Nem hátra! " szlogenjére kísértetiesen hasonlító felirat került: "Előre menjünk, ne hátra! ". Hajnal Miklós azt feltételezi, hogy a kormány több tízmilliárd forintnyi közpénzből készítette elő egy párt választási kampányát. Úgy véli: a kormánypárti plakátok alkalmasak a megtévesztésre: a választók nem tudhatják, hogy kormányzati kommunikációt látnak-e vagy választási plakátokat. Hajnal Miklós ezen szabálysértések miatt nyújtott be kifogást, amelyben a törvénysértés megállapítását és bírság kiszabását indítványozta a választási bizottságnál. A kifogást elutasították A Budapest 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság az ellenzéki politikus kifogásának nem adott helyt, azt elutasította. A kifogástevővel ellentétben a Bizottság álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a plakátokon szereplő Fürjes Balázs egyértelműen a Fidesz és a KDNP közös jelöltje. Mi a jobb a csapat vagy az egyéni sport?. A plakátról objektíven megállapítható, hogy kinek a támogatására buzdít, és ki a plakát tényleges alkalmazója. A bizottság kiemelte továbbá: a hivatkozott kormányzati plakáton egyértelműen, jól beazonosítható módon látható, hogy ki a megrendelő, és kinek az érdekében tartalmazza a hirdetést, illetve az üzenetet (Magyarország Kormánya).
A bizonytalanságot jobban tűrik. Tanácsokra nyitottak: a legtöbb sportoló kérdőjel nélkül követi az edzői utasításokat. Megszokják, hogy egy kompetensebb fél irányítja őket, elfogadják a konstruktív kritikát. Tekintettel a mai liberális nevelésre a szakmai életben ez nagy előnynek bizonyulhat! Magabiztosság: nem kell ahhoz olimpiai bajnoknak lenni, hogy valaki egészséges önbizalomra tegyen szert. Egyéni sport előnyei hátrányai. Minden kis siker építi és erősíti az önbizalmat Ismerni az erősségeit, tisztában lenni a gyengeségeivel, de ezek mellett bízni a képességeiben. Valóban kevesebbet betegeskednek, jobban kontrollálják a stresszt, illetve jobban vezetik le a feszültséget? " A test és elme között szorosabb a kapcsolat" Maria Titlow biológus, egész életében maga is komolyan sportol. A versenyhelyzetekben megtanulták jobban kontrollálni a testüket, jobban irányítani a gondolataikat. Relaxálni. Vizualizálni. Kinek ne jönnek jól ezek a képességek a rohanó mindennapokban?
Egy amerikai tanulmány szerint a női felsővezetők 94%-a sportolt iskolás, főiskolás vagy egyetemi tanulmányai mellett. A 400 megkérdezett nő közül 75% nyilatkozta, hogy a sportmúltjuk pozitívan befolyásolta az álláskeresésüket és szakmai elhelyezkedésüket. Más - szintén amerikai tanulmány szerint a felsővezető nők 82%-a sportolt, míg az átlag populációban ez az arány csupán 61%. Az egyéni sportokról - Hajraegeszseg.hu. A különbség azért is meggyőző, mert az aktuális női felsővezetők nem a legfiatalabb korosztály soraiból kerülnek ki, viszont pár évtizede a komoly szintű sportolás a nők sorában kevésbé volt jellemző, mint napjainkban. Mindig felmerül a kérdés: tyúk vagy a tojás? Mi volt előbb? Azért lettek szakmailag sikeresek, mert eleve ilyen személyiséggel rendelkeztek és többek között ez hajtotta a sport felé őket, ahol sikervágyukat csillapíthatták? Vagy a sportélet jelentette kihívások alakítgatták, formálták ilyen irányba fejlődő személyiségüket - talán egy termékeny talaj mentén? Nos, ahogy lenni szokott - valószínűleg mindkét irányba érvényes az egyenlet.
A nem megfelelő munkáltatói hozzáállásból adódó költségekről részletesebben korábban már írtam. Valószínűleg éppen a támogatottság hiánya miatt a munkahelyi egészségfejlesztés hazánkban sem a stratégiaalkotási, sem a mindennapi működési folyamatokban nincsenek jelen. Jellemző a hazai szervezetekre, hogy sok esetben még a munkavédelmi előírások betartása is problémát okoz, pedig ezen előírások betartása képezi a munkahelyi egészségfejlesztés alapját. Számos vállalatnak van ugyan egészségfejlesztési politikája, azonban a folyamatos forráshiány miatt ezek a stratégiák nem tudnak megvalósulni. A vállalatok tervezik az egészségfejlesztés stratégiai szintű HR prioritások közé emelését, mert befektetésként tekintenek a munkavállalók egészségi állapotára. Elsősorban az állapotfelmérés és tanácsadás bevezetését tartják fontosnak, illetve az egészségprogramok juttatásfinanszírozás keretein belüli megvalósítását. A legnagyobb problémát a munkáltatók szemlélete jelenti, amelyek többségében pluszköltségként, vagy a munkavállalóknak adott jutalomként tekintenek az egészséges életmód támogatására.