Közben házassága megromlott, elvált, majd 1887-ben feleségül ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, a neves vegyészhez, az Akadémia tagjához, akitől egy késői lánygyermeke is született. Wartha mindenben támogatta a feleségét, aki ismert alakja lett a hazai nőmozgalomnak. No nem az utcán tüntető szüfrazsettek módjára, hanem praktizáló orvosként és az egyenjogúság elméleti megalapozójaként. Első magyar orvosi youtube. Különösen az egészségmegőrzés, az egészségügyi felvilágosítás, a nőnevelés, a női egészség témája foglalkoztatta, de kiállt a női munkásképzés vagy a lánygimnáziumok ügye mellett is. Ha kellett, sajtópolémiát is folytatott a nők egyenrangúságának és egyenjogúságának érdekében. Hugonnai Vilma könyvének borítói Kiadta magyarul és átdolgozva Emma Fischer-Dünckelmann könyvét, A nő mint háziorvos t, amely egyszerre volt a gyógyítás, a betegségmegelőzés és az egészséges életmód kézikönyve, de kalauz is a családanyai, családorvosi hivatáshoz. Közben 1895-ben az uralkodó rendelete megnyitotta a felsőoktatás kapuit a nők előtt.
Hugonnai 1897-ben így Magyarországon is leszigorlatozott, és Ferenc József jelenlétében átvehette első nőként orvosi diplomáját. Az első világháború idején – ekkor már sem második férje, sem leánya nem élt – 65 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és ugyan a frontvonalra nem került ki, de tizennégy vidéki városban szervezett betegmegfigyelő központokat. 1915-ben kitüntetést kapott a hadi egészségügyi ellátásban végzett munkájáért. Hugonnai Vilma 1922-ben halt meg, utolsó lakhelyét a Tisztviselőtelepen (VIII. Bíró Lajos utca 41. ) emléktábla jelöli. Nemcsak orvosként mutatott példát, de a női jogokért folytatott harcának köszönhetően, a nőknek egyre több lehetőségük adódott: keresővé válhattak, továbbtanulhattak vagy akár diplomát is szerezhettek. Első magyar orvosi 2018. Írta: Ádám Eszter
1914-ben, amikor kirobbant a Nagy Háború, katonaorvosi tanfolyamot végzett, pedig ekkor már élete 67. esztendejében járt. Korából is adódóan nem a harctéren szolgált katonaorvosként, hanem a hátországban szervezte a sebesültek ellátását és rehabilitációját, a sok száz ápoló nővér és többtucatnyi orvosnő képzését, felkészítését, amiért 1915-ben hadi kitüntetésben is részesült. Valójában élete utolsó pillanatáig aktív maradt, egészen 1922-ig, amikor 75 évesen szívroham végzett vele. A Kerepesi úti temetőben temették, ahol sírköve ma is áll. Életéről született regény, alakja a színpadon is megjelent. Emlékét több iskola őrzi, neveztek el róla utcát, állítottak neki köztéri szobrot, utolsó otthona, a Bíró Lajos utca 41. falán pedig emléktábla hirdeti, hogy ott élt dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő - Cultura.hu. Hugonnai Vilma grófnő, a magyar nőmozgalomnak és a magyar egészségügynek áldozatos és küzdelmes életutat bejárt alakja. Ez a cikk Horváth Pál "Magyar példaképtár" című sorozatában jelent meg. A sorozat többi darabját ide kattintva olvashatja>> Ez a cikk a Képmás magazin 2019. augusztusi számában jelent meg.
A férje – elsősorban anyagi okokból – hallani se akart az asszony terveiről, a birtok ügyei ugyanis nem álltak jól a hatalmas kártyaadósságok miatt. Vilma azonban pénzzé tette ékszereit és 1872-ben Svájcba indult. Hatéves kisfiát addig a családra hagyta. Szegényes penziókban, nemzetközi diáktársaságban élte diákéveket. Hogy létfenntartási költségeit csökkentse, áttért a nyers kosztra, jószerivel csak tej, gyümölcs, zöldség, kenyér volt évekig a tápláléka, de munkabírását ez semmivel sem csökkentette. Nevéből ekkor hagyta el az "y" végződést, és váltott a Hugonnai alakra, eltitkolva nemesi származását. 1879. Első magyar orvosi news. február 3-án védte meg disszertációját (A torokgyík miatti gégeoperációk címmel), majd orvosdoktorrá avatták. Ezt követően másfél évig dolgozott az egyetem sebészeti klinikáján, de szíve hazahúzta. Hazatérte után benyújtotta diplomája honosítási kérelmét a budapesti orvosi kar tanári testülete elé. Az orvosi kar tanári testülete a nosztrifikációs eljárás mellett döntött, ám Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter mégis megtagadta a honosítást.