Február közepéhez képest tovább romlott a koronavírus miatti halálozási helyzet Magyarországon. Lakosságszám-arányosan akkor a világ 12. legrosszabbul teljesítő országa voltunk, most már a 9. És már csak eggyel van előttünk Olaszország, emlékezetes, a járvány első hullámában ott volt a legrosszabb a helyzet, drámai képsorok jöttek az olasz kórházakból – ez derül ki a összeállításából. Eddig 15765 fő halt meg Magyarországon a koronavírus miatt, 1 millió főre vetítve ez 1635 főt jelent. Hány ember hal meg Magyarországon és miben?. (És mivel a harmadik hullám nagyon erős idehaza, ebből az következik, hogy a következő hetekben is sajnos tovább emelkedő számokat fogunk látni idehaza. ) Az olaszoknál jelenleg 1644 ez a szám. A legmagasabb halálozási számok kivétel nélkül európai országokban vannak. Két törpeállam, Gibraltár és San Marino vezeti ezt a negatív listát, ha ezt a két miniállamot nem számítjuk, akkor a cseheknél a legcudarabb a helyzet, ott 2000 felett van az 1 millió főre eső áldozatok száma. A közép-európai térségből még Szlovéniában rosszabb a helyzet, mint nálunk.
A koronavírus-járvány idején nem emelkedett a halálozások száma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorából, amely mostantól 5 évre visszamenőleg heti bontásban is elérhető. A pontos helyzetértékelés így sem egyszerű, hiszen az adatok hétről hétre hullámoznak, ráadásul az influenzavírus tipikus szezonja az év eleje, így évről évre nagy különbségek alakulhatnak ki ugyanazon hét halálozási adatai között. Ezzel együtt annyit kijelenthetünk: a friss statisztika egyáltalán nem cáfolja a koronavírus hivatalos, alacsony halálozási esetszámait. Nálunk bő két hónap alatt 430 ember hunyt el koronavírus-fertőzés következtében, és amennyiben ez helytálló, akkor aligha kell megugrást látnunk, hiszen Magyarországon hetente átlagosan 2500-an halnak meg. Halálozási statisztika – Magyaródy Szabolcs gondolatai Kanadából | Nemzeti InternetFigyelő (NIF). És az adatokban valóban nincs ugrás. Sőt, az elhunytak között a 65 évnél idősebbek aránya sem nőtt meg, tehát nálunk nem lehet érdemben több koronavírusos haláleset, mint amennyit a hivatalos számokból láthatunk.
Ezt a szörnyű betegséget sikerült legyőzni, ugyanakkor a KSH egy korábbi Statisztikai Szemléje egy érdekes adatot közöl: korunkban nagyjából annyian halnak meg tüdőrákban, mint 100 éve TBC-ben. Ezen belül az tekinthető kedvezőbbnek, hogy a tüdőrák jóval későbbi életkorban jelentkezik, mint egykor a TBC (jóllehet a mai várható életkor mellett túl korai haláloknak számít). Annyi eltérés van még, hogy míg a TBC-t nem lehetett megelőzni, a szegénységből adódó népbetegség volt, addig a tüdőrákos halálozások nagy hányada köthető a dohányzáshoz, így értelemszerűen, ha valaki kerülő ezt a káros szenvedélyt, sokkal kevésbé van kitéve ennek a betegségnek. Magyarok tízezrei halnak meg évente úgy, hogy megelőzhető lett volna a haláluk | 24.hu. Baleseti halálozás Az emésztőrendszer betegségei 5 százalékkal részesülnek a halálokok közül (6500 fő), itt a 90-es évek óta kifejezett csökkenés mutatkozik. Ezután a balesetek következnek, ez tavalyelőtt 3664 embert érintett, ami 2, 8 százalék. Itt is javuló tendencia mutatkozik: a 80-as években óta megfeleződött a balesetben meghaltak száma. Közúti balesetben nagyjából 600-700-an halnak meg az utóbbi években: ez jelentős javulás, miután 20 évvel korábban még 1500 körül volt ez a szám.
A rákellenes világnap alkalmából nyilatkozott kedden Kásler Miklós miniszter, az egészségügyért is felelős Emmi vezetője: mint mondta, minden feltétel adott idehaza a daganatos betegségek gyógyításához, és Magyarország Európában elsők között állította össze a nemzeti rákellenes programot. Hozzátette, mind a labordiagnosztika, mind a modern eszközpark rendelkezésre áll, és "Magyarországon minden rákellenes gyógyszer ingyenesen hozzáférhető". Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Rákbetegségek A második leggyakoribb halálok a daganatos, rosszindulatú betegségek, ez 2018-ban 33, 2 ezer ember életét követelte, ami az összes elhunyt személy bő negyedét jelenti. Itt különösen érdekes, hogy ha visszamenőleg is megnézzük az adatokat, folyamatos növekedést láthatunk, vagyis ennek a betegségtípusnak az aránya egyre nagyobb. Míg 1960-ban az arány 17 százalék volt, 1970-ben már 19, 1990-ben 21, majd az ezredfordulón elérte a 25 százalékos arányt, így már az is kedvezőnek mondható, hogy megállt a növekedés, ami mögött egyértelműen az egyre hatékonyabb gyógyítás áll (50 éve lényegében nem akadt gyógyítható daganatos betegség, ma már sok esetben igen jók a gyógyulási kilátások). Légzőrendszer A KSH adatai szerint nevesített okok közül a következő a légzőrendszer betegségei, ez 6, 2 százalékot jelentett az összes eseten belül, ami 2018-ban 8113 főt jelentett. Itt hosszú távon kifejezett javulás figyelhető meg, hisz 100-120 évvel ezelőtt a TBC tömeges halálok volt, ráadásul viszonylag fiatal korban.
Jó hír, hogy összességében átlagban kicsivel tovább élünk évről évre, viszont az Eurostat adatai szerint aki Magyarországon él, kevesebb évre számíthat születésekor, mint egy átlag európai, és így van ez akkor is, ha már megérte az 50 vagy 65 éves kort. Az is látszik, hogy a Magyarországon élő férfiak élethosszkilátásai nagyobb lemaradásban vannak az európai átlaghoz képest, mint a nőké. A KSH írja Magyarország 2018 című tanulmányában, hogy az OECD vizsgálatai szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke összefügg mind a várható élettartammal, mind az egészségesen eltöltött évek számával. A legutóbbi, 2016-os OECD-adatok szerint Magyarország a GDP 7, 4 százalékát költötte az egészségügyre, amivel a 17. helyezést értük el, egyet javítva az előző évhez képest. Ugyanakkor a GKI-tanulmány kiemeli, hogy az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson számolt egészségügyi kiadás Magyarországon 2017-ben 22 százalékkal volt kisebb, mint a cseheké, 10 százalékkal maradt el a szlovákokétól, noha 5 százalékkal meghaladta a lengyelekét.
Kézikönyvtár Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai POZSONY VÁRMEGYE EGÉSZSÉGÜGY. Írta Pávay Vajna Gábor dr. Halálozási statisztika. Teljes szövegű keresés A vármegyében a halálozások rendkívüli emelkedése nem tapasztalható, ezerre 24–25 körül van. 1898-ban az összes halálozás volt 7317, ebből 1885 fertőző kór, 5267 egyéb ok miatt, 165 nem természetes halál; 1899-ben 7868, ebből fertőző kó 2136, nem természetes halál 185; 1900-ban 7647, ebből fertőző 1698, nem természetes 163; 1901-ben 7626, ebből fertőző 1934, nem természetes 152; 1902-ben 7881, ebből fertőző 1976, nem természetes halál 149. A nem természetes halálokok nagyobb része szerencsétlenség, azután öngyilkosság, ezek közt leginkább vízbefúlás, arzén- és foszfor-, nemkülönben lúg- és savmérgezések a túlnyomók. A nem természetes halálesetek százalékos arányszáma csak kis törttel múlja felül az országos arányszámot, 1901-ben és 1902-ben meg éppen alatta is marad; az egész országban a halálesetek összes számából 1901-ben 2.