Hetven éve, 1939. május 13-án született Schirilla György szuper-hosszútávfutó, hosszútávúszó, az egészséges életmód népszerűsítője, Magyarország első számú "egészségőre", aki minden évben átúszta a jeges Dunát. Szívbetegen született, az orvos azt mondta szüleinek: örüljenek, ha fiuk negyven évet megél. Életkilátásait tovább rontotta a kamaszkorában kapott, akkor gyógyíthatatlannak számító járványos gyermekbénulás. Későbbi hírnevét mégis betegségének köszönhette: amikor kicsúfolták, mert egyik lába a gyermekparalízis miatt vékonyabb maradt, ő öngyilkossági szándékkal a jeges Dunába ugrott. Valahogy sikerült kievickélnie a hideg vízből, a kalandot megúszta egy tüdőgyulladással, sőt beteg lábában megindult a vérkeringés. Schirilla György: A legnagyobb hazugság (Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1987) - antikvarium.hu. Ekkor döntötte el, hogy minden évben télvíz idején úszni fog, s 35 esztendőn keresztül évről-évre egyre nagyobb közönség előtt vetette magát a jeges folyóba. Az úszásokra saját módszerével, futással és jógával készült. Schirilla az egészséges életmód apostola is volt, ehhez szorosan kapcsolódott a számára erőt adó vegetarianizmus.
Újabb rendkívüli teljesítményre készül Schirilla György: október 16. és 23. között 35 lakott területen fut keresztül. "A 260 kilométeres futásom célja, hogy az 56-os forradalomra emlékezve megmozgassam az embereket és felhívjam a figyelmet az egészséges életmódra" - tudatta a sportember kedden. Schirilla György Tatabánya és Salgótarján között 35 lakott területen fut át, például Zsámbékon, Pilisvörösváron, Szentendrén, Budapesten, Fóton, Gödöllőn, Hatvanon és Pásztón. Közben bárki csatlakozhat hozzá, sőt a résztvevők emléklapot és egészséges ajándékot is kapnak. Schirilla György – A legidősebb ügyvéd - Jogi Fórum. Schirilla György - akárcsak előző, jótékonysági futása alkalmával most is - kopjafát visz magával, amelyre a települések béke szalagokat tűznek. Ezt Salgótarjában fogja átadni a már több éve tömegeket vonzó utcai futóverseny megnyitóján. A sportoló nevét sokan ismerik. Édesapja halála óta a családi hagyományt folytatva minden télen átússza a jeges Dunát, valamint évente megteszi hosszútávú jótékonysági futását a beteg gyermekekért.
Ez ám az igazi strandszezon hosszabbítás - Schirilla György a jeges Balatonban fürdött Balatonfüreden 2016. 01. 24. Lélekben több százan fürödtek együtt a jeges Balatonban a Nemzet Rozmárjával, Schirilla Györggyel a balatonfüredi Tagore sétány előtt szombaton délután. A jeges fürdések hagyományát (ifjabb) Schirilla György édesapja, a szupermaratonista, hosszútávúszó és extrémsportoló Schirilla György indította el 1957-ben dunai téli úszásaival. A most 55 éves ifjabb Schirilla édesapja 1999-es halála után kezdte újra a különleges fürdőzéseket. Schirilla györgy halála. Az idei fürdőzéseinek egyik állomása lett Balatonfüred, ahol a Balaton 9 centiméteres jegéből a tűzoltók vágtak ki egy szobányi méretű területet strandnak a Bodorka előtti stégnél a rendkívüli mártózáshoz. A tűzoltók egyúttal biztosították is a rendezvényt, de kivonultak a mentők, rendőrök is, hogy probléma esetén segíteni tudjanak. Schirilla György kamerák kereszttűzében érkezett meg az alkalmi strandra Már Schirilla bajnoki belépőjénél, majd az orvosi vizsgálatnál is látszott, hogy rajta biztosan nem kell.
12 éves kora óta nem evett húst, idővel áttért a teljesen növényi táplálkozásra. Az étrend mellett gyakorolta a vízkúrákat, a szabadban végzett aktív "mezitlábaskodást" és a pozitív gondolkodást, számtalan könyvben adta közre tanácsait az egészséges életmódról. Az extrém kihívásokat kedvelő Schirilla, aki 1973-ban szerzett testnevelő tanári oklevelet, a futásban is próbára tette magát. 1975 és 1982 között minden évben teljesítette a Balaton körüli szuper-hosszútávfutást. Schirilla györgy halála elemzés. 1967-ben 32 nap alatt futotta le a Budapest és Moszkva közötti 2216 kilométeres távolságot. Páratlan teljesítménye nyomán forgatta róla Gazdag Gyula a Hosszú futásodra mindig számíthatunk című dokumentumfilmjét, a mára klasszikussá vált darabban a sportteljesítmény a függetlenség szimbóluma lett. Egészen haláláig rendkívül sokat dolgozott, szíve 1999. február 2-án állt meg. A Vasas pasaréti pályáján (Schirilla 1952 és 1980 között a klub sportolója volt) fia kezdeményezésére életnagyságú szobrot állítottak neki, Baucsek János szobrászművész alkotását tavaly május 13-án, a sportember születésnapján avatták fel.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!