A koncert újabb drámai történettel, Leoš Janáček 1., Kreutzer-szonáta alcímű vonósnégyes ének vonószenekari átiratával folytatódott. A mű ihletője egyszerre irodalmi és zenei. Leoš Janáček összesen két vonósnégyest komponált, mindkettőt élete alkonyán: az elsőt 1923-ban, a másodikat 1928-ban – ebben az esztendőben hunyt el. Az 1. vonósnégyes nek mind a négy tétele előtt ott szerepel a con moto, vagyis nyugtalanul, sietve előadási utasítás, még az andante tételt is így kéri játszani a szerző. Az izgatottság abból fakad, hogy a darabot Lev Tolsztoj Kreutzer-szonáta című írása ihlette, amelynek hőse házasságának tragikus – gyilkossággal végződő – történetét beszéli el. Janáček műveit általában is érdes harmóniák jellemzik. Lev Tolsztoj; Szofja Tolsztaja - Kreutzer-szonáta - Ki a bűnös? | Extreme Digital. A vonósnégyesre ez úgy igaz, hogy valamelyik hangszeren elindul egy édes és táncos melódia, majd nyersen közbelép egy másik hangszer. A programban a brácsaszólam vezetése volt Mathieu Herzog, mondhatni, testhezálló feladata, aki Tfirts Péter koncertmesterrel teljes összhangban vitte sikerre a műsorszámot.
Teljes leírás Cikkszám 217537 Gyártó NO NAME Termék átlagos értékelése Mások ezt is vásárolták!
A sorsszerű szerelmi gyilkosságok központba állításának tradíciója ugyanakkor még régebbről eredeztethető: a legeklatánsabb példák közül egyértelműen kiemelkedik Shakespeare Othelló ja. Lev Tolsztoj - Kreutzer-szonáta - Érzelmes klasszikusok | 9789635431403. Tolsztoj így biztos alapokra helyezhette saját művészetét, amely ebben az elbeszélésben mégis egyértelműen túllép elődein. Ami leginkább kivételessé teszi a Kreutzer-szonátá t, az a kisregény lélektani hitelessége és általában a pszichológia és a bölcselet robbanó erejű elegyének megalkotása. A "hős", jobban mondva a társadalom és a bíróság által felmentett Pozdnisev éppoly hévvel kel ki az általánosan elfogadott "állati" szexualitás, mint felesége feltételezett hűtlensége ellen, a kulcselem mégis a zene, vagyis egy konkrét zenemű érzelmi hatásának bemutatása, ami már a korszerű lélekelemzés bizonyos következtetéseit előlegezi meg, és nagyban hozzájárul az – itt persze ismert – elkövető profiljának megalkotásához, a konkrét gyilkosság közvetlen kiváltó okainak megértéséhez. Közben elkeserítő kép alakul ki bennünk az úgynevezett civilizációról, a tehetősebb osztályok ösztönöket kiélő, kicsapongó és szabados életviteléről, az elvben polgári és katolikus alapértékeken alapuló domosztrojról, azaz az elvártan csendes, béketűrő és dolgos feleséget megalázható, verhető, kizárólag gyermekszülésre és a férj kiszolgálására hivatott birtoktárgyként felfogó erénykódexről.
1851-ben, miután számos szerencsejáték tartozást halmozott föl, bátyjával a Kaukázusba mentek és beléptek a seregbe. Ez idő tájt kezdett el írni. Szevasztopol eleste után elhagyta a sereget, és Szentpétervárra ment. 1862. Szeptember 23. -án vette feleségül az akkor 18 éves Szofja Andrejevna Berszet, egy neves moszkvai orvos lányát, aki 16 évvel volt fiatalabb Tolsztojnál. Lev Tolsztoj – Szofja Tolsztaja: Kreutzer-szonáta; Ki a bűnös? - ekultura.hu. 13 gyermekük született, akik közül öten még gyerekkorban meghaltak. Ez az időszak volt Tolsztoj legtermékenyebb korszaka. 1863-69 között írta meg a Háború és béke című regényét, majd 1873-77 között az Anna Kareninát. 1889-1899 között született meg a Feltámadás című szintén nagy regénye, mely az erkölcsi felemelkedés lehetőségét és a szellemi megtisztulást mutatta be, és ami kiközösítést eredményezett Tolsztoj számára. 1910. november 7. -én menekülés közben tüdőgyulladásban halt meg az astapovoi vonatállomás főnökének lakásán.
Segíthet a Wikipedia kibővítésében.
Dráma, feloldás, dráma, feloldás – a Liszt Ferenc Kamarazenekar legutóbbi hangversenye a Zeneakadémia nagytermében ebben a szerkezetben hangzott el. A bérletsorozat második előadását Beethoven op. 95-ös f-moll vonósnégyes ének vonószenekari átirata nyitotta. A műben a zeneszerző életének személyes drámái tükröződnek: hallásromlásának tragikus súlyosbodása, egy vagy inkább még egy beteljesületlen szerelem, körülötte pedig lángokban állt Európa. Az első konzul immár a császári arany babérkoszorúban tetszelgett: Napóleon ekkor még megállíthatatlannak látszóan haladt a kontinensen át kelet felé, Bécset sem elkerülve. A kvartett ajánlása egy kitűnő csellóművésznek, Nikolaus Zmeskallnak szólt; a második tételben fontos szerepet tölt be a hangszer. A darabból kicsendülő valódi világfájdalom csaknem elviselhetetlen súllyal nehezedik a hallgatóra, amit a vonószenekari feldolgozás még fokoz is. Az együttest karmesterként irányító Mathieu Herzog kiváló muzsikus, korábban a híres Ébène Quartet brácsaművésze volt.