A szobai futóka (Epipremnum aureum; Scindapsus aureus) a kontyvirágfélék családjába tartozó kúszónövény, mely márványos mintázatú, szív alakú leveleivel díszít. Függesztett cserépbe ültetve, valamint támasztékra felfuttatva is nevelhetjük. A kertészetekben számos változatával találkozhatunk, gyakori például a Scindapsus 'Enjoy', melynek leveleit fehér színű, szabálytalan formájú foltok díszítik, valamint elterjedt a Scindapsus 'Marble Queen' változat is, melynek levelei krémszínnel márványozottak, foltozottak. A szobai futóka egyszerű gondozása és mutatós külseje miatt régóta közkedvelt szobanövény, gyakran találkozhatunk vele közintézményekben, irodaházakban és természetesen a lakásokban is. Cikkünk további részében összefoglaltuk mit érdemes tudni a szobai futóka gondozásáról. A szobai futóka igényei és gondozása A szobai futóka világos, de nem tűző napos, kellemesen meleg, szobahőmérsékletű helyen fejlődik a legszebben. Ha túl kevés fényt kap, levelei elveszítik szép mintázatukat, míg túl sok fény hatására kifakulnak.
Ha cserepes növényként tartjuk a szobai futókát, ez esetben az előnyös tulajdonságai közé sorolható, hogy nem esik baja akkor sem, ha pár öntözés kimarad. Furcsa módon a virágföldbe ledugott és ott kigyökereztetett dugványok sok esetben kissé nehezen indulnak fejlődésnek, ha ezt követően vízbe állítjuk azokat. Ugyanígy előfordulhat, hogy a hosszabb ideig vízben tartott növény nehezen kap erőre, ha átültetjük cserépbe. Ha háromhavonta egyszer biztosítunk a növénynek tápanyag-utánpótlást, ezzel elősegítjük a gyorsabb növekedését. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy tápoldatozás nélkül is elég gyors ütemben képes fejlődni. Mérgező a szobai futóka? Bár a szobai futóka igen közkedvelt szobanövény viszonylagos igénytelensége miatt, nem árt tudnunk arról, hogy sok más, egyébként népszerű szobanövényhez hasonlóan mérgező. Lenyelve irritációt és hányást okozhat, mivel kalcium-oxalátokat tartalmaz. A növény nedve szintén okozhat kiütést az arra érzékeny egyéneknél. A macskákra, kutyákra nézve is mérgezően hat, ezért ajánlott olyan helyen tartanunk a növényt, ahol kedvenceink nem férhetnek hozzá.
Rendkívül fényigényes, de a déli tűző napsütést nem kedveli. Öntözése lehetőleg mindig lágy, langyos vízzel történjen; tavasztól nyár végéig bőségesen, ősz felé mérsékelten, télen pedig csak annyi vizet kapjon, hogy éppen nyirkos legyen a földje. Tápanyag ellátását márciustól augusztusig kéthetente tápoldatozással oldhatjuk meg. Ehhez alkalmas a közepes töménységű (literenként 5 ml vagy 5 g tápsó) oldat. Páraigényének kielégítése érdekében, nyáron rendszeresen permetezzük tiszta vízzel, amely egyben portalanítja is. Szaporítás, károsítók Átültetése fiatalon évente, idősebb korában ritkábban is elegendő, persze csak a kora tavaszi időszakban. Felfuttatásához támaszték szükséges, ami egy stabil lécrács is lehet. Hajtáscsúcsainak visszacsípésével sűríteni lehet a hajtásállományt. Túlságosan meleg helyen különösen télen gyakran ellephetik a levéltetvek és a pajzstetvek. Ha sárgulni kezd, valószínűleg kemény, lúgos vízzel öntöztük, és nem kap elegendő fényt. Óvni kell a hely- és helyzetváltoztatástól, főként a bimbóképződés után, ezért ha szükséges a mozgatása, jelöljük meg az irányt, ahonnan a fény eddig érte, és próbáljuk meg ugyanígy visszaállítani, különben teljes virág vagy lombvesztés is bekövetkezhet.