A Levéltöredék barátnémhoz fő motívuma is a költő elmagányosodása, az elviselhetetlenné váló lelki magány. A vers születésének körülményeire csak következtetni lehet, keletkezési dátuma is csak tartalmi vagy formai nyomok alapján rekonstruálható (mivel a költő nem írt dátumot versei alá). A mű első változata somogyi tájszókkal és falusi képekkel ábrázolta a szüreti estét, ezért a kutatók valószínűsítik, hogy Berzsenyi már a Somogy megyei Niklán írta, ahova az 1800-as években költözött át felesége birtokáról, Sömjénből (Vas megyéből). A vers végleges formája Kazinczy tanácsai nyomán alakult ki. A költő szemérmes ember lévén titokban tartotta műveinek magánéleti vonatkozásait, így arról is csak találgatások vannak, hogy ki lehetett a címbeli barátnő (valószínűleg nem szeretőről, hanem lelki barátnéról, rokonlélekről van szó). Legfontosabb verseinek elemzése - Berzsenyi Dániel életpályája. Felmerült Perlaky Judit neve, mert Döbrentei Gábor szerint az ő mostohatestvére volt Berzsenyi barátnője, akit a költő anyagi okokból nem vehetett feleségül. Máshol az olvasható, hogy a vers címzettje (a címbeli barátnő) Dukai Takács Judit, aki a költő szellemi, lelki barátja volt.
Berzsenyi Dániel - Levéltöredék barátnémhoz elemzés | Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (verselemzés) Málta időjárás május Renault laguna 2 felni lyukosztás turbo Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (elemzés) - Irodalmi Blog MSZNUT2015 Felvilágosodott költőhöz méltatlan szellemi elszigeteltségben kellett tengődnie, kicsinyes napi gondok fojtogatták, amelyek végül eloltották a lelkében lobogó égi tüzet is. Kitűnő gazda volt, kötelességét maradéktalanul ellátta, de mindennapi élete nem tette boldoggá. Esténként, amikor háznépe már lefeküdt, elhúzódott egy maga alkotta költői álomvilágba, a képzelődések országába, ahol versírással, olvasással vigasztalódott. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz Elemzés. Megoldhatatlan problémája egy idő után csüggedtté, kedélybeteggé, kiábrándulttá és melankolikussá tette. Falusi elvonultságában a "niklai remete" lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát gyönyörű elégiákban verselte meg. A Levéltöredék barátnémhoz valamikor 1804 és 1808 között keletkezett (pontosan nem tudjuk, mivel a költő nem keltezte verseit), és a vidéki, magányos költőember életét mutatja be érzékletes képekkel.
Amit eddig a sorok között érzékeltünk, azt a 4. versszak kimondja: "Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül". A tétel örök törvényszerűsége: minden élő mulandó. Ezt a költő az 5. és 6. strófában magára vonatkoztatja: "koszorúm bimbaja elvirít", "itt hágy szép tavaszom" – mondja. Az ifjúság gyorsan elszállt: "még alig ízleli / Nektárját ajakam", "alig illettem / Egy-két zsenge virágait". A tavaszi képek visszautalnak a vers elejére. Az értékveszteség visszafordíthatatlan: "vissza se tér majd gyönyörű korom". A behunyt szem képe a lírai én halálát idézi. Az emberi élet a természet ciklusai szerint halad. Az ifjúság tavaszát az érett kor nyara követi. Az öregedéssel megőszülünk, de a tél után nincs új tavasz, csak a természet számára. Dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák II. osztálya számára. Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. 110–115. o. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 10., Korona Kiadó, Budapest, 2006. Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz (elemzés) – Oldal 2 a 4-ből – Jegyzetek. 132–141. o.
Személyesség és önmaga lélektani elemzése A vershez köthető stílusirányzatok A vers formai jellemzői (verselés, szerkezet), hangvétele és zeneisége A vers értelmezése A mű jelentősége Beteljesületlen élet, megvalósulatlan vágyak költője volt Berzsenyi Dániel, akinek életét elsősorban a várakozás töltötte ki: várt a kortársak, a társadalom megértésére, elismerésére, várt egy lelki társra. Sok gondolata maradt kimondatlan, sok vágya maradt kiéletlen. Nem élhetett a költői hivatásnak, de még a "niklai remeteként" is tudott olyat alkotni, ami már a reformkorban hatással volt a társadalomra. Berzsenyi életének nagy problémája a magányos, faluhoz kötött földesúri életforma szörnyű egyhangúsága, a rokonlelkekkel való tudós érintkezés hiánya, a szellemi társ és a városi életforma utáni hiábavaló sóvárgás volt. Verseiben számos női név előfordul (pl. Lolli, Lili, Pyllis, Daphné, Dudi), ezek közül csak egyet sikerült azonosítani. A hetyei lelkész lánya, Perlaky Judit – Dudi – Döbrentei Gábor (1785-1851) költőnek a mostohatestvére volt, és állítólag Berzsenyi feleségül is vette volna, de szigorú apja vagyoni okokból nem engedélyezte a házasságot.
Különös jelentősége természetesen az antik irodalmak ízlését felidéző és eszményítő korokban volt, de a XX. században is kedvelt műfaj (pl. József Attila, Petri György). Elégia: görög eredetű műfaj, disztichonban írt költemény, fuvolakísérettel adták elő; tartalmát tekintve lehet harcra buzdító ének vagy a személyes fájdalom panaszhangú költeménye, de elvont gondolatok, filozofikus tartalmak megéneklésére is alkalmas keretül szolgált; a ma használatos meghatározás szerint az elégia a panasz, szomorúság, vágyódás élmények kifejezésére alkalmas vers, alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének vagy elérhetetlenségének érzése. Episztola: költői levél, rendszerint verses formájú; klasszikus változata tanító szándékú, hangneme emelkedett; általában erkölcsi, világnézeti elvek kifejtésére alkalmas; a XIX. századtól erőteljesen szubjektivizálódik, a személyes vallomás kap nagyobb teret. Szegedy-Maszák Mihály: Berzsenyi verstípusairól, Magvető Kiadó, Bp., 1980 (In: Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus.
Horváth János irodalomtörténész "az önszemlélet hangulati helyzetrajzának" nevezi. Esztétikai hatása a hangulat, a bánat páratlan érzékeltetésében, megkapó képeiben, metaforikusságában, csodálatos verszenéjében rejlik. Újdonságot hoz abban, hogy a klasszikus tárgyiasságtól elmozdul a regényes önszemlélet felé, így nemcsak mint műalkotás jelentős, hanem irodalmunk fejlődéstörténetében is fontos lépést jelent. A lírai személyesség megjelenése miatt a mű egyfajta korfordulatot, ízlésváltást jelez: a klasszikus hagyományoktól a romantika felé való továbblépést. Bejegyzés navigáció A cím értelmezése és a műfaj kérdése: episztola vagy elégia? Ha a címet értelmezni akarjuk, először is a műfaj kérdésével kell foglalkoznunk. A cím ugyanis látszólag megjelöli a műfajt: "levéltöredék", azaz episztola (költői levél) egy barátnőhöz. De valóban episztola-e a mű? Az első versszakot leszámítva egyáltalán nem az. Miért nem? Mert bár a vers levélszerűen indul (megszólítás, kapcsolatteremtés, érdeklődésre való válasz), a levélkezdet után a költő teljesen megfeledkezik arról, hogy ő levelet akart írni, és nem a levél "címzettjére", hanem önmagára figyel.