Az eseményen felszólalt Balog Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is. Ami ebben a világban üres, azt előbb-utóbb betölti valami, hacsak nem döntünk úgy, hogy megőrizzük üresen, mert jelentősége van. Mint az üres padnak – kezdte köszöntőjét a püspök. A hiány, amit a soá, a holokauszt borzalma ütött a magyar kultúrában, tudományban, gazdaságban, összetartozásban, még ma is ott van – jelentette ki Balog Zoltán, s felhívta a figyelmet arra is: amikor azt mondjuk, a "holokauszt borzalma", akkor ki kell mondanunk, hogy konkrét emberek, konkrét döntéshozók, konkrét végrehajtók konkrét bűneiről van szó, köztük bizony magyarokéról is. Bar madas református gimnázium . – Szenes Hanna az áldozatok között is kivételes, a mártírok között is kiemelkedő: hős. A püspök elmondta, hogy amikor még kicsit bátrabb és talán meggondolatlanabb volt, sokszor feltette magának a kérdést: miért nem volt több ellenállás? Hozzátette, szerinte az a baj ezzel a kérdéssel, hogy a keserű válasz minket vádol.
Költő, izraeli nemzeti hős, akit a brit hadsereg ejtőernyővel dobott le Jugoszlávia területére a második világháború idején, hogy Magyarországra visszajutva segítsen a holokauszt borzalmai elől menekülő zsidóknak. Szenes Hanna emlékművét avatták fel egykori iskolájában, a Baár–Madas Református Gimnáziumban csütörtökön. Fotó: Hirling Bálint Emlékjelet kapott Szenes Hanna költő, izraeli nemzeti hős egykori iskolájában, a fővárosi Baár–Madas Református Gimnáziumban az "Üres padok – Állítsunk emléket a holokausztban elpusztított diákoknak! " programban. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója, Zsiga Renáta által tervezett emlékjelet eddig tizenkét magyarországi iskolában helyezték el. A II. kerületi oktatási intézményben november negyedikén leplezték le az emlékművet, a diákok műsorukkal megemlékeztek Szenes Hannáról: olvastak fel naplója gimnáziumi részeiből, idézték verseit, és elbeszélték élete egyes fejezeteit. Szenes Hanna (Budapest, 1921. július 17. – Budapest, 1944. Református Gimnázium Budapest – Baár–Madas Református Gimnázium – Wikipédia. november 7. )
Legnevesebb igazgatója a költő Áprily Lajos, egyik leghíresebb növendéke a II. világháború előtti időszakban Nemes Nagy Ágnes, majd az újraindulás szakaszában Fassang László orgonaművész volt. "ÉN ISTENEM, LEGYEK VIDÁM, HOGY HÁZAMAT VIDÍTNI TUDJAM. " (Áprily Lajos) Az iskola értékeit és korszerűségét mutatja, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a fővárosunkba érkező kulturális delegációk programjába emelte a Baár–Madas meglátogatását. A pesti magyar evangélikus egyház (polgári iskolai előzmények után) 1920-ban vette kezelésbe 15 évre az Országos Nőképző Egyesület Veres Pálné utcai épületét. Itt 3 éves továbbképzőt szerveztek olyan lányok számára, akik a IV. polgári után modern nyelveket kívántak tanulni, irodalmi és művészeti általános műveltségre törekedtek, de oklevélre nem volt szükségük. 1927-ben ugyanitt alakult meg az ország első és egyetlen leánykollégiuma. Az iskola 1930/31-ben nyolcosztályossá fejlődött, ugyanebben az évben volt az első érettségi vizsga. Az intézmény 1933 szeptemberétől leánygimnáziumként működött, ahol mindenki egyetemre is képesítő érettségi bizonyítványt szerezhetett.