A Rostselmash DON/SZK apróhirdetési kategóriában Rostselmash szovjet-orosz vállalat kombájnjait találjuk. Szk 4 kombájn 1. A Rostselmash a mai napig nagy gyártónak számít, melynek a Moszkva melletti Rosztovban üzemelő gyára nagyjából évi ötezer gabonakombájnt tud legyártani. Egyaránt gyártanak kisebb és nagyobb teljesítményű betakarítógépeket. A Piactér hirdetések között inkább régebbi, használt típusú Rostselmash DON/SZK kombájnokat találunk. Olvasson tovább
haflinger 2008. 10. 18 0 0 4052 Bocs, a harmadik kérdésedről meg majdnem elfelejtkeztem:-) A nyugat-európai kombájnokon nagyon elterjedt volt a rászerelt bálázó. A hazai kombájngyártás idején nálunk is folytak próbálkozások vele, de úgy tudom nem nagyon váltak be. A kombájnokra szerelt bálázók elég alacsony tömörítéssel dolgoztak, laza bálákat készítettek, amik a rakodást szállítást nem túl jól tűrték. Vas Népe - 1963 - Kenyeri - Pillanatok egy falu életéből. Ami jó lehet egy osztrák családi gazdaságban, az nem biztos, hogy megfelelő a szocialista nagyüzem körülményei között is:-)) Claas Colombus Epple Mobil Egy jobb sorsra érdemes Fella Jupiter: Előzmény: szobi79 (4025) 4051 Ha már így belemelegedtem a kombájnozásba egy régi adósságomból is törlesztek egy kicsit. Annak idején Pléhúsz engem is felsorolt a megkérdezettek között a kukorica aratással kapcsolatosan. Akkor nem reagáltam, mert mire oda jutottam volna, arra szinte mindent leírtatok, amit én is akartam volna. Most pár képet rakok fel a az SZK-4-es kombájnokon alkalmazott megoldásról, ha már előkotortam a régi prospektusokat:-) 4050 Persze nem kizárólag az SZK kombájnok privilégiuma ez a megoldás, ennek bizonyítására álljon itt két kép a Fortschritt E-514-es prospektusából: Előzmény: haflinger (4049) 4049 A kis kitérő után vissza az SZK-k szalmakocsijához, ami a kezdetekben valóban a kombájn után vontatott szalmagyűjtő kocsi volt, később átalakult egy rászerelt adapterré.
A korai és a kései kukoricák terméshozamának potenciális különbsége mintegy 25—30 százalék. Jövőre még egy John Deere kombájnt vesz a közös gazdaság; ennek megfelelően Vethetnek még nagyobb arányban gazdagabb termést ígérő fajtát. A harci kerületben ebben az évben építették fel az új Sirocco 3 30-as szárító mellé, több mint kétmillió forintos költséggel — a Tolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal együttműködve — a szúzvagonos magtárt. Az angol Bental-szárító mellé pedig százötven vagonos magtárt építettek, teljes belső gépesítéssel. Szk 4 kombájn kombajn anna. Hektáronként — májusi mor- zsoltban számítva — 48 mázsa kukoricát tervezett a tsz. A legutóbbi termésbecslés 53— 55 mázsát sejtet. A többlettermés a kongresszusi vállalás egy jelentős hányadának teljesítését eredményezi. A hozzávetőleg 340 vagonos kukoricatermésből 150 vagont a gazdaság használ fel, a többit értékesíti. Az utóbbi mennyiség minden mázsája körülbelül nyolcvan forintot hoz a közösnek. A hatszáznál több hektár kukorica betakarítása elé nyugodtan néznek a sióagárdi szövetkezeti gazdák.
Tisztelt Asszonyom! Egy rendkívül érdekes ügyben kérem segítségét. Még a tavalyi év nyarán (2001. 07. 12. ) szenvedtem balesetet a cégem tulajdonában lévő Opel Omega tip. gépkocsival. Történetem a következő: Egyenes útszakaszon a megengedett 90 km/óra sebességgel közlekedtem (a későbbi rendőrségi szakértő is igazolta), egy bekötőútról egy kombájn keresztirányban elémhajtott, az ütközést nem tudtam elkerülni (a szakértő szerint sem lehetett az ütközést elkerülni). Már a helyszínen kiderült, hogy a kombájnnak nincs biztosítása, ezért az Omega GKFB biztosítójával ún. "szívességi kárfelmérés"-t végeztünk el. A kárszakértő megállapította, hogy a gépkocsi gazdasági totálkáros. Kombájn | 0 db termék. Sajnos az AB-AEGON-nak és a MABISZ-nak kb. 4 hónapjába tellett míg rájöttek, hogy nem áll módjukban fizetni, mert: Idézem: "A gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13. )sz. Kormányrendelet 1. § g) pontja szerint a Kártalanítási Számla kezelője, a MABISZ, azoknak a károknak a megtérítésére köteles, amelyeket a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók okoztak.
névleges fordulatú, 100-105 lóerő teljesítményű dízelmotor fajlagosüzemanyag-fogyasztása 265 g/kWh volt, amihez a hajtóanyagot egy 190-200 liter térfogatú üzemanyagtankból biztosították. A motortengely bal oldali végéről a cséplőszerkezeti, jobb oldali végéről a járószerkezeti hajtást biztosították. A sebességváltó 3 előremeneti és egy hátrameneti fokozatot biztosított, amely fokozatokban a sebesség változtatása hidraulikusan vezérelt variátorral, a vezetőfülkéből történt. A gépen az erőátvitel lánc- és ékszíjhajtással, a vágóasztal kardántengelyen keresztül kapta a hajtást. SZK–5 – Wikipédia. A gép kormányzása hidrosztatikus hátsókerék-kormányzással történt, a legnagyobb haladási sebesség 18, 7 km/h volt. A "NIVA" SZK-5 betakarítógép akkoriban a legalacsonyabb beszerzési árú típusok közé tartozott hazánkban. Betakarítási teljesítménye 25-30%-kai haladta meg a korábbi SZK-típusok jellemző értékét. Az alaptípus mellett a rosztovi kombájngyár további speciális betakarítási feltételekhez kialakított változatokat is kifejlesztett és gyártott.
Az 1929-ben alapított oroszországi, rosztovi kombájngyár 1970-ben mutatta be az új fejlesztésű "NIVA" SZK-5 típusú arató-cséplőgépet. Ez a modell az akkor már több mint egy évtizede gyártásban lévő SZK-4 betakarítógép továbbfejlesztette változata volt. Az SZK-4 hazánkban is legnagyobb darabszámban alkalmazott arató-cséplőgép volt. Hiába próbált feltörni hazai kombájngyártásunk, az állami vezetés, a politikai-nagyhatalmi nyomásnak engedve a rosztovi kombájnok nagy darabszámú beszerzése mellett döntött. Szk 4 kombájn film. Ennek következményeként 1969-ig szinte csak az SZK-3 és SZK-4 típusok uralták a hazai kombájnpark teljes egészét, és csak 1970-től, a különböző NDK és tőkés importból származó betakarító-gépek behozatalának megkezdésével tört meg a hazai arató-cséplőgép-állomány egyhangúsága. Az új kombájnok messze felülmúlták az akkori rosztovi betakarítógépek műszaki színvonalát és kezelési kényelmét. Ezekre az eseményekre reagálva az orosz gépgyártó vállalat gyors fejlesztésbe kezdett, és 1970-es OMÉK-on már a magyar szakemberek is találkozhattak az új típusú "NIVA" SZK-5 arató-cséplőgéppel.
[18] 1985. június 28-án gépszemlével indult az aratási szezon, először a borsó betakarításával, a búzába július 16-án állt be a 10 darab nagy teljesítményű Claas kombájn. [19] A kombinát az ország harmadik legjobb terméseredményét produkálta. 1988-ban július 6-tól július 27-ig tartott az aratás, 21 nap alatt 356 hektár borsó és 1014 hektár búza került betakarításra. Évről-évre átlagosan 60-70 fő vett részt a nyári betakarítási munkálatokban, a gépszemlétől kezdve egészen az aratási bankettig. A Komáromi Állami Gazdaságban a kezdetektől az elérhető legmodernebb gépekkel dolgoztak, mégis az általunk áttekintett közel negyven év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság. A cikk forrása és további képek: Források: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Fióklevéltárának folyóirat- és fényképgyűjteménye Komáromi Klapka György Múzeum fényképgyűjteménye [1] Utolsó elérés: 2021. július 4. [2] Utolsó elérés 2021. 07. 04. [3] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1973. (2. évf. )