Az 1816-ban épült temetőkápolna körül késő barokk, empire, copf és klasszicista síremlékek sora őrzi a Kisfaludyak, Darnayak, Eitnerek, Ramasetterek, Bogyaikak, Csehek stb. nemesek, mesteremberek és egyszerű polgárok emlékét.
A püspöki uradalmi terület igazgatási és területi központja a 14. század elejéig a közeli Erek község volt, majd a sümegi vár védelmi jelentőségének növekedésével a központ fokozatosan Sümegre tevődött át. A püspökség valamennyi birtoka és uradalma fölött elsősorban a veszprémi és a sümegi várak őrködtek. Gathalóczy Mátyás püspöksége idején 1440-ben Albert király özvegyének, Erzsébetnek a hívei elfoglalták Szigliget várát, majd Sümeget vették ostrom alá. Az Unyomi Miklós várnagy vezetésével védett várat a támadó sereg több ostrom után sem tudta bevenni. Mátyás király halálát követően Veszprém után Sümeg is a trónkövetelő Habsburg Miksa német-római császár kezére jutott. A Kinizsi Pál és Báthori István által vezetett hadaknak köszönhetően a német uralom azonban csak rövid ideig tarthatott, a betolakodókat a Dunántúl egész területéről kiszorították. Sümeg és Nagyvázsony várát Kinizsi foglalta vissza és juttatta II. Sümegi Vár. Ulászló király hatalma alá. Székesfehérvár 1543. évi eleste és a török terjeszkedés miatt, több Balaton környéki várhoz hasonlóan Sümeg is végvárrá alakult.
Csabrendeken, a hegy keleti szélén egy árkokkal védett földvár, a Banyavár sáncainknak maradványai is láthatók.
A Sümegi vár Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A várhegy tetején álló erődítmény már távolról is könnyedén észrevehető. A vár évek óta otthont ad koncerteknek, színházi előadásoknak, céges csapatépítőknek, filmforgatásoknak. A Sümegi vár története Legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje a 13. század második felében épült. Sümeg környéki látnivalók. Egy évszázaddal később készült el a torony felső szintje és a fellegvár falai. Komolyabb bővítésre a 15. század folyamán került sor, amikor a kis vár előtti fennsíkot erős, magas védőfallal körülvették, megépítették a belső kaputornyot, a palotát, a kápolnát, a külső kaputornyot és a pártázatos, lőréses várfalat. Miután Veszprémet elfoglalták a törökök, a püspökség a sümegi várba menekült és nagyszabású átalakításba kezdett. A vár északi sarkán épült egy emeletes bástya, melyet Köves püspökről neveztek el. A törököknek Sümeg várát nem sikerült bevenni. Hanyatlásnak a Rákóczi szabadságharcot követően indult, amikor 1713-ban felgyújtották és lerombolták.