Ezért, bár a vércukorszint emelkedik, és az inzulint kiválasztja a hasnyálmirigy, a máj, az izmok és a vesék nem képesek felszívódni energiává alakítás céljából. Eredmény: tartósan emelkedett vércukorszint. Az inzulinrezisztenciának tekinthető a szénhidrát-anyagcsere leggyakoribb rendellenessége. Az okok szorosan összefüggenek az illető egészségi állapotával. A stressz a cukorbetegség rizikóját is növelheti. A túlevést és a túlsúlyt, a mozgáshiányt és a stresszt tartják a fő okoknak. De az életkor és a genetika is jelentősen befolyásolja a szénhidrát anyagcserét. Az inzulin és a cukorbetegség kapcsolata Az orvostudományban megkülönböztetünk kétféle diabetes mellitus. Emberek típusú cukorbetegségben nincs inzulin, míg azok, akik A 2-es típusú cukorbetegség inzulinrezisztenciában szenved - a fent leírtak szerint. A 2-es típusú cukorbetegség szervezetében lévő sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra. Az inzulinrezisztencia kezdetben az inzulinszekréció növekedését okozza, hogy ellensúlyozza gyenge hatását, ennek hiányában a cukor felhalmozódik a véráramban.
III. 3. B. d. Az inzulinhiány tünetei Az inzulin hiányában fokozódik a vércukorszint - hiperglikémia alakul ki. A magasabb glükóz szint miatt a vese tubulusaiban a meghatározott koncentráció szint elérése után a vizeletbe is kiválasztódik a glükóz egy része - glükózuria alakul ki. A vizeletbe kerülő glükóz (s ketontestek) ozmotikusan magával visz egy fokozottabb vízmennyiséget - a vizelet mennyisége nőni fog - ozmotikus diurézis alakul ki. A fokozott vizeletmennyiség ( polyuria) miatt fokozottabb szomjúság érzet, s nagyobb vízfelvétel ( polidipsa) történik. A polyuria rontja a vese tubulusainak hatásfokát, így elektrolit veszteség (Na +, Cl -) történik. A vízveszteség ( dehydratio) és elektrolit veszteség miatt csökken az extracelluláris folyadék (vér) mennyisége, melyet keringési rendellenességek és vérnyomásesés követ. A keringési problémák miatt szöveti oxigénhiány ( hypoxia) alakul ki. A tovább fennálló kórkép alatt agyi hypoxia és ezt követő idegrendszeri zavarok is kialakulnak. A fenti folyamatokkal párhuzamosan egyéb káros folyamatok is beindulnak.
Az alábbi táblázat nyújt áttekintést az élelmiszerek GI értékéről: Alacsony GI index Magas GI index gyümölcscukor (fruktóz) szőlőcukor, nádcukor, méz teljes kiőrlésű lisztből vagy durumlisztből készült tészták fehér lisztből készült pékáru, kenyér, tészta; rizstészta nyers alma, körte, narancs, cseresznye dinnye, mazsola, aszalt szilva, datolya fejes saláta, uborka, paprika, paradicsom, brokkoli, karfiol disznóbab, sütőtök, kukorica egészben főtt krumpli, vadrizs, párolt zöldségek sült krumpli, fehér rizs Főzzön egészségesen! A glikémiás indexet, vagyis az elfogyasztott élelmiszer hatását a vércukorszintre az is befolyásolhatja, hogyan készítik el. Minél jobban megváltoztatja egy konyhai technika az élelmiszer természetes szerkezetét, annál jobban emeli a GI értéket. Ezért ha lehet, kerülje a zsírban és olajban hosszú ideig tartó sütést, a túl puhára főzést, a turmixolást! Próbálja plusz zsiradék és víz felhasználása nélkül elkészíteni az ételeket, például grillezve, párolva vagy sütőzacskóban sütve.