Ma már tudjuk, hogy az alvás, különösen a mély alvás fázisai igen fontosak a szépség és az egészség szempontjából. Azonban az álmodó (REM) szakaszoknak is van jelentőségük testi-lelki egészségünkben. Az álmok nyilvánvalóan segítenek a pszichikai regenerálódásban, új cselekvési és gondolkodási lehetőségek feltárásában. Az alvás REM fázisában, amelyet magas kortizol tükör kísér, bizonyos mértékben osztályozzuk a nap folyamán összegyűlt információkat és élményeket. Ezeknek az adatoknak az elraktározása aztán a mély alvás szakaszában történik, amikor - a tobozmirigy hormonjának, a melatoninnak az irányításával - több növekedési hormon választódik el. Ébredés előtt aztán az ACTH " ébresztő hormon " koncentrációja növekedik meg. Az ACTH a vérárammal a mellékvese kéreghez kerül, ahol serkenti a kortizol-kiválasztást. Ez pedig felszabadítja a test energiatartalékait: ideje felkelni! REM alvás fázis: mi ez és miért érdekes? - yes, therapy helps!. A melatonin Ez a hormon a neuropeptidekhez tartozik, közeli rokonságban áll a szerotonin neurotranszmitterrel. Alvást elősegítő hatása van.
Daganatos betegségek. Több daganatos betegség rizikóját, illetve kimenetelét befolyásolja, hogy mennyire vagyunk kipihentek. Azoknál, akik hat órát vagy annál kevesebbet alszanak éjjelente, megnő a bélrendszeri, illetve prosztatadaganatok kialakulásának esélye. Egy emlőrákosokkal végzett kutatás eredménye szerint pedig a kevés alvás a daganatok agresszivitásának fokozódásával és a betegség kiújulásának megnövekedett esélyével jár együtt. Rem alvás magas ertek. Korai halálozás. Azok a férfiak, akik éjszakánként csak hat órát vagy annál kevesebbet aludtak, gyakrabban haltak meg idő előtt, mint kipihentebb társaik - még abban az esetben is, ha egyéb rizikófaktorok (mint testsúly, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás) máshogy jósolták volna ezt.
Az ébrenlét és az alvás határa Eddig is ismert volt, hogy amikor a szemmozgás megfigyelhető, sokkal nehezebb felébreszteni az alvót, ha viszont leáll a szem, könnyebb. A szemmozgás nélküli fázisban beérkeznek az alvót érő hangingerek, úgynevezett kiváltott válaszok születnek, tehát a beérkező információt az alvó agy valamilyen szinten feldolgozza. A kutatók EEG-vel mérték 19 egészséges felnőtt alvás közbeni agyi tevékenységét a szemmozgásuk megfigyelése mellett. Az alvás non-REM fázisára is jellemző egyébként egyfajta hullámzás az ébrenlét és az alvás partjai között: van, amikor jobban leszakadunk a környezetről és elmerülünk az alvásban, máskor viszont mintha kifigyelnénk a külvilágra. Ha a külső környezetből érkező ingerek "izgalmasak", például azt halljuk, hogy a nevünket ismételgetik, felébredünk. Ha viszont nincs semmi figyelemreméltó, tovább alszunk. Alvásvizsgálatok - Somnocenter. Simorék hipotézise szerint ez a fajta kettősség a REM-fázisban is fennáll. Az agykérgi felszíni idegsejtek aktivitásának mérése igazolta ezt a feltevést: a tónusos REM-szakaszban, amikor a szem mozdulatlan, és az egyén könnyebben ébreszthető, figyelme valamelyest a környezet felé fordul.
Vannak, akik minden reggel emlékeznek az álmaikra, míg mások csak ritkán emlékeznek azokra. Mi magyarázza a különbségeket? Egy kísérlet során a kutatók két csoportot vontak be a résztvevők közé: azokat, akik gyakran emlékeztek álmaikra, és azokat, akik ritkán emlékeztek azokra. A vizsgálatban a PET nevű szkennelési technikával a résztvevők agyi aktivitását vizsgálták ébren és alvás közben. A magas "álomfelidézőkben" két agyterület volt aktívabb a gyors szemmozgásos (REM) alvás során, amikor a legélénkebb és legemlékezetesebb álmaink fordulnak elő: a temporoparietális csomópont és a mediális prefrontális kéreg a frontális lebenyben. Mit jelent tehát, hogy nagyobb volt az aktivitás ezeken a területeken? Összefoglalás a 30 napról : hunnofap. A kutatók kínáltak néhány lehetséges értelmezést. Talán ezek az agyi különbségek magukról az álmokról tükröznek valamit. Különösen azt mutathatják meg, hogy azok, akik gyakrabban emlékeznek álmaikra, általában izgalmasabb álmokat látnak. A szerzők egy másik magyarázata az, hogy azok, akik gyakrabban emlékeznek az álmaikra, nagyobb valószínűséggel ébrednek fel éjszaka, ami lehetővé teszi számukra, hogy emlékezetbe kódolják álmaikat (mivel az emlékezet általában "ki van kapcsolva" alvás közben).
Az alváshiánynak azonnali következményei is vannak: kutatások szerint ha valaki fáradtan, kevés alvás után ül volán mögé, jelentősen megnöveli a balesetek kockázatát. A kialvatlanság miatt nő az orvosi műhibák száma, csökken a produktivitás, rosszabbul reagálunk a stresszre, és a problémamegoldó képességeinkre sem számíthatunk. Felgyorsuló öregedés. Egy 2013-as kutatás bizonyította, hogy a túl kevés alvás a bőr idő előtti öregedését okozza, ráadásul a bőr nem is tud olyan gyorsan regenerálódni a sérülések (például napégés) után. A kutatásban részt vevő 60, premenopauza időszakában lévő nő közül a rosszul alvóknál több volt a finom ránc, egyenletlenebb volt a pigmentáció, csökkent a bőr rugalmassága is. Agykárosodás. Rem alvás magas vs. A krónikus alváshiány bizonyítottan visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, és az agysejtek pusztulásához is vezet. Különösen azok a neuronok vannak veszélyben, melyek a figyelemmel és a tanulási képességekkel foglalkoznak. Stroke. A kevés alvás a szélütés megnövekedett rizikójával jár együtt, különösen olyanok esetében, akik egyébként teljesen egészségesek, nincs más kockázati tényező az esetükben - derítette ki egy 2012-ben végzett amerikai kutatás.