(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot [128. § (1) és (2) bekezdése] nem vesz igénybe. Tehát, amennyiben a munkavállaló nem veszi igénybe, vagy megszünteti a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot, és a gyermek még három év alatt van, akkor a munkáltatónak kötelessége megvizsgálni, hogy milyen olyan másik munkakört tud felajánlani a munkavállaló számára, amely képességének, végzettségének megfelel. Fontos kiemelni, ahogy már fentebb írtuk, hogy az aktuális munkaszerződésben lévő munkakörben kell foglalkoztatni a munkavállalót, de amennyiben erre nincs lehetőség (mert például nincs már ilyen munkakör a vállalatnál), akkor a gyermek hároméves koráig a munkáltatónak kötelezettsége másik munkakört keresni a munkavállaló számára. A munkavállaló természetesen ezt nem köteles elfogadni, azonban akkor, ahogy a jogszabály is írja, a munkáltató felmondhat a munkavállalónak.
Múlt héten összefoglaltam, hogy melyek az alapvető tudnivalók a szabadsággal kapcsolatban, mi alapján és mennyi szabadság jár az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak, s arról is írtam, hogyan kell a pótszabadságokat kiszámolni. Tehát ezek alapján már biztosan ki tudtad te is számolni, hogy mennyi szabi jár neked a visszatéréskor. A mai bejegyzésben a második nagy kérdéssel, szabadságok kiadásával foglalkozom, tekintettel arra, hogy itt is nagyon sok félreértés van a munkavállalói, de sajnos a munkáltatói oldalon is. És mivel pont egy jelentős Mt. változás előtt állunk (2012. július elsejével jön az új szabályozás), olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét verziót be tudom nektek mutatni 🙂 Nem ördöngösség ez kérem, a munkába visszatérő anyukák szabadságának kiadására az Mt. tiszta, egyértelmű irányvonalakat ad: a jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén (ide számít az az időszak, amíg szülési szabadságon, vagy a gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon vagy) az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatódnak kiadni a a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt.
Amennyiben tehát a fentiektől eltérő indokkal kerül sor a fizetés nélküli szabadság igénybevételére, úgy fennáll az egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége, aminek összege 2014-ben havi 6 810 forint (napi 227 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettséget annak keletkezésétől számított 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell bejelenteni. Az új Ptk. : amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat 2014. 04. 02. : A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár – prof. dr. Kiss György 2014. 09. : A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 23. : A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György A z egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt A NAV a bejelentési kötelezettség teljesítésére a 14T1011 számú adatlapot rendszeresítette.
Igen sokszor felmerül a kérdés, mely időszakok vehetők figyelembe, illetve melyek nem vehetők figyelembe jogosultsági időként a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához. A válaszhoz tekintsük át a "nők 40" legfontosabb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. ) alapján. A Tny. 18. § (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Fontos tudni, hogy a jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával. A jogosultsági idő szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő. A "nők 40" nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony. Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő (Tny.