Egyéb jövedelem utáni szochó vs KIVA A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 4 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
Ezzel szemben az egyéb jövedelemnek minősülő bevétel esetében – mint összevont adóalapba tartozó jövedelem – az Eho tv. § (1) bekezdését kell alkalmazni és 19, 5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, felső határ nélkül. Mindezekre tekintettel különös jelentősége van annak, hogy üzletrész esetében mi tekinthető a szokásos piaci értéknek. Az Szja tv. 9. § 3. pontja alapján szokásos piaci értéknek azt az ellenértéket kell tekinteni, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt. általános magatartási követelményei, egyenlő bánásmód, érvénytelenség Videókonferencia (videók hossza: 529 perc) Előadók: Dr. Dudás Katalin, Dr. Horváth István ÜGYVÉDEK: 8 kreditpont!!! Ár: 22. 900 Ft + áfa helyett 18.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Az eladó oldaláról az Szja tv. 67. § (1) szerint árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni. Ez utóbbi mondatrész sem mellékes, de ennek az adókötelezettségnek a megállapítása mégis egyszerű, ami arról szól, hogy a vétel és eladás különbözete az adóalap és adózik az árfolyamnyereség szabályai szerint. Az utóbbi mondatrész arra enged következtetni, hogy ha piaci árnál többért adom el, akkor az a feletti rész adókötelezettsége már nem árfolyamnyereség szerint adózik, hanem egyéb jövedelemként. Ha jól értem a kérdését, az arról szól részben, hogy mennyi a szerzési érték: azt gondolom, hogy a jegyzett tőke összege (lehet más is, éppen ezért beszélünk arról, hogy ha valaki kevesebbért vagy többért szerzi meg az értékpapírt, akkor van-e és mikor adókötelezettsége).
Ebben az esetben a nyereséggel szembeállítható lenne a veszteség, és az ügyletethez kapcsolódóan mindössze személyi jövedelemadó (az SZJA 2017-ben 15%) fizetési kötelezettségünk lenne, illetve adóbevallás készítése, nyilvántartás vezetése. Felügyeleti hiánya és egyéb kikötések -melyeket az Szja. tv 67/A § tartalmaz- miatt az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai nem alkalmazhatók a bitcoin, illetve kriptodeviza kereskedés, befektetés, illetve bitcoin értékesítésből származó jövedelem után. Bitcoin, kriptodeviza adóbevallás az árfolyamnyereség szabályai szerint Ha az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem is felel meg a bitcoin, kriptodeviza befektetés, kereskedés, az Szja törvény 67. § lehetne irányadó az adózásnál, amely az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóbevallásának szabályait tartalmazza. A fenti paragrafus alatt találjuk azon értékpapírok adózási szabályait, melyekre az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai nem alkalmazhatók. Ha a bitcoin kereskedésből származó jövedelmet az árfolyamnyereség szabályai szerint számoljuk el, akkor a nyereséggel nem állítható szembe a veszteség, azaz minden nyereséges ügylet után adót fizetünk, a veszteséges ügyletekkel nem csökkenthetők a nyereséges ügyletek.