Egy korábbi munkánkban a fajtafenntartás kapcsán feltettük a kérdést, hogy miféle cél vezéreljen bennünket: 1. ) az adatok pontos rögzítésének kötelezettsége időszerűén vagy 2. ) a jelenlegi állapot megőrzése, avagy 3. ) az ismert egykori jelleg elérése, visszatenyésztése. A válasz szerintünk a célok okszerű egyesítésében adható meg. Tévesen bemutatott magyar juh (hibás változatok) Fajtánk történetében rábukkantunk a fajta téves megjelenítésére és elnevezésére is. Az első, több évszázadon át ható tudományos félreértés Buffon munkájától (Histoire Naturell, 1776) eredeztethető. Ő munkájában a magyar juh kosát — Beloni (1553) által kölcsönadott kréta-szigeti juhrajz alapján — a természetestől eltérő szarvalakulással, és ráadásul rossz névvel, mint valaskát, oláh rackát mutatta be (2. Gazdafórum: Őshonos állattenyésztés Apajpusztán - YouTube. ábra). A hiteles fajtatörténet megismerése kötelességünk, a világgal való megismertetésére pedig törekednünk kell. A racka, mint érdekes, kedves állat egyre szélesebb körben terjed külhonban, ám a múltjában nekünk kell a legjáratosabbnak maradnunk.
A racka általában tél végén, tavasz elején ellik, többnyire egy bárányt. Ikerellés előfordulhat. 1983 -ban alakult meg a Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesület, amelynek célja többek között a fajtatiszta tenyésztés és génbankként való megőrzés. Gazdasági haszna [ szerkesztés] Jelenleg főleg genetikai tisztaságának megőrzése miatt tenyésztik, egyre több helyen látható mint turistalátványosság. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, a Körös–Maros Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nagyobb rackanyájakkal rendelkezik. A fehér és fekete magyar (hortobágyi) racka juhot védett és őshonos állatfajtának nyilvánította együttes rendeletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Amit tudni kell a juhtenyésztésről. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 ISBN 963-286-059-4 Jávor András – Kukovics Sándor – Dunka Béla: Régi magyar juhfajták, Mezőgazda Kiadó, (2006) ISBN 963286316X Gaál László: A magyar állattenyésztés múltja, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966.
Rácz (1904) írt az 1873 táján feltűnt, majd a Millenniumi Kiállításon a nagyközönségnek is bemutatott szarvatlan horodenkai (Bukovina) rackáról, amely végső soron rackakeresztezés volt. A fehér színű, szarvatlan rimaszombati racka a báró Romaszkán-féle horodenkai racka és az erdélyi racka keresztezett utóda volt. Négyszarvú racka (eltűnt többszarvú változat) Speer (1683) magyarországi útján az észak-alföld peremén találkozott többszarvú rackajuhokkal ("Kettős, négyszeres, sőt hatszoros szarvú juhaik és kosaik még egyszer akkorák, mint a wűrttembergi birka. Hortobágyi racka (fehér, fekete) juh | MJKSZ. Ezeknek a gyapja hosszú; abból csinálják a ló-pokrócokat. Van benne szál amelyik a fél ölet is meghaladja "). Kleiner, a XVIII. század híres épületrajzolója (illusztrátora) a bécsi Belvederéről készített átfogó művében (1731-40) képet ad a benne létesített állatkertről s annak különleges lakóiról is. Rézmetszet örökíti meg a juhok kifutójában tartott négyszarvú racka kost is (4. A képen fekete fejű és lábú, fehér bundájú parlagi juhot látunk, aminek fő- és mellékszarvai 3/4 körívet leírva mintha enyhe csavarodásba kezdenének.
Foltos magyar juh (eltűnt színváltozatok) A mai racka juh két színváltozatát egymástól függetlenül, tisztán tartjuk fenn. Ez azt jelenti, hogy nem engedjük a másik színváltozathoz tartozó egyeddel párosodni állatainkat. Eltérő színváltozatú egyedek párosodásából szabálytalan tarka színű egyedek születnek, amelyek régen gyakran előfordultak. Ismerünk a múltból szabályosan tarka színváltozatot is, amelyben a bunda fehér, a pofa és a végtagok viszont fekete színűek. A Bohm (1878) által közölt racka képen (tévesen Walachisches Zackelschaf – valaska, oláh racka néven) is fekete fejű és lábú, fehér bundájú; oldalirányú, de egyenes tengelye mentén pödrött szarvú parlagi juhot látunk (1. Racka birka tartása halakkal. ábra). A festményen ábrázolt kost a lipcsei mezőgazdasági intézet kapta II. Ernő szász-coburg-góthai hercegtől (1818-93), aki a család Szepes vármegyei birtokáról, Káposztafalváról küldte haza az érdekes tenyészállatot. A fekete és a fehér színek mellett korábban megjelentek barnás és vörhenyes színek is más, egyszínű, fedett változatokban.
A második világháború után kis számban csak Hortobágyon és környékén maradt fenn, ezért terjedt el az 1950-es években a hortobágyi racka juh elnevezés. Megjelenése [ szerkesztés] Pödröttszarvú fekete racka portré, a kis létszámú fekete színű populáció egyede [4]) Egyedülálló különlegessége a mindkét nemre jellemző, V-alakban elálló, egyenes, sokszorosan csavart szarv, amely valószínűleg mutációt követően jött létre, és szelekció eredményeként terjedt el, de lehet, hogy a törökökkel délről érkezett. A racka közepes termetű juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0, 5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az jerkék (anyajuhok) kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres, és 50-60°-os szöget zár be. Racka birka tartása tablet. A racka gyapja meglehetősen durva, 120-200 mikron közötti, tincses szerkezetű. Szőre hosszú, 25–30 cm. Két fajtaváltozata létezik, a fehér és a fekete. A ritkább fekete színváltozat bárány korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, és bőre, körme és nyelve palaszürke.
Továbbá javaslom, keressen fel hosszabb ideje gyakorló és/vagy szakirányú végzettséggel rendelkező juhászt, mielőtt hozzákezdene a témához. Második kérdésére (Milyen táplálékot kaphat? ) könnyebben tudok válaszolni. Lassan vége a vegetációs szezonnak. A legeltetési idény vége Szent Mihály napja, szeptember 29. Racka birka tartása 2021. Ezért már a télre kell készülni. Télen tartósított takarmányokat etetünk. • abrakot: energiahordozók: árpa, búza, zab, tritikálé, esetleg kukorica; fehérjehordozók: borsó, napraforgó: extrahált vagy hidegen préselt formában, továbbá ocsú és egyéb tisztítási vagy malomipari melléktermékek • szénát (lucerna-, zabosbükköny vagy rétiszéna), • szalmát (szereti a borsószalmát), esetleg • erjesztett takarmányt (kukoricaszilázst, szenázst). Az olcsó melléktermékekkel javaslom, vigyázzon, mert változó a minőségük és az előforduló szennyező anyagok mellett könnyen avasodnak, penészednek. Kérdés, hogy Ön milyen célból tartja ezeket az állatokat és hány állata van/lesz. Az előbb említett takarmányokat eltérő összetételben kell etetni, attól függően, hogy szoptató anyajuh, vemhes anyajuh, kis-, közepes- vagy nagyrámájú (testű) választott jerke vagy kosbárány, jerketoklyó vagy kostoklyó, esetleg vemhes jerketoklyó, pecsenyebárány vagy tenyészkos az állatunk.
Az erős, életképes kicsik már születésük napján képesek az anyjukkal több kilométert megtenni. Később is szívósak maradnak, a legelőn tartott racka a szó jó értelmében vett parlagi juh: edzett állat, mely a szabadban éli le az életét. Ez persze hátrány is. Az állandó mozgás miatt lassan gyarapszik, s szigorúan gazdasági alapon nem versenyképes a zárt tartásban, tápon gyorshizlalt húsfajtákkal szemben. Emiatt is járt be hasonló pályát, mint a mangalica, és került a kihalás szélére. Az utóbbi évszázadokban a jobb húskivitelű nyugati fajtákat részesítették előnyben, s a múlt század elejére már csak a Hortobágyon maradt számottevő állomány. (Ezért hívják a magyar rackát hortobágyi rackának is. ) A szocializmus alatt jóformán eltűnt a racka, és ma a juhállomány kevesebb mint öt százalékát alkotják a hagyományos fajták, ennek ötöde hortobágyi racka, ami mintegy 6500 egyedet jelent. Állami génmegőrzési program keretében sikerült megmenteni a fajtát, de ma sem sokan tartjábőkék nem bánták meg, hogy a lovak után rögtön rackákat vásároltak, amikor tizennyolc éve a tanyára költöztek.