amiből kiderül, kinek a "kreálmánya" a Jobbik: a magyar nemzeté!
Ugyanúgy ahogy általunk kialakított a nemzetközi kapcsolatokat, szövetséges pártokat 'vállalhatatlannak' titulált a párt akkori vezetése. Aggodalmainknak és eltérő véleményünknek a párttal kapcsolatban belső fórumokon mindig is hangot adtunk, de nem voltak figyelembe véve egyik építőjellegű kritikánk sem. Walter Lord - Könyvei / Bookline - 1. oldal. A balra tolódás, a tagság elnyomása és az amatőr kommunikáció már magában elegek lettek volna hogy felálljunk, de Toroczkai László elnöki posztért való indulását tartottuk utolsó lehetőségnek hogy a Jobbik visszatérjen a gyökereihez, hiszen jobboldalon való maradással a párt folyamatosan növelte támogatottságát. A Sneider Tamás melletti központi kampány, telefonálgatások, rábeszélések és a tagság manipulálása ellenére, így is 42%-ot ért el Toroczkai. Az ő személyének hitelessége volt az, ami a történtek után is a pártban tartott minket, de Dúró Dóra kizárásával azt mondtuk bajtársaimmal: Betelt a pohár! Május 25-én elsőként léptünk ki a pártból barátommal, Szabó Ákossal, a nagykátai szervezet elnökével és ezek után több száz csalódott tag követett minket.
A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét láthatják a kecskeméti Nagyszínpadon. Szereplők: Dunai Tamás, Bognár Gyöngyvér, Kőszegi Ákos, Fazakas Géza, Csapó Virág, Sirkó László, Kiss Jenő, Märcz Fruzsina, Szemenyei János, Lakatos Máté, Váry Károly, Jablonkay Mária, Ferencz Bálint. Fordította: Galambos Attila. Díszlettervező: Szlávik István. Jelmeztervező: Cselényi Nóra. Zeneszerző: Máriás Zsolt. Súgó: Ba Éva. Ügyelő: Domján Sándor. Rendezőasszisztens: Tóth Kata. Rendező: Sztarenki Pál. Villáminterjú Sztarenki Pál rendezővel: Mi a titka, hogy ez a történet máig lebilincseli az olvasókat, érdekli a színházi közönséget? Agatha Christie profi módon írt, nem véletlenül tartják a műfaj koronázatlan királynőjének. Azt mondják, a Biblia és Shakespeare után az ő könyveiből adták ki a legtöbbet. Világszerte majd 2 milliárd példány fogyott belőlük. Szerintem, Magyarországon is minden magyar családnál van legalább egy Agatha Christie-regény a könyvespolcon. Méltán népszerűek az írásai, hiszen roppant szórakoztatóak.
Makoldi Sándor (1945-2017) festőművészként közeledett a néprajzhoz, melyben felismerte a magyarság ősi hagyatékát. A népművészet kifejezési formái izgatták magyar festőként, főiskolai tanárként, diplomás néprajzosként. Ugyanis a népművészet őrizte meg leginkább a nemzet karakterét, közösségi formáját (közérthetőségét), képírásba tömörített egyetemes mondanivalóját. A mai Magyarországtól félig elcsatolt Gömör vármegyében találkozott az egyik legősibb bútordarabunk, az ácsolt ládák továbbélésével a XX. századig. A már elfeledett (padlásokra, kamrák mélyére száműzött) egykor itt, a Felvidéken a legdíszesebb kelengyés ládák jelei elkápráztatták. Mint kiderült, az országosan elterjedt bútordarabok legősibb, geometrikus (elvont) jeleinek értelmezésével eddig alig foglalkozott a szakma. Mivel tudta alkotóként, hogy e jelek nem lehetnek csak üres díszek, meg akarta érteni, hogy miért kerültek főleg a kelengyés ládákra, amit az emberi élet csúcspontján, a házasságkötés ünnepén mutattak meg. A szakrális alkalom szülte fontos tartalmaikat analógiák segítségével fejtette fel, más ácsolt tárgyak (bútorok) hasonló jeleivel együtt a koporsók és bölcsők esetében is, az emberi élet nagy fordulópontjaihoz kötődően.
Agatha Christie 2019 április 07. vasárnap, 7:53 Agatha Christie egyik legismertebb krimijéből rendezett előadást Sztarenki Pál. Az …és már senki sem! premierjét április 5-én tartották a kecskeméti Katona József Színházban. Kecskeméti Katona József Színház: …és már senki sem! / Fotó: Walter Péter Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget egy néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak? Agatha Christie Tíz kicsi néger című regénye idén 80 éve jelent meg. Az írónő tollából készült a krimi színpadi adaptációja is, amit 1943 óta játszanak a színházak.