Ő maga kevéssel is beérte. Érzékenyen reagált 1879-ben a nagy szegedi árvízre is – rögtön odautazott, és segíteni próbált. Felfigyelt ugyanakkor korának művészeti kihívásaira is: Vágó Pál és Olgyay Ferenc festőkkel együtt jelentősen kivette a részét Feszty Árpád a Magyarok bejövetele című grandiózus körképének megfestéséből is 1893 és 1894 folyamán. A keserű jellemábrázolás főleg csavargók megformálásánál vált hatásossá. Az I. Mednyánszky lászló festmény árak. világháború idején további megpróbáltatások érték, a harctérről tudósító művészcsoport rajzolójaként bejárta Szerbiát, Galíciát és Dél-Tirolt. A harctéren megsebesült, és 1919. április 17-én Bécsben hunyt el, magányosan. Mednyánszky László sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található, amelyen a művészt ülve ábrázoló szobor látható, Somogyi József szobrászművész (1916–1993) alkotása 1970-ből. Mednyánszky László síremléke a Kerepesi temetőben Mednyánszky festményei számos múzeumban megtalálhatók Budapesttől Pozsonyig, és magángyűjteményeket is gazdagítanak. Életműve a Kárpát-medence kulturális örökségének szerves része.
BALÁZS M. : (katalógus bevezető, Mednyánszky Terem, Budapest, 1980) POGÁNY Ö. G. : (katalógus bevezető, Mednyánszky Terem, Budapest, 1987) SOÓS K. : Somogyi-Soma László festőművész pályája, Kláris, 1997/6. NAGY I. : Somogyi-Soma László, Petőfi Rádió, 1980. március 18. Mednyánszky (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2003/4) | Könyvtár | Hungaricana. (riport) Vasárnap délután: Somogyi-Soma László műtermében, MTV, 1982 (riport) TURDA A. : Somogyi-Soma László műtermében, TV1, 1999. (riport) Egyéni kiállításai [ szerkesztés] 1960 • I. ker. Hazafias Népfront, Budapest 1965 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1967 • Építők Műszaki Klubja • Szinyei Terem • Könyvklub 1972 • Fészek Klub, Budapest • Medgyessy Terem, Debrecen 1975 • Képcsarnok Kiállítóterem, Pécs 1978 • Aba Novák Terem, Szolnok 1980 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat. ) • Iskola Galéria, Budapest 1981 • Kiállítóterem, Győr 1982 • Dési Huber Terem (kat. ), Veszprém 1985 • Mednyánszky Terem, Budapest 1986 • Rudnay Terem, Eger 1987 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg • Mednyánszky Terem, Budapest (kat. ) 1988 • Mészöly G. Terem, Székesfehérvár 1997 • Építő művészet [Török Ferenccel, Balázs Mihállyal, Csíkszentmihályi Róberttel], Vigadó Galéria, Budapest • Építő művészet [Török Ferenccel, Balázs Mihállyal, Csíkszentmihályi Róberttel], Városi Galéria, Nyíregyháza.
Járványos betegeket ápolt, az 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893 – 94 -ben Feszty Árpádnak a "Magyarok bejövetele" c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez. Mind Vágó, mind Mednyánszky kitűnő alakábrázoló, Olgyay pedig jó tájfestő volt. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja. Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja. Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - BUDAPEST (Látnivaló: Galéria). A társtalan, magányos, homoszexuális művész a kor alapkérdéseire adott műveivel drámai választ. A harctéren megsebesült, nagy betegen, magányosan hunyt el bécsi műtermében.
Művészete [ szerkesztés] Művészi gondolkodását tiszta és konstruktív látásmód és erős intuitív képesség párhuzama jellemezte. Ikonikus képeinek és kisplasztikáinak hangvétele kivételesen egyéni, jól felismerhető és beazonosítható. Nehezen sorolható stíluskategóriákhoz, érzéseit, felismeréseit őszinte és spontán invencióval festette meg. Szimbolikus, gyakran szürreális képei emberi sorsokat, az emberiség huszadik századi konfliktusait megjelenítő művek. A kilencvenes évektől életműve számos egyházművészeti alkotással gazdagodott. Ezek közül legfontosabbak a Szent János apostol és evangelista tiszteletére szentelt kazincbarcikai görögkatolikus templom kupolájában lévő Pantokrátor (1995), a soproni Szent Imre római katolikus templomba készített oltárkép (1997) és a fehérgyarmati Szentháromság görögkatolikus templom Pantokrátora, valamint betegsége miatt be nem fejezett ikonfala (1999). Utóbbi Szentháromság alapképe talán a legkiemelkedőbb festészeti alkotása. Térkép - Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - 1014 BUDAPEST, Szent György tér 2.. Szobrászati, kisplasztikai művei is számosak és jelentősek, közülük mindenképpen ki kell emelni a budapesti Magyar Szentek Temploma szentélyének körtefa korpuszát (2000).
Helymeghatározás: Prešovský kraj, okres Kežmarok, Spišská Belá GPS: N49°10'19'' E20°27'15'' Kelet-Szlovákiában, Szepesbéla (Spišská Belá) helyi részében Nagyőr (Strážky) néven áll egy kastély, amely Szlovákiában a reneszánsz építőművészet dísze. A kastély gótikus vár alapjaira épült, amely állítólag egy templomos kolostor romjain keletkezett és Szlovákia legrégibb kastélyai közé tartozik. A későbbi tulajdonosok, a jelentős horvát nemesi családból származó Horváth-Stansith családok gótikus várukat fokozatosan reneszánsz kastéllyá alakították át. Gregor Horváth-Stansith 1588-ban a családi székhelyen jelentős humanitárius iskolát alapított és az 1618. - 1628. közötti években folytatta a kastély átalakítását, amely abban az időben szerezte mai külsejét. Az eredetileg háromszárnyas épületet az 1708. évi tűzvész után kiegészítették egy negyedik szárnnyal, ezzel egy tipikus, belső udvarral ellátott négyszögletes alaprajz alakult ki. 1862-ben a nagyőri kastélyba költözött Mednyánszky Eduárd báró.
Amikor kritikusok, írók, művészek kezdték hirdetni a "szabadság festészetét", írták le a kusza, kavargó szenvedélyekkel párhuzamba hozott tájakat, 11 amikor Barbizon műtermeiben és kocsmájában olyan művészek fordultak meg, mint Gustave Courbet, Honoré Daumier, a barbizoni realista táj is szenvedélyesebb, drámaibb lett Miilet, Daubigny, Dupré, Diaz, Theodore Rousseau és Paál László vásznain. Barbizon történetének vijabb feldolgozásaiban ismételten hangsúlyozzák a kutatók, hogy milyen fontos a barbizoni mesterek számára az emberábrázolás a tájban. A munkálkodó ember- és asszonyalakok ábrázolásában sokszor megjelenik valamilyen drámai történet, élet és halál, ember és szenvedés viszonyáról. Mednyánszky egész életművében ugyancsak jelen van - a kezdetektől fogva élete végéig - a természet aprólékos megfigyelése mellett a tájban játszódó emberi cselekmények sora. (Például az előtérben krumpliszedők látszanak a sáros földön, a Tátra tövében marhacsordát hajtanak, az alföldi város főterén ködben gyülekeznek a hajnali vásárosok, egy hegyi úton feltűnik egy magányos lovas. )