Emlékkiállítását 1964-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezte meg. Dési Huber Istvánné: Dési Huber István, Budapest, 1964 • Mezei O. : Dési Huber István, Budapest, 1972 • Horváth Gy. : Dési Huber István, 1976 • M. Heil O. : Dési Huber István, Budapest, 1982. A cikk lejjebb folytatódik.
A legfontosabb állásfoglalásait azonban élete, művei hirdetik. Egyelőre még mindig inkább csak a művei, mint értékelői. Mert 80 éve, 1895. február 6-án született a magyar munkásság és a magyar szocializmus nagy festője, s annak is ebben a hónapban lesz 31 éve, hogy elvitte a magyar munkásbetegség, a tüdőbaj — de az igazán méltó tudományos feldolgozás — különösen az esztétikai elméleti értékrendet kínáló feldolgozás — még mindig hiányzik szellemi életünkből. Egyik adósságunkat — magunknak tartozunk vele, nem a kegyeletnek — éppen most törlesztjük megnyugtató módon: mostanában, a születésnap ünnepére került a könyvesboltokba Dési Hubernak, a nagyszerű művészetkritikusnak, marxista vitapartnernek és bátor cikkírónak csonkítatlan írásos hagyatéka, de festői-grafikusi életművét csak őrizzük és becsüljük, elméletileg a magunk hasznára még mindig nem dolgozta föl a művészettudomány. Dési huber istván ált iskola. Annak a majd elkészülő értékelésnek pedig azt is fel kell ismernie, hogy bármilyen fontos volt is a motívum, a témaválasztás egy-egy Dési Huber-műben, nem önmagában a témaválasztás, nem pusztán a motívum felrakása miatt vált Dési Huber életműve arra, amivé vált: az egyetemes szocialista művészet pél- Next
Kövező munkás Ámulók (Megriadt leányok) Tanulmány az "Ámulók"-hoz Éneklő leányok Szól a sziréna (Gyár előtt) Csendélet ablakkal Kiáltó (Földet! ) Kiáltó (Munkát! ) Olvasó munkás Földmunkás Kispolgár Ifjúmunkásnő (Geisler Eta) Radnóti Miklós Agitátor (Szollner elvtárs) Kiáltó ifjúmunkás A tömegek útja I.