A közös költségről a társasház nem állít ki számlát a tulajdonosok részére, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. De viszonyt, ha a társasház nyújt valamilyen szolgáltatást (pl. bérbe adja a reklámfelületet), akkor szolgáltatást nyújt, s erről már számlát köteles kiállítani. Társasház közös költség kiszámítása . Tehát csak az általa nyújtott szolgáltatásról, s nem a közös költségről. A társasház nevére érkező beszerzésekről, költségekről szóló számlákat a társasház számolja el, azok fedezetét a közgyűlésen elfogadott költségvetésben került megtervezésre. Azokat továbbszámlázni nem kell (nem is lehet) a tulajdonosoknak, mivel a közös költségként befizetett összegekkel azok terheit ők már megfizették. Gyakran a tulajdonos bérbe adja az ingatlanát. Ekkor a felek megállapodhatnak arról, hogy a közös költséget • továbbra is a tulajdonos fizeti, s ezt beépíti a bérleti díjba vagy • a bérlő fizeti.
Az első ilyen a közös képviselő. Ha magánszemélyt bíz meg a ház ezzel a feladattal, az illető a saját tisztelet díj át is belekalkulálja a közös költség be. Erre a törvény szerint lehetősége is van. Amennyiben azonban vállalkozó látja el a közös képviseletet, akkor a tisztelet díj át nem fizettetheti közös költség címén, hiszen a Társasházi Törvény szerint a házzal kötött külön megbízás keretében végzi a munkát, és tisztelet díj a is egy külön összeg. Saját mérő esetén nem kell fizetni A társasház víz-, csatorna-, szemét- és takarítási díj a külön téma. Ha saját vízórával rendelkezik a lakás, amelyben laksz, mentesülsz a víz- és csatorna díj alól, mivel a saját nevedre, a saját fogyasztásodról kapsz számlát. Azt közös költség címén nem fizettethetik ki veled. A közös költséggel kapcsolatos kérdések – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A szemét díj at többféle módon is megállapíthatja a lakóközösség - persze megegyezés szerint. Vagy a lakások között osztják el a díj összegét, vagy a lakók között. Utóbbi azt jelenti, hogy összeszámolják a lakókat, és a lakásban élők számától függően fizeti a család a szemét díj at.
Kedves Partnereink! A közös költségre vonatkozó szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg. A társasházak szervezeti-működési szabályzatának - a törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös költség viselésére vonatkozó szabályok. A közös költség nem más, mint a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összessége. A közös költséggel kapcsolatos jogi kérdések. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza – többek között – a közös költséghez való tulajdonosi hozzájárulás összegét. A közös költség előírására általában havi bontásban kerül sor. A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat, a befizetés könyvelésének konkrét bizonylata: • az átutalási megbízás, • csekken történő fizetésnél a csekk, illetve • a házipénztárba készpénzzel történő fizetésnél a bevételi pénztárbizonylat.
2019. március 27. A társasházakról szóló 2003. Közös költség kisokos - Kiadó Lakás. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban Tht. ) preambuluma szerint a társasház létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében tartotta fontosnak a törvényalkotást az Országgyűlés. Vagyis a szabályozás alapvető célja a tulajdonosi érdekek védelme, amit magam is alapvető fontosságúnak tartok, hiszen a tulajdonostársak jellemzően nem gazdasági, vagy éppen műszaki szakemberek, nem feltétlenül járatosak az ilyen ingatlanok ügyeinek vitelében, így bizonyos fokig kiszolgáltatottak azoknak a személyeknek, akik a gazdálkodást ténylegesen és hivatalból végzik - gondolok itt elsősorban a közös képviselőre és a számvizsgáló bizottságra. Mivel a tulajdonosok számára a társasház szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban SZMSZ) jelenti a Tht. előírásainak gyakorlati megvalósítási kereteit, elméletileg az biztosítja az érdekeik védelmének szabályrendszerét.
A közös költség összegét látatlanban nem lehet meghatározni, mert ahány ház annyi féle összeg. a közös költséget több összetevő is befolyásolja, ezért nem lehet csak úgy hasra ütés szerűen meghatározni az összeget. Fontos, hogy a közös költség emelést mindig a közgyűlésnek kell elfogadnia. Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el vagy a bíróság érvényteleníti a határozatot, akkor nem lehet az emelt közös költséget felszámítani. Mit tartalmaz a közös költség? közüzemi kiadások (villany, víz-csatorna, szemétszállítás, kéményseprés, esetleg gázdíj) felújítási alapképzés (ami lehet lekötésen, felújítási számlán és akár lakástakarék szerződésen is) Karbantartási kiadások (tervezett és nem tervezett kisebb javítási munkák) Ügyviteli költségek (postaköltség, bankköltség, posta közreműködési díj, adók, esetleg fénymásolás, fax, nyomtatási költségek) Egyéb üzemeltetési költségek (biztosítás, képviseleti díj, takarítás, felvonóval kapcsolatos díjak) Egyéb kiadások (pl. : rovarirtás, illeték költségek, stb. )