Villamos motor teljesítményének és áramainak meghatározása A villamos motor alapadatai A kidolgozott számítási feladat célja a villamos motor teljesítményszámításának gyakorlása és a teljesítménytényező javításának megismerése fáziskompenzálással. Az elvégzendő számítási feladat a következő: Egy 230 V-os, 50 Hz-es hálózati feszültségre kapcsolt villamos motor áramfelvétele I = 5 A. A hatásos teljesítmény P = 720 W. Mekkora a villamos motor hatásos és meddő árama, mennyi a teljesítménytényező és párhuzamosan kapcsolt kapacitással milyen értékű kondenzátort kell alkalmaznunk, hogy a teljesítménytényező legalább 0, 8 legyen? A számítás elmélete A tekercset tartalmazó villamos motorok, transzformátorok ohmos és induktív komponensből összetevődő fogyasztók, amelyek például soros RL-taggal jól modellezhetők A látszólagos teljesítménye a feszültség és az áram effektív értékének mérésével, a hatásos teljesítménye wattmérővel könnyen meghatározható. Teljesítménytényező (PF). Ha a hatásos teljesítmény képletében a fázisszög nem nulla, akkor úgy is felfoghatjuk, hogy az áramkörben folyó áram nagyobb, mint amit a hatásos teljesítmény felhasznál.
Az 1 közeli teljesítménytényező csökkenti az áramkör reaktív teljesítményét, és az áramkörben a teljesítmény legnagyobb része valós teljesítmény lesz. Ez csökkenti az elektromos vezetékek veszteségeit is. A teljesítménytényező korrekciója általában kondenzátorok hozzáadásával történik a terhelő áramkörhöz, amikor az áramkör induktív alkatrészekkel rendelkezik, mint például egy elektromos motor.
Na, bocsánat, egy kicsit félreértelmeztem a választ, amire reagáltam (a numero 01-re). Mentségemre szolgáljon, hogy kissé fáradtan kattintgattam a neten. A meddő valóban leng, azért is hívjuk meddőnek, mert hosszabb időre vett átlaga a teljesítménynek zérus (egy periódus és sokszorosa). Bizonyos sempontból lenghetne úgy, mint a helikopteres példa terhe, de más szempontból meg lenghetne vízszintesen. :) A kérdés a különbség volt. Mit jelent a teljesítménytényező?. Egy megfogható különbség valóban a hasznosság. Azonban, hogy a meddő az haszontalan lenne... Hát, ez már a nézőpont kérdése. És itt még mindig a valóságról van szó, nem ideológiákról. Ahol a meddő tényleg meddő, azaz felesleges, sőt, káros, például, az a kisfeszültségű hálózat, feszültségesés és melegedés szempontjából*. A fogyasztókészülékek felé menve a motoros szakember marhára nem szeretné, ha a mágneses teret neki kéne tölgyfából kifaragnia... A forrás felé menve jönnek elő a témák, mint a transzformátor szerepe - ott is az erővonalak rohangálnak... Majd a szinkrongenerátorok stabilitása, feszültségszabályozás, teljesítményáramlás szabályozás.
Sziasztok! Nem olyan régen ki lettek itt vesézve a KH-s vegyes alapok. A megítélésük során sokan szörnyülködtek (jogosan), hogy milyen magasak a folyó költségek (1, 8%). Most ne az ETF-kel hasonlítsátok össze, légyszíves, hanem azt segítsetek nekem értelmezni, hogy ez a meghirdetett múltbeli teljesítményekbe beszámításra kerültek-e. A KBI szerintem nem egyértelműen fogalmaz: "A múltbeli teljesítmény számítása az egy jegyre jutó nettó eszközértéken alapul, a vételi és visszaváltási jutalékok, valamint a forgalmazással kapcsolatos egyéb költségek figyelmen kívül maradtak. " (pl: logatott+lendület+alapok+alapja+%28korábbi+válogatott+3%29+-+normál+sorozat+-+kiemelt+befektetői+információ) A folyó költségek vajon az egyéb költségekbe tartoznak? Mert akkor nem lettek levonva. A bank telefonon ugyanakkor azt a tájékoztatást adta, hogy levonásra kerül és a feltüntetett hozamok már a folyó költségek nélkül szerepelnek. Megmutatni már nem sikerült, ahol ez egyértelműen kiderülne a honlapjukon. Azért is bizonytalan vagyok, mert vételi és eladási jutalék is szerepel a KBI-ben, de erről meg kiderült, hogy csak viccből, nem számítják fel.