Az Alapjogokért Központ igazgatója kiemelte, hogy Varga Zsolt András több évtizedes gyakorlati és elméleti múlttal rendelkező jogász, akit most azért támadnak, mert egyes közjogi kérdésekben szuverenista álláspontot képvisel. Ahogy tette azt akkor is, amikor a migránskvóta kapcsán kifejtette, hogy a hazánkat akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen uniós döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint méltánytalan támadások érték az új kúriai elnököt Fotó: Csudai Sándor - Origo Szánthó Miklós rámutatott: a jelölt a közigazgatási és az alkotmányjog elismert kutatója. Korábban az ombudsmani hivatal hivatalvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja és kilenc éven át a legfőbb ügyész helyettese is volt, tehát nonszensz állítás, hogy ne lenne vezetői vagy tárgyalótermi tapasztalata. – Ráadásul évek óta a sokszor hivatkozási alapnak tekintett velencei bizottságnak is tagja – tette hozzá az Alapjogokért Központ igazgatója, hangsúlyozva, hogy releváns bírói tapasztalatnak számít, hogy Varga Zsolt András alkotmánybíróként éppen a kúriai és más felsőbírósági döntések feletti alkotmányossági kontrollt is végezte az elmúlt hat évben.
A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott. " Az OBT emlékeztetett, hogy Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, ami "nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön. " A főbírójelöltet csütörtökön az Országgyűlés igazságügyi bizottsága is meghallgatta, és ahogy az várható volt, kilenc igen és két nem szavazattal támogatta a jelölését. A kúriai elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség. Ahogy korábban megírtuk, az eddig Varga Zs. András néven szerepelt Varga Zsolt András 52 éves, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora. Marosvásárhelyen született, a romániai forradalom időszakában bekapcsolódott a diákmozgalmakba.
Az eset után elköltözött Romániából, és Magyarországon tanult jogot. Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000-2006 és 2010-2013-ban helyettese. Korábban az ombudsmani hivatalban dolgozott. Bíró soha nem volt, ami nem csak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, és nem tapasztalta meg a független bírói létet. Ez a fő kifogása az Országos Bírói Tanácsnak is, amely szeptember 9-i ülésén – a jelek szerint elkésve – a törvény megváltoztatását kezdeményezte. Meglepő módon azonban nem csak a kormány jelen volt képviselője, hanem az OBT tagjaként a távozó Darák Péter jelenlegi kúriai elnök sem látott kifogásolnivalót abban, hogy bírói tapasztalat nélkül kerülhet valaki az ő székébe. Varga Zsolt András már 2014-es alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán feltűnt néhány eredeti és vitatott gondolatával. Néhány héttel korábban egy konferencián azt mondta, hogy meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását.
Jobbik: Brenner Koloman az Országház előtt tartott sajtótájékoztatóján szégyennek, gyalázatnak nevezte a Kúria elnökválasztásának módját. A parlament jobbikos alelnöke szerint legutóbb a Rákosi-rendszerben fordult elő, hogy ítélkezési gyakorlat nélkül, az ügyészség szervezetéből került valaki a legfőbb ítélkező fórum élére. Az ellenzéki politikus szerint Varga Zsolt András a magyar és a kontinentális gyakorlattól teljességgel idegen angolszász esetjog felé fogja eltolni a hazai ítélkezést, az alsóbb szintű bírói fórumokat is ebbe az irányba terelve. Brenner szerint is olyan embert állítanak a független bíróságok élére, aki eddig Polt Péter legfőbb ügyész "jobbkezeként" egy parancsuralomra, utasításokra épülő rendszerben dolgozott. Az egypárti túlhatalmat kiépítő Fidesz a bíróságok bedarálásának egy újabb szintjével építi le a magyar polgári demokráciát, mondta a képviselő. LMP: Keresztes László Lóránt, a párt frakcióvezetője szerint a jelölt személyével kapcsolatban fennálló legsúlyosabb szakmai kritika, hogy nem rendelkezik semmilyen ítélkezési és tárgyalótermi gyakorlattal.
Szívós István Tarics Sándor Varga Dániel Varga Dénes Varga Tamás Varga Zsolt Vári Attila Vértesy József Vízvári György Zádor Ervin m v sz Az év magyar vízilabdázója 1960-as évek 1964: Felkai László 1965: Dömötör Zoltán • 1966: Konrád Ferenc • 1967: Molnár Endre • 1968: Felkai László • 1969: ifj. Szívós István 1970-es évek 1970: ifj. Szívós István • 1971: ifj.
Ez nem bolsevizmus, nem oroszimádat, hanem a magyar szuverenitás-vágy reálpolitikai attitűdje. Hányingerkeltő, ahogyan Lendvai Ildikótól Gyurcsány Ferencig, Dobrev Klárától Donáth Annáig egykori kommunisták és leszármazottaik (akik a maguk idejében az aktuális megszállók, a szovjetek helytartói voltak) éppen most lettek oroszellenesek. Természetesen a helyzet változhat. Ahogyan az 1686-ban a nyugati seregekkel Buda felszabadításán együtt harcoló magyar katonák húsz év múlva már a Habsburgok ellen ragadtak kardot, és a törököknél leltek később oltalomra, mi sem tudhatjuk, 5-10-50 év múlva mire kell figyelnünk. De beszorulva mohó birodalmak közé, nem tehetünk mást, mint az identitásunkat aktuálisan legjobban fenyegetőkkel szembefordulni. És ezek ma nem az oroszok. Címlapkép: Unsplash
Mi magyarok alapvetően szuverenista módon gondolkodunk. Erről szól minden ünnepünk. (Nem, nem a forradalmakról, hanem a függetlenségről. ) Ennek lényege, hogy a szabadságunkat, önállóságunkat, önrendelkezésünket éppen leginkább sértő hatalom ellen vagyunk. Ez a XVI-XVII. században a török volt, a XVIII-XIX-ben a Habsburg. Nem véletlen, hogy a karlócai béke, vagyis a török kiűzésének lezárása után négy évvel már kitört a Rákóczi szabadságharc – csöbörből vödörbe, oszmán helyett Habsburg uralom alá kerültünk –, és a felkelés leverése után a nagyságos fejedelem török földre vonult önkéntes száműzetésbe. 1848-49-ben megint Bécstől akartunk elszakadni, akiket végül az oroszok segítettek ki. Az ezerkilencszázharmincas évek végén a németek veszélyeztették a szuverenitást, de egyben nekik köszönhettük a trianoni béke részbeni orvoslását, ezért fogcsikorgatva, a dilemma feloldásán kínlódva (Teleki Pál öngyilkos is lett, nem tudván a szuverenitás vs országgyarapítás helyzetét megoldani) kitartottunk mellettük a megszállásig.