A homorú tükör képszerkesztése KERESÉS Információ ehhez a munkalaphoz Módszertani célkitűzés Homorú tükörben keletkező kép szerkesztése a GeoGebra segítségével. A tananyagegység célja, hogy a tanulók megismerjék a homorú tükörben keletkező kép megszerkesztését a tükör jellemző pontjainak felhasználásával, az interaktív alkalmazás segítségével (felhasználva a szerkesztés lépéseinek nyomon követését). A tanulók a második rajzlapon gyakorolhatják a tanultakat. Célunk a tanulói motiváció növelése az interaktív alkalmazás adta lehetőségek aktív kihasználása révén. Okostankönyv. A interaktív alkalmazás használatának megismerése, gyakorlása, ezáltal a későbbi önálló munkára, tanulásra való felkészítés. Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként Nehéz. Felhasználói leírás BEVEZETÉS A homorú tükör nevezetes fénysugarai című tananyagegység segítségével vizsgáltátok a képalkotást a homorú tükörben. Megfigyelhettétek, hogy az interaktív alkalmazással milyen könnyen tanulmányozhatók a különböző esetek. Ebben a tananyagegységben megtanulhatjátok megszerkeszteni a homorú tükör által létrehozott képet.
H a a gömbtükör belső, homorú fele tükröz, akkor homorú tükörről beszélünk. Az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarak a tükörről visszaverődve a tükör előtt, az optikai tengely egy pontjában, a tükör gyújtópontjában (fókuszpontjában, F) metszik egymást. A fókusztávolság, a fókusznak az optikai középponttól mért távolsága, a tapasztalat szerint a gömb sugarának a fele:. A z optikai tengellyel nem, de egymással párhuzamos sugarakat is egy pontba gyűjti a homorú tükör. Ez a pont az optikai tengelyre a fókuszban állított merőleges síkon van. Homorú tükör alkalmazása. Ezért nevezik ezt a síkot fókuszsíknak.
TTKO Tükrözés, tükrök alkalmazása A tükrök szerepe mindennapjainkban Öltözködéshez, sminkeléshez otthoni tükröket használunk. Autóban lehetetlen lenne a vezetés a visszapillantó tükör nélkül. Reflektorokban, zseblámpákban más-féle tükröt használunk. Ismernünk kell a tükrök viselkedését, hogy adott célra megfelelőt válasszunk. Your browser does not support the video tag. Képalkotás Képalkotásról akkor beszélünk, ha a tárgy egy pontjáról széttartóan induló fénysugarak a tükörről visszaverődve úgy jutnak a szemünkbe, hogy azokat a tükör előtt vagy mögött egy pontból látjuk indulni. Ez a pont lesz a ké a fénysugarak a tükör előtt valóban találkoznak, akkor ott a kép ernyőn felfogható. Ekkor valódi képről beszélünk. Ha a fénysugarak a tükör mögötti pontból látszanak indulni, akkor a képet látszólagos képnek nevezzük. A valódi vagy látszólagos tulajdonságot a kép természetének hívjuk. A kép lehet nagyított és kicsinyített. F r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f - PDF Free Download. A kép nagysága szintén fontos tulajdonság. A tárgy állásához képest a kép lehet azonos állású, azaz egyenes állású, vagy megjelenhet függőlegesen és vízszintesen is felcserélt helyzetben, ekkor fordított állásúnak mondjuk.
A képalkotás gyakorlatilag fontos eseteiben közelítőleg pontszerű és alakhű leképezés jön létre. A képalkotás jelensége a geometriai optika módszereivel és a fény hullámelméletével egyaránt értelmezhetők és mennyiségileg leírhatók. Legtöbbször elegendő az egyszerűbb geometriai optikai módszer alkalmazása. Optikai leképezés síktükörrel: A síktükör tökéletesen pontszerű és torzításmentes leképezést biztosít. Fizika - 8. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A létrejött virtuális, egyenes állású kép és a tárgy, a tükör síkjára szimmetrikus. K T k t A kis nyílásszögű gömbtükör és a vékony lencse képalkotása: A homorú gömbtükör és a gyűjtőlencse a fókuszon kívül elhelyezett tárgyról valódi, a fókuszon belül levő tárgyról pedig virtuális képet ad. A valódi kép fordított, a virtuális kép egyenes állású. A geometriai középponton, illetve a "kétszeres fókuszon" kívül elhelyezett tárgy képe kicsinyített, az azon belül elhelyezett tárgy képe nagyított. A domború gömbtükör és a szórólencse minden esetben virtuális, kicsinyített és egyenes állású képet alkot.
(Domború tükörnél az olyan sugarak verődnek vissza az optikai tengellyel párhuzamosan, amelyek tükör mögötti meghosszabbításai átmennek a fókuszon. ) A geometriai középponton átmenő sugarak önmagukban verődnek vissza. (Domború tükörnél azok a sugarak verődnek önmagukban vissza, amelyeknek a tükör mögötti meghosszabbításai átmennek a geometriai középponton. ) 1 O 2 3 1 C 4 3 4 Vékony lencsék: Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár a gyűjtőlencsén megtörve a fókuszon halad át. Szórólencse esetén úgy halad tovább, mintha a lencse előtti fókuszból indult volna. Az optikai középpontba beeső fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. A gyűjtőlencse esetén a fókuszponton át beeső fénysugár, szórólencse esetén a túloldali fókusz irányába beeső fénysugár, törés után az optikai tengellyel párhuzamosan halad. 1 1 2 F F 2 F 3 gyűjtőlencse F 3 szórólencse Az optikai leképezés egyszerűbb esetei: Az optikailag különböző tulajdonságú közegek határoló felületei a fényvisszaverődés és fénytörés következtében a tárgyakat általában leképezik, róluk képet hoznak létre.
Nagyobb nyílásszögű leképező nyaláb pontszerű tárgyról is kissé elmosódott képet állít elő. A színszórás, az optikai tengellyel nagy hajlásszögben beeső sugarak stb. a leképezést rontják, a képet életlenné, elmosódottá teszik, leképezési hibát okoznak. A különféle leképezési hibákat lencserendszerek, diafragmák, különleges felületkiképzések stb. alkalmazásával csökkentik.
A fókusztávolságot negatívnak tekintjük, ha a fókuszpont a tükör mögött van. A képtávolságot negatívnak tekintjük, ha a kép a tükör mögött van, azaz látszólagos. A fókusztávolság, a tárgytávolság és a képtávolság közötti összefüggést a leképezési törvény adja meg: Itt f és k előjeles mennyiségek. Nevezetes sugarak Egy tárgypontból kiindulva négy olyan nevezetes sugarat tudunk húzni a tükörhöz, melyek útját könnyen megszerkeszthetjük. Ezek:az optikai tengellyel párhuzamosan a tükörre érkező sugár visszaverődve a fókuszponton fog áthaladni, a fókuszponton keresztülhaladó sugár a visszaverődés után az optikai tengellyel párhuzamosan fog haladni, a geometriai középponton áthaladó sugár önmagába verődik vissza, az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyre tükrözve fog visszaverő közül bármelyik kettő alkalmas egy képpont megszerkesztéséhez. Nevezetes sugarak A domború tükör nevezetes sugármenetei:az optikai tengellyel párhuzamosan érkező sugár visszaverődés után a túloldali fókuszból látszik indulni, a túloldali fókusz felé érkező sugár az optikai tengellyel párhuzamosan fog visszaverődni, a túloldali geometriai középpont felé tartó sugár önmagába verődik vissza, az optikai középpontba érkező sugár az optikai tengelyre tükrösen fog visszaverődni.