1/7 anonim válasza: Google a barátod, Wikipédia a barátnőd. Amúgy ennyi segítséget kapsz: > "Az oxigén moláris tömege g/mol? " Nem. 2015. máj. 27. 18:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 A kérdező kommentje: Az volt a kérdés, segítek az oxigén moláris tömege g/molban 3/7 anonim válasza: Akkor én is segítek, egy kicsit többet: [link] [link] [link] (Még nem hittem el, hogy teljesen hülye vagy, és hiszem, hogy meg tudod oldani a problémát ez alapján. ) 2015. 19:17 Hasznos számodra ez a válasz? Kémiai képlet – Wikipédia. 4/7 A kérdező kommentje: Nem erre gondoltam de azért kössz ezt én is be tudom írni 5/7 anonim válasza: Akkor be tudsz írni kicsit mást is: Például: 'víz szerkezeti képlet' 'oxigén moláris tömeg' 'hidrogén klorid moláris tömeg' Harmadik-negyedik próbálkozásra meglesz az is, amit szeretnél, ez tényleg egyszerű. 19:22 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 anonim válasza: Még annyi tanács, hogy a böngészőkben (legalábbis a Chrome-ban és Firefoxban) a Ctrl-F-fel rá tudsz keresni az oldalakon is adott szavakra, így egyből arra a részre tudsz ugrani, ami érdekel.
Nagyon nagy lap (736k). További információk [ szerkesztés] a magyar Wikipédia vegyületeinek összegképlet szerinti keresője külső lapon
És a helyes reakció: 2Hˇ2+Oˇ2->2Hˇ2O és, azért Hˇ2O, mert ez van főként abban az anyagban, amit a nyelv víznek nevez. 20:04 Hasznos számodra ez a válasz? 6/41 anonim válasza: 0% h2-ből és o2 ből sehogy se lehet h2o, legfeljebb hidrogén-peroxid, de ilyenről se hallottam még, azt tudtommal hidrolízissel állítják elő 2011. 21:30 Hasznos számodra ez a válasz? Meszes víz képlete – Betonszerkezetek. 7/41 anonim válasza: 19:57nek és kaosmagiernek a válaszát olvasgasd, jól leírták és a többiben mind van hülyeség. 23:53 Hasznos számodra ez a válasz? 8/41 anonim válasza: Uhh.. "de a víz nem egy különálló kémiai anyag" De, a víz egy különálló kémiai anyag. Azért van neki egyértelműen meghatározott képlete: H2O "Nem, 1 mol is keletkezhetne, de oxigén alapvetően nem fordul elő atom formában csak molekula formájában" Az 1mol-nak semmi köze ahhoz, hogy az oxigén hogyan fordul elő a természetben. A kulcsszó: VEGYÉRTÉK (mese-módra: hány "keze" van az atomnak, annyi a vegyértéke) Nagyon egyszerűn: A hidrogénnek 1 keze van. (H2 az H-H két hidrogén összekapcsolódik, egy kézfogással) Az oxigénnek 2 keze van (-O- és -O- az O=O) Na most, hogyan tud kényelmesen kapcsolódni H- és -O-?
Videóátirat Ebben a videóban arról lesz szó, hogy milyen különböző módokon lehet egy molekulát jelölni. Legkézenfekvőbb, ha a nevével tesszük ezt. Vegyük például a benzolmolekulát. A benzolt. De az, hogy "benzol", nagyon keveset árul el arról, hogy ez a molekula miből épül fel. Vannak más módszerek az elnevezésre, melyek több információval szolgálnak, de ha többet szeretnél megtudni a molekulát felépítő egyes elemekről, abban az esetben hasznos lehet a tapasztalati képlet. Tapasztalati, tapasztalati képlet. Mért H2O a víz képlete?. Elgondolkodhatsz azon, hogy vajon mit jelent az, hogy tapasztalati? Általánosságban a "tapasztalati" szó arra utal, ha valami megfigyelésekből vagy kísérletekből származik. Ha azt mondod hogy "elhiszem, mert tapasztalati bizonyíték van rá", akkor az azt jelenti, hogy láttál erre adatokat, azt jelenti, hogy megfigyeltél valamit, és ez alapján gondolsz valami új dologra. Azért hívják tapasztalati képletnek azt, amit mindjárt felírok, mert korábban a kémikusok nem voltak képesek arra, hogy csupán egyetlen molekulát vizsgáljanak meg, de azért meg tudták figyelni a különböző elemek arányát egy adott molekulában.
Más anyagokéhoz viszonyítva a víznek nagy a fajhője, ezért jó fűtő- és hűtőanyag. Párolgáshője is nagy, ezért kondenzáló gőze fűtésre jól használható. A víz hővezető képessége csekély, ha nem áramlik. A jég hővezető képessége mintegy négyszer nagyobb. A víz hőstabilitása igen jó, csak 2000 °C feletti hőmérsékleten kezd jelentős mértékben elemeire bomlani. Víz szerkezeti képlete. Az elektromosságot a tiszta víz nagyon rosszul vezeti, mert csak kevéssé disszociál ionokra. Dipólusos molekulaszerkezetéből következik azonban, hogy nagyfrekvenciás térben (pl. mikrohullámú sütőben) a víztartalmú élelmiszerek gyors felmelegedése tapasztalható, mert a mikrohullámok kiváltják a vízmolekulák intenzív mozgását. Az élelmiszerek fagyáspontja, a növényi és állati sejtnedvben oldott anyagok fagyáspontcsökkentő hatása miatt, mindig 0 °C alatt van. A növényi és állati sejtnedvben oldott anyagok molekulatömege azonban nagy, ezért viszonylag nagy szárazanyag-tartalmú oldataikban is a molekula fajlagos száma kicsi. Fagyáspontjuk tehát kevéssé tér el a vízétől.