- 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezõasztalon mûködött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt. Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Egy olasz folyóirat a következõket közölte hasábjain: "Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az elõtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyûlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete... " Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetõs... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz. " Egy másik feltevés szerint, miközben felelõs szerkesztõje volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" címû mûvészeti jellegû folyóiratnak, illetve ennek megszûnése után az "Elõre" címû lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte.
A harmadik Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki; a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon, [4] majd fél év múlva egy újabb változatát. [5] A gyártói és forgalmazói jogok a fejlesztés közös céljára létrejött szerződés alapján Európa több országára a Goy és Kovalovszky céget illették meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven, és ők vezették be az európai kontinensen először a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat. Bíró a magyarországi zsidótörvények miatt, 1938 végén Párizsba menekült, ahol az Elvecóval dolgozott együtt, majd testvérével és egy barátjukkal, Meyne János Györggyel Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását 1942-től Eterpen, 1943-tól Stratopen majd később, 1944-től Birome ( Bíró és Me yne) néven.
A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette, amely kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert a magyar Moholy-Nagy László tervezte. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárd felett van az eladott példányok száma. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke. Bezzeg nálunk sokáig magát Bírót is elfelejtették, holott máig a világ egyik legsikeresebb és legtartósabb találmánya az övé: ma is minden másodpercben hatvan felett adnak el belőle. A számítógépek és okostelefonok korában. Bíró László József választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe.
2013. június 10. 11:36 MTI Hetven éve, 1943. június 10-én kapott Argentínában szabadalmi oltalmat a magyar származású Bíró László József golyóstolla, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen biro pennek, röviden bironnak hív. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között számtalan foglalkozást űzött, egyebek közt szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot, s az 1920-as években olyan nagy nevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.
1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja. Hozzászólás Powered by Facebook Comments
Hazai, európai uniós és nemzetközi szabadalmi bejelentéssel és védjegyekkel kapcsolatos ügyekben szakértő partnereink nyújtanak segítséget ügyfeleinknek. Ha Önnek is fontos termékének levédése, kérjük keressen minket a kapcsolat menüpontban található elérhetőségek valamelyikén – hívjon telefonon vagy írjon emailt –, és készséggel válaszolunk kérdéseire.