Nagyon szegény ember maradt teljes életére. Utóbb már szinte olyanná formálódott az alakja is, mintha nem ebbe a világba való lenne, hanem a klasszikus ókorba. Hosszú, dús ősz hajával, mellére hulló sűrű göndör szakállával úgy festett, mint a vatikáni klasszikus görög szobrok fejei. Minthogy mindenki rendesen mást szeret csinálni, mint amihez a tehetsége irányítja: Zoltán Vilmos is arra volt büszke, hogy nagy járatosságra tett szert a botanikában. Zoltán Vilmos – Wikiforrás. A növények életének különös titkait kutattak. Beszélte egyszer nekem, hogy van egy virágfajta, mely egyik helyről a másikra költözik, ha abba a veszedelembe kerül, hogy árokásás, vagy útépítés miatt elpusztítanák. Szegény Zoltán Vilmosnak is ilyen növénynek kellett volna lennie az életben, mely a rázúduló sok nyomorúsággal állandóan zaklatta. Nem volt praktikus ember és sohasem bírt kiszabadulni nyomorúságos állapotából. Most végre mégis kitért az útból, a sírba.
Ez okokból fordítónk a hexametert választotta, még pedig úgy, hogy minden két hexameter sort hol jobban, hol gyöngébben összehangoztatott. Először is nem értjük, hogy Tasso stanzáit (octave rime) miért nevezi a szerző alexandrinusoknak. Azon is csodálkozunk, hogy ez idom iránt oly ellenszenvvel viseltetik s a magyarban megtagad tőle minden hangzatosságot, holott ez a leghangzatosbak egyike s már Kisfaludy Károly is megküzdött vele. Olasz magyar fordító. Im hangzatosságának némi bebizonyítására egy stanza, épen Tasso énekének harmadik stanzája: Tudod, hogy a világ mind arra tódul, Hová Parnassus önti csábjait, S a költeménynyel fűszeres valótúl Rögzött se fél, oly édesen javit. Így a beteg gyermek, ha kóstolóúl Mézzel kenők a csésze ajkait, A keserű nedvet csalódva issza, Hogy a csalásban éltét nyerje vissza. Fordítónk rímes vagy asszonancziás hexameter soraiban így hangzik e stanza: Jól tudod ott lel az emberi szív legfőbb örömére, Hol Parnassi gyönyör kínálkozik élvezetére; A hol igazság lágy szeliden rímekbe simulva Szikla kemény szíveket lágyít s vonz hódolatára.
Olasz Kiejtés IPA: /tra. dutˈ Főnév traduttore hn ( plural traduttori) fordító, műfordító
Végre megírtak róla az újságokban egy olyan mondatot; amilyenre hiába lesett egész életében: "Egyike volt legkiválóbb műfordítóinknak. " Az ilyen mondatok úgylátszik csak a volt igével együtt íródnak le. Most ő is hozzájutott e dicsőséghez, mert meghalt és most már itt az ideje, hogy megtudja róla a világ, ki volt? Az ilyen kisplasztikus művészek ritkán kerülik el ezt a sorsot, mert az ő világuk népessége csak azokból a kevesekből verődik össze, akik hozzáértéssel szokták meglátni a kicsiben a nagyot és tudják: milyen nagyszerű a művészet még akkor is, ha szinte láthatatlan és jelentéktelen módon nyilatkozik meg. A versfordítás hálátlan művészet. Mindig a szerző van előtérben és kenyérkereső mesterségnek is hálátlan mesterség, mert nem lehet nagy tömegekben a közönség elé dobni a produktumot. Kevés esetben akad nagyobb közönsége is. Fordító magyar olasz. A vásárcsarnokokba is többen járnak, mint az ötvösboltokba, ahol közelről kell vizsgálni a szép műtárgyakat és érteni kell a művészethez. Egyidőben, körülbelül harminc esztendővel ezelőtt még ráragyogott a dicsőség a műfordítókra, mert akkoriban még kevesen tudtak idegen nyelveket és valósággal hazafias missziónak tekintették a külföld műremekeinek magyar nyelvre való átültetését.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
Így fogtam a G ERUSALEMME LIBERATA fordításához. " Azonban tovább olvasva az előszót s magát a fordítmányt, örömünk és részvétünk apadozni kezd, noha bizonyos méltánylatot sehogy se lehet megtagadnunk fordítónktól. Az olasz költészettel jelenleg nálunk senki sem foglalkozik s általában oly ritkán szánja el magát íróink közűl egy-egy klasszikái nagyobb mű fordítására, hogy ez már magában is méltánylatot érdemel. Az új Honvéd-edző szerint a magyar foci nem gyengébb az olasz bajnokságnál : HunNews. Másfelől fordítónk jó magyarsága és szerencsés kifejezései sem mindennapi tünemények. A műfordítói magasb, úgy szólva költői tulajdonok hiányzanak leginkább nála. Innen aztán, hogy fordítmánya nem tesz elég költői hatást, s nem képes Tassót zavartalan visszatükrözni. Meglehetősen befolyt erre már maga a külalak is. Fordítónk azt mondja, hogy megkisérlette eleinte az eredeti alexandrinusokat visszaadni, de nem sikerűlt rajtok sem a harczias erőteljességet, sem a gyöngédséget kifejeznie; szerinte a rímfonatos alexandrinusok művészien összeállítva az olaszban igen szépek, de a magyarban csak a szemet gyönyörködtethetik, mint hogy a rímhang hosszadalmassága miatt, míg párját föltalálja, elenyészik, s ha hozzá a rím még rossz is, teljesen kiállhatatlanná válik keresettsége miatt.