Ez több, mint 5 százalékkal erősebb forint-szint, mint a hétfőn az Oroszországra kivetett energiaembargó hírére elért rekord mélypont. Azóta javították a hangulatot az európai deviza- és részvénypiacokon az arról szóló hírek, hogy az Európai Unió megosztott az energiaembargó kérdésében, és aligha csatlakozik hozzá. A forint visszapattanását segítő tényezőket és a rá leső rizikókat itt foglaltuk össze. Mnb euro közép árfplyam. A zloty lendületét is visszavetette némileg az euró visszavonulása, és 4, 8 környékén kereskedett, mintegy fél százalékkal gyengébben a tegnapinál. A piacok idegességét jelzi, hogy még a délelőtt folyamán újabb fordulat következett be, és fél 12-re a forint 382 környékére, a zloty 4, 84-re vonult vissza, hasonló bakugrásokat mutatott be a korona is, miközben az eurón fokozódott a nyomás a dollár keresztben. A devizapiacokon most az EKB ülésére irányul a figyelem. Korábban volt némi bizakodás, hogy a háború és a szankciók miatt elszálló energiaárak láttán a bank szigorításra szánja el magát, most azonban inkább arra számítanak a piacokon, hogy a rövid távon előttünk álló politikai és gazdasági bizonytalanság miatt igyekszik majd minél kevesebb elkötelezettséget vállalni a jövendő monetáris politikát illetően.
A két hete zajló ukrajnai háború második felének rombolását sikerült helyrehoznia a forint árfolyamában az MNB-nek és az uniós energiaembargó elleni határozott fellépésnek, a piacokon most az Európai Központi Bank ülését figyelik. 2022. 03. Elszabadult a korona, mert Prága is felturbózná a kamatokat. 10 | Szerző: Pető Sándor Csoda kellene hozzá, hogy a közép-európai devizák visszatérjenek egy hónappal ezelőtti erős árfolyamszintjeikre, a két hete tartó orosz-ukrán háború okozta gyengülés egy részét azonban sikerült eltüntetniük. A zloty és a forint szépen visszajöttek a hét eleji rekord gyenge szintekről az euróval szemben, és a két országban kedden, illetve ma végrehajtott jegybanki kamatemelések nyomán túlteljesítik a cseh koronát. Fotó: Shutterstock A kamatemelés - és az esetleges piaci intervenciók, amelyeket a jegybankok már a múlt héten kilátásba helyeztek - láthatóan segítik a közép-európai devizákat, a nagy összképet azonban a geopolitikai tényezők jelentik, illetve a világ nagy jegybankjainak viselkedése. Ma délután kamatairól tesz bejelentést, sajtótájékoztatót tart és új előrejelzéseket tesz közzé az Európai Központi Bank (EKB), a jövő héten a Federal Reserve következik.
Ráadásul a cseheknek a régió más jegybankjaihoz képest van egy extra fegyvere is: a korábbi években, amikor piaci intervenciókkal a korona erősödése ellen harcolt a jegybank, hatalmas devizatartalékot vásárolt össze, és most ebből eladogat a piacon, hogy a koronát erősítse. A napokban tett nyilatkozatokból kiderül, hogy a bank elnöke, Jiří Rusnok – aki a közelmúltban a VG-nek is nyilatkozott a monetáris politikáról – inkább a devizapiaci intervenciót tekinti kívánatos eszköznek, míg a bank más döntéshozói – mint Tomáš Holub – inkább a kamatemelést. Szigorítani bőven van miért, hiszen a bank még az eddigi kamatemelések ellenére is arra számít, hogy az éves infláció a februári 11, 1 százalékról a nyárra 13-14-re gyorsulhat – emlékeztetett a Bloomberg. Árfolyamok - MNB Középárfolyamok. Összehasonlításképp: az MNB új előrejelzései szerint éves átlagban a magyar infláció 7, 5-9, 8 százalék körül alakulhat az idén, és a régió egészében is a rég nem látott 10 százalék körül járnak az inflációs ráták. Antje Praefcke, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője szerint a régióban további határozott kamatemelésekre lesz szükség az infláció elleni küzdelemben.
A dollárvásárlásnak menetrendszerűen a cseh koronát is gyengítenie kellett volna, de ennek pont az ellenkezője történt: 24, 67 környékéről indulva 24, 5 régiójába erősödött az euróval szemben. Legutoljára február vége felé volt ilyen erős, az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban. A cseh jegybank a következő a régióban, amely a kamatokról döntő ülést tart, egy hét múlva. 2018-11-28 | MNB Euro (EUR) deviza árfolyamok. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán az energiaválság, a beszállítói problémák és a háború következtében felszökött infláció ellen harcolva tavaly nyár óta a közép-európai jegybankok folyamatosan emelgették kamataikat, és a koronát most az segíti, hogy ők következnek, és az MNB tegnapi lépése után náluk is az eddig vártnál erőteljesebb szigorításra számít a piac. Fotó: Shutterstock Ezt a várakozást – és a korona árfolyamát – ma az erősítette fel, hogy Marek Mora, a jegybank alelnöke úgy nyilatkozott: a most 4, 5 százalékos (a régióban a legmagasabb) irányadó kamat jóval öt százalék fölé emelkedhet, és ő a jövő héten fél százalékpontos szigorítás mellett fog érvelni – jelentették hírügynökségek.